Ma kezdődik Németországban a foci Eb, ami sokunk számára szuper élmény, és mivel a szerkesztőség hangos és erőszakos kisebbsége is nézi a meccseket, ezért a Könyves Magazin sem akar kimaradni az össznépi szurkolásból.
Szoboszlai Dominik és a magyar válogatott nehéz csoportkörre számít, ahogy azok a könyvek is, amiket első körben a kezdőcsapatba jelöltünk. Skóciát Ali Smith, Németországot Daniel Kehlmann, Spanyolországot Irene Solà, Magyarországot Dragomán György regénye képviseli.
A Könyves foci Eb szabályai
Kísérletet teszünk rá, hogy lejátsszuk az Eb-t regényekkel! A játék borzasztó egyszerű:
- minden országot egy szerintünk jó regény képvisel,
- a csoportkör alatt a hivatalos Eb-meccsek párosítása szerint megszavaztatjuk a játékos lelkületű olvasóinkat a Facebookon,
- minden esetben két könyv közül kell dönteni,
- a meccset követő nap 11 órakor zárjuk a szavazást, addig minden szavazat számít,
- minden csapat az Eb-hez hasonlóan pontokat gyűjt,
- a csoportkörből az összesített pontok alapján lehet továbbjutni,
- de innentől már a mi, könyvekre vonatkozó eredményeink alapján folytatjuk a kieséses szakaszban,
- a végén kiderül, melyik könyv nyerte az Európa-bajnokságot.
Nincs nyeremény, csak játék, aminek részeként igyekszünk megismertetni az olvasókat az adott országot képviselő könyvvel.
Játszani jó, szavazzatok már meccsidőben a Facebookon! Ennek az Eb-nek nincs vesztese, csak győztese, mert tök sok jó könyvvel találkozhat, aki végigköveti a játékot.
Június 14., péntek
Németország-Skócia
A nyitó meccseken nagy a figyelem, biztonságos a játék, viszont a Könyves Eb rögtön belecsap: Daniel Kehlmann a német irodalom sztárja, regényei rendszeresen megjelennek magyarul is (hogyan kezdjük olvasni Kehlmann-t?), az olvasók és a kritika is szereti. A világ fölmérése tette igazán ismertté: két fiatal német, egyébként Humboldt és Gauss nekilát a világ fölmérésének a 18. század végén (most jelent meg Mozgókép című regénye, itt olvashatsz bele).
A skótoknál az utóbbi évek legnagyszerűbb íróját, az év végi listáinkon rendszeresen szereplő Ali Smith-t láthatjuk a kezdőben (interjúnk vele itt). Az Évszakok (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél) című négyrészes sorozata az utóbbi évek legjobb olvasmányélményei közé tartoznak: érzékenység, pontosság és társadalmi érdeklődés jellemzi a könyveket.
Június 15., szombat
Magyarország-Svájc
Magyarország első meccsén rögtön egy svájci klasszikussal találkozik: Herman Hesse 1943-ban megjelent regényét, Az üveggyöngyjátékot Thomas Mann összemérhetetlennek ítélte, később a szerző Nobel-díjat kapott.
Vele szemben Dragomán György 20 nyelven megjelent világsikerét, A fehér királyt küldjük fel a pályára. Kortárs klasszikus, hiszen a 2000-es évek egyik legjobb könyvévé választottuk, okoz meglepetéseket a mai napig, és egy olyan világot ír le, amit egy 18 éves fiú is képes alakítani. Mi másra lenne szükségünk ezen a meccsen?
Spanyolország-Horvátország
A spanyolok a magyar olvasók új kedvencét, a katalán Irene Solàt fedezhetik fel a kezdő kihirdetésekor, aki az Énekelek, s táncot jár a hegy című regényével (itt beleolvashatsz) rögtön megírta az év legjobbját. Ezt írtuk róla: „A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is”. Azóta megjelent a Gátak című, szintén rohadt jó regénye (itt írtunk róla).
A horvátok meglepetéskönyvvel érkeznek: Senko Karuza Szigetlakók című feel good regénye Horvátországnak azt az arcát mutatja meg, amiről minden magyar azt hiszi, hogy pontosan ismeri, de sajnos a tengerparti apartmanokból ezekre nem látunk rá. Hogy milyen egy szigeten élni, mitől jó ott élni. A regény elolvasását követően két dolgot tehetünk: odaköltözünk vagy soha többet nem háborgatjuk turistaként őket.
Olaszország-Albánia
Elena Ferrante (portrécikk) játékjogával vannak gondok, hiszen nem ismerjük a valódi személyiségét, de a nevezéskor elfogadtuk, hogy a szerző olasz. A Nápoly-trilógia letarolta az utóbbi éveket, imádják az olvasók, a HBO sikeres, többévados sorozatot készített Briliáns barátnőm címmel, közben Maggie Gylenhall is tök jól adaptálta a Nő a sötétben című regényét. Nagy játékos, ügyes mesélő, sokféle szerepben is működik.
Az albán Ismail Kadare neve merült már fel a Nobel-esélyek latolgatásakor, a Kettétört április egy vérbosszú története a Balkánon: a 26 éves Gjorgnak meg kell ölni bátyjának gyilkosát, és erre 30 napja van az ősi törvények szerint. És ilyen tanulságokra juthatunk olvasás közben: „Az ismert mondásnak, miszerint az élők csupán szabadságolt halottak, a mi hegyeink között nagyon is valós jelentése van”.
Június 16., vasárnap
Lengyelország-Hollandia
A 2018-as szezont két nagy díjjal, a Nobel- és a Man Booker-díjjal zárta a lengyel Olga Tokarczuk, aki megalkotta a filozofikus horrort. De irodalmi alapítványt is létrehozott, mert az irodalom küldetéséről azt mondta: a valóságot a művekben sokoldalúan kell megvilágítani, úgy, hogy a nézőpontok „különbözzenek, de egyúttal egyenjogúak legyenek”. (Egy kalkulátor segíthet kiválasztani, melyik könyvével kezdjük az olvasást.)
A holland Arnon Grunberg (interjúnk) kétszer nyerte meg a legjobb elsőkötetesnek járó díjat, bár erről nem tehetett! A focitörténelemben valószínűleg nem találunk ehhez hasonló sikert. A Tirza című regénye a 2012-es éve legjobbjai között végzett, az Anyajegyekről sok jót írtunk. A Mibácsikánkban egy katona hazaviszi feleségéhez a legyilkolt szülők lányát. A történet főszereplői egy lány, aki elhagyott lélekként bolyong az élők világában; egy katona, aki szégyenét csak úgy képes legyőzni, hogy folytonosan hősi tettekre tör; egy nő, aki úgy érzi, hogy elhanyagolt feleségként az élet sivárságától csak egy saját gyerek mentheti meg; és a lázadóvezér, akinek számára a forradalom leginkább egy operaelőadáshoz hasonlít, amelyet neki kell vezényelnie.
Szlovénia-Dánia
Goran Vojnović szlovén író A fügefa című regénye friss megjelenés, érdemes belekezdeni (rögtön beleolvasással), például, mert ősszel valószínűleg Budapesten is bemutatómeccset fog játszani. Szerelem, szabadságvágy, magány és a közelmúlt történelmi eseményei elválaszthatatlanul fonódnak össze egy soknemzetiségű „jugoszláv” család különböző generációinak történetében.
Szintén friss játékossal erősít Dánia, amikor Tove Ditlevsen Koppenhága-trilógiáját nevezte a tornára. A New York Times év végi listáján is szereplő, rövid, max. 200 oldalas sprintekből építkező, többkötetes regénye egy korszakot mesél el. Az 1976-ban elhunyt szerző nemzetközi sikersztorija 2019-ben indult, amikor előbb Angliában, majd 2021-ben Amerikában is megjelent. Sikerének titka, hogy nincsenek tabutémák, mindenről őszintén beszél.
Szerbia-Anglia
A Geopen világirodalmi sorozatában ismertük meg A nyomolvasó című regényt, ami Dragan Velikić elsöprő erejű műve, és ami Szerbiában igazi bestseller lett 50 ezer eladott példányával, és amit tíz nyelvre lefordítottak. Az első világháború idején kezdődő történet egy anya életét követi végig gyermekkorától haláláig. A regény hatvanas éveiben járó elbeszélője a szerző alteregója, akit épp Budapesten ér anyja halálhíre, s ez rég múlt események lavináját indítja el benne.
Az angolokat Zadie Smith képviseli NW című regényével (itt írtunk róla), vagyis szerintünk most neki kell képviselnie, mert nagyon izgalmasan keveri a szálakat, irtó jó a stílusa és bátran beszél olyan témákról, amiket mindig lehet jobban érteni. Ezt írtuk korábban a könyvről: „Az NW két nőt (Leah, Keisha) és két férfit (Felix, Nathan) mozgat földrajzilag viszonylag szűk, szociokulturálisan kicsit tágabb területen. A könyv látszólag a félig ír Leah és a jamaicai származású Keisha barátságának története, ám a két nő Smith számára csak eszköz, hogy fajról, osztálykülönbségről, szabad akaratról beszéljen.” (Olvass bele: Menekülés New Yorkból, Swing Time)
