Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa címmel útnak indítjuk új sorozatunkat, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk és értékelünk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket. Ez alkalommal az utóbbi néhány év figyelemre méltó megjelenéseiből szemezgettünk olyan könyveket, melyek a földrész legkülönbözőbb pontjain születtek, de összeköti őket, hogy mind a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról mesélnek, nagyon változatos módokon és más-más perspektívából.

Kolozsi Orsolya | 2021. szeptember 16. |

Arnon Grunberg: Anyajegyek

Arnon Grunberg
Anyajegyek
Ford. Wekerle Szabolcs, Gondolat Kiadói Kör, 2019, 387 oldal
-

A sokkötetes holland Arnon Grunberg (legismertebb regénye a Tirza, melyből film is készült, a szerzővel készült interjúnkat itt olvashatod) Auschwitz-túlélő édesanyja 2015-ben halt meg, közötte és író fia között a kapcsolat legendásan szimbiotikus volt. A gyász ideje alatt íródott, 2016-ban megjelent Anyajegyek című kötet (magyarul Wekerle Szabolcs fordításában olvasható) ennek a veszteségnek a feldolgozása, egy különös, sokszor a szürrealitásba hajló anya-fia történetben.

Az erősen önéletrajzi mű főhőse, Otto Kadoke egy negyvenes éveiben járó pszichiáter, aki öngyilkosság-megelőzésre szakosodott, s aki egy nap idős édesanyja ápolásába kezd. A sokszor abszurdba hajló történet, melyen egyszerre sírunk és nevetünk, egy fiú anyja iránti szeretetéről szól, és közvetve arról is, hogy még egy olyan személy is összeroppanhat, elveszítheti a biztos tájékozódási pontokat, akit lelkek kezelésére képeztek ki. A dráma, ha velünk történik, mindig más, és másképp kezelendő, mint ha mással esik meg. Hollandia egyik legismertebb írója a szeretetről beszél, és arról, milyen az, ha az élet darabokra hullik, s felmerül, hogy a boldogság öntudatlan tilalma talán generációról generációra öröklődik. 

Cecilie Enger: Anyám ajándékai

Cecilie Enger
Anyám ajándékai
Ford. Petrikovics Edit, Typotex, 2021, 264 oldal
-

Cecilie Enger Anyám ajándékai című regényének (fordítója Petrikovics Edit) cselekménye szintén egy édesanya elvesztése körül forog, ráadásul ugyanúgy önéletrajzi ihletettségű, mint Grunberg fenti regénye.  A norvég írónő-újságírónő saját középosztálybeli családjának történetét eleveníti fel az előző századfordulótól napjainkig. A súlyos Alzheimer-kórral küzdő édesanya otthonát, az egykori családi fészket fel kell számolni, mert az idős nő betegsége olyan súlyosra fordul, hogy otthon már nem lehet ellátni. A hátrahagyott holmik rendezgetése közepette az anya karácsonyi ajándéklistáira bukkannak, és ezekből a listákból nő ki aztán a családregény minden rétege, ez lesz az a strukturális alap, melyre a sokfelé ágazó történet építeni fog.

A rendkívül személyes hangvételű olvasmány elsősorban az anya életútját mutatja be, valamint az ő és családtagjai felmorzsolódását a hosszú betegség terhei alatt. Súlyos és egyre többeket érintő témát dolgoz fel a kötet: az emlékezet elvesztését, a személyiség leépülését, egy ember szellemi megsemmisülését még azelőtt, hogy a halál a fizikai részét is kiradírozná a világból. Az embert próbáló helyzet részletes és fájdalmas leírása mellett a múlt század Norvégiája, társadalmi viszonyai is kirajzolódnak a melankolikus könyv lapjain. (Enger legújabb regényébe itt tudsz beleolvasni.)

Lars Saabye Christensen: Villantó

Lars Saabye Christensen
Villantó
Ford. Patat Bence, Gondolat Kiadói Kör, 2020, 384 oldal
-

Szintén norvég regény a Villantó, melynek szerzője Lars Saabye Christensen, kiváló fordítója pedig Patat Bence (akinek Karl Ove Knausgård hatkötetes regénymonstrumának fordítását is köszönhetjük).  A szöveg első részében az író gyerekkora utolsó igazi nyaráról mesél, arról a nyárról, melyet édesanyjával együtt tölt Oslo-fjordi kis nyaralójukban.

Az 1969-ben játszódó első rész a regény egyik csúcspontja, elsősorban az anya és a fiú különleges kapcsolatának érzékeny ábrázolása miatt: Anya mégis kijön a szalonból, ahogy szokott, és odaáll mellém. Két csónak alakú jégkrémet vett, mint mindig, ahogy azt a Prinsen fedélzetén kell, ugye, mi mást kellene ennünk, talán mogyoró alakút, nem, az a szárazföldre való. Nevetni szoktunk ezen, még mondani sem kell, legalább hét éve nem említettük, hogy nyáron a Prinsen fedélzetén csak csónakfagyit eszünk. Ez a mi kis játékunk, esszük a csónakfagyit, és egy szót sem szólunk. Anya kendőt visel, az álla alatt szorosan megkötve, mintha viharkalap lenne, és szokás szerint máshogy néz ki, mint az év többi szakában.” A második rész egy teljesen más zsáner kulisszái közé vezet (disztopikus abszurd egy amerikai kisvárosból), az íróvá vált fiú regényét olvashatjuk betétként; majd a harmadik részben az idősödő író válik láthatóvá, és a két megelőző rész összetartozása is itt nyer igazán értelmet. A besorolhatatlan műfajú írás egy író és az íróvá válás története, melyben nem kevés szerephez jut az alapokat jelentő kapcsolat, mely a művész fiút, majd később férfit az édesanyjához fűzi.

Ioanna Karisztiani: Batyu

Ioanna Karisztiani
Batyu
Ford. Kurtisz Krisztián, Napkút, 2016, 296 oldal
-

Egy anya és fia áll a középpontban Ioanna Karisztiani Batyu című regényében (fordítója Kurtisz Krisztián) is, melynek fülszövege alapján nem egyértelmű, miről is szól a szöveg, csak abban lehetünk biztosak, hogy valami nagyon erős, nagyon nagy dráma bontakozik majd ki: „Mert mondjátok meg, ugyan mi van a ti batyutokban? Egy csőd, egy idegenbe szakadt családtag, egy orron koppintás az adóhatóságtól, egy sikertelen közalkalmazotti pályázat, egy elviselhetetlen anyós, egy idegbeteg főnök, egy molotovokat dobáló gyerek, egy kandalló, ami telefüstöli a nappalit, reflux, tériszony, cfelszarvazás, néhány repedés az ülepeteken. No, akkor gyertek csak és vessetek egy pillantást az enyémre, hogy a torkotokra fagyjon a szó.”

Valóban, mindannyian batyut cipelünk, ki könnyebbet, ki nehezebbet, benne a kudarcainkkal, félelmeinkkel, elszalasztott pillanatainkkal. A saját hazájában, Görögországban rendkívül népszerű írónő szereplői, anya és fia azonban a szokásosnál is nagyobb batyut visznek a vállukon. A napjainkban játszódó, súlyos, tabukat döntögető történet olyan, mint egy görög sorstragédia, melynek nincs megoldása, mert vannak olyan bűnök, melyekre nincs bocsánat. És vannak helyzetek, melyeket nem lehet megoldani, ahonnan nincs visszaút, bármennyire is szeretnénk.

A könyvek az Európai Unió Kreatív Európa programja támogatásával jelentek meg magyar nyelven.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Kortárs írók keltik újra életre Miss Marple karakterét

2022 szeptemberétől újra Miss Marple-lel nyomozhatunk, ugyanis tizenkét kortárs író - többek között Dreda Say Mitchell, Kate Mosse és Val McDermid - definiálja újra a detektív karakterét egy 12 történetet tartalmazó gyűjteményben.

...
Hírek

Filmre vele! - Hat kortárs magyar művet ajánlanak a filmeseknek

A Magyar Mozgókép Fesztiválon filmes szakemberek hat kortárs író egy-egy művét mutatják be és ajánlják majd megfilmesítésre.

...
Kritika

Cinikusak vagyunk mind, ez köt össze - Gyurcsány és Orbán hatása a kortárs fiatal lírára

A Konstruktív bizalmatlansági indítvány Vida Kamilla első kötete, amelyben Majka és Gyurcsány járják a táncot. Nosztalgia nincs. Értsük meg egy generáció cinizmusát. A hét könyve.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik az év végi összegző listánk, amelybe összegyűjtöttük, hogy mely könyvek voltak azok, amelyek 2022-ben megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket - egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei: 50-41.

...
Benedek Márton

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!