(A Times Literary Supplement 200 kritikust, akadémikust, írót és szerkesztőt kért meg, hogy állítsák össze az általuk legjobbnak tartott brit és ír szerzők tízes listáját. A listára olyan szerzők kerülhettek, akik az utóbbi időben írták a legjobb könyveiket, készülő prózaköteteik pedig a legjobban vártak között vannak. A listák összesítése alapján Ali Smith a legjobb író jelenleg Nagy-Britanniában. Legutóbbi könyveiről, a négy évszak nevét viselő kvartett első két részéről, a TLS kritikusa, Alex Clark azt írta, Smith feltérképezi bennük az aggodalmait a változás és a megújulás természetes vagy mesterséges körforgásával kapcsolatban.
A TOP10 első öt helyén négy női szerző található, Smith-t a kétszeres Man Booker-díjas Hilary Mantel, Zadie Smith, 2017 Nobel-díjasa, Kazuo Ishiguro és Eimear McBride követi. A TLS szerkesztője, Stig Abell szerint azért volt szükség a listára, hogy ne olyan szerzőkről beszéljenek még mindig, akik évtizedekkel korábban voltak jelentősek. Nem is került az első tíz közelébe sem Ian McEwan, sem Julian Barnes, sem Martin Amis.
A Top10 második felébe olyan szerzők kerültek, mint Colm Tóibín, Nicola Barker, Alan Hollinghurst és Anne Enright, a tizedik pedig holtversenyben Sebastian Barry és Jon McGregor lett. A TLS szerkesztője elismerte, hogy a lista elején kevés a meglepetés, de a lényeg, hogy nem nélkülözi a stilisztikai sokszínűséget.
A 11. helyre a magyar származású David Szalay került, őt Kevin Barry, Deborah Levy, Tom McCarthy, Sally Rooney, Kamila Shamsie, Rachel Cusk, Gwendoline Riley, Sarah Waters és Claire-Louise Bennett követi. Rooney és Bennet úgy került fel a listára, hogy eddig mindössze egy-egy könyvet írtak, előbbi egy novelláskötetet Pond címmel, utóbbi egy regényt Conversation With Friends címmel.
A 200 listázó némelyike azt mondta a TLS-nek, hogy más TOP10et választottak volna, ha egy másik napon kérdezik meg őket, némelyikük pedig arra panaszkodott, hogy képtelen a szokásos nevek mögé látni. Az egyik meg nem nevezett listázó arról beszélt, a kedvenc íróit rangsorolni olyan, mintha a gyerekeit kellene volna, és megjegyezte, hogy a listán az az írócsoport a domináns, amely egyszerre öregedett (futott be) a listázó szerkesztőkkel.
