Ali Smith regényében kreált ellenségképek és hashtegek osztják ketté menthetetlenül a társadalmat

Ali Smith regényében kreált ellenségképek és hashtegek osztják ketté menthetetlenül a társadalmat

Ali Smith Évszakok-kvartettjének harmadik kötete, a Tavasz a megosztottság regénye. Egy olyan társadalom tűnik fel benne, amely nem akar többé tényeket, működését ehelyett a zavarodottság, az agresszió, az idegengyűlölet és a félreérthetetlen, végletekig ismételt politikai üzenetek irányítják. A Tavasz a hét könyve, amely reflektál arra a hírfolyam-sokkra, amelyben a mindennapjainkat éljük, és amely ráirányítja a figyelmet az igazságtalanul fogvatartott menekültek helyzetére is.

Forgách Kinga | 2022. november 07. |
ALI SMITH
Tavasz
Ford.: Mesterházi Mónika, Magvető, 2022, 273 oldal
Ali Smith: Tavasz könyv

Egy ironikus, kiforgatott kiáltvánnyal kezdődik Ali Smith Tavasz című regénye, amely már az első oldalakon érzékelteti velünk, hogy egy olyan könyvet fogunk olvasni, amely nem fél párbeszédbe lépni a mindennapjainkat érintő aktuális problémákkal: a társadalmi megosztottsággal, a mindent behálózó, leegyszerűsítő politikai üzenetekkel, a kapcsolataink helyébe lépő közösségi médiával vagy épp a post-truth korszakát meghatározó nyelvi közhelyekkel. „Na most ha valamit nem akarunk, akkor Tényeket. Hanem zavarodottságot akarunk. Ismétlést akarunk. Ismétlést akarunk. Azt akarjuk, hogy a hatalmon lévők közöljék hogy az igazság nem igazság.” Az első oldalak egy olyan társadalmat mutatnak nekünk, amely éhezi az agressziót, a pánikot, a vészhelyzeteket és a határozott üzeneteket.

 Ebben a világban nincs szükség többé az igazságra vagy a szavak valódi jelentésére, hanem csak egy ellenségkép kell és egy hashtag, amivel ezt a vélt ellenfelet fel lehet címkézni.

Ezt tehát a felütése az Évszakok-kvartett harmadik kötetének, amely mindennek ellenére a címében tavaszt ígér, azaz valamiféle megújulást, újjászületést, fény felé fordulást. 

A Tavasz főszereplői mindennek a szellemében olyan figurák, akik a meghasadt társadalom két oldalát képviselik. Ali Smith, ahogy szinte minden regényét, úgy ezt is több cselekményszálra építette fel, amelyeket aztán bravúrosan fon össze egy történetté. Az egyik szál központi alakja egy neves filmrendező, Richard, aki úgy érzi, értelmetlenné vált az élete. Meghalt az egyik legközelebbi barátja és alkotótársa, elvi okokból vissza kellett utasítania egy fontos munkát és a végletekig magányossá vált, mert a családja rég elhagyta. Gyásza és kilátástalansága addig sodorja őt, amíg öngyilkosságot kísérel meg egy otthonától távoli vasútállomáson. A cselekmény másik szálának főszereplője Britanny, aki fogvatartási biztonsági tiszként dolgozik egy menekülteket elszállásoló idegrendészeti központban. A nevében Nagy-Britanniát képviselő Brit („néha a nevek elég ironikusak”) a munkahelyén fokozatosan tanul bele az elnyomó rendszer működésébe, olyan szabályokat sajátít el, amelyeknek az erkölcshöz vagy az emberséghez nincs semmi közük, helyette a foglyok és fogvatartók közti hatalmi viszonyok határozzák meg a bánásmódot. A cselekményszálakat, amelyek látszólag két teljesen külön világot képeznek le, egy különös és sok szempontból rejtélyes kislány kapcsolja össze. Florence-ről legendák keringenek, azt tartják róla, hogy minden biztonsági intézkedés ellenére bejutott az Idegrendészeti Központba, ahol hihetetlen meggyőzőképességével elérte, hogy a vezetés kitakarítsa a cellában raboskodó menekültek vécéit. A lányról aztán kiderül, hogy maga is menekült, akinek az édesanyja egy csónakról fulladt vízbe Olaszország közelében. Richard, Brit és Florence útja a történet egy pontján aztán különös véletleneknek köszönhetően találkozik, hármójuk összekapcsolódása pedig sorsfordító eseményeket hoz magával: van, aki megmenekül, van, aki elárulja a többieket, és van, aki szimbolikus áldozattá válik.

Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden
Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden

Ali Smith a Télben mítoszok, népmesék, Dickens, Shakespeare és a jelenkori brit politika ellentmondásos történeteit felhasználva, beépítve és kifordítva mesél széthullásról, romlásról, újjákezdésről és reményről.

(Karácsonykor archív cikkeinkből válogatunk.)

Tovább olvasok

Ahogy az a regény végén található köszönetnyilvánításokból is kiderül, Ali Smith számos menekülttel és fogvatartottal beszélt, amikor a Tavaszt írta, 

valós tapasztalatok és beszámolók állnak tehát a történetnek azon részei mögött, amelyek arról szólnak, hogy milyen határozatlan idejű fogvatartottnak lenni az Egyesült Királyság valamelyik Idegrendészeti Központjában.

A könyv nemcsak a témájában reflektál a menekültkérdésre, hanem az internetes hírfolyamot megidéző narratív megoldásokkal is, és annak a nyelvnek a kritikájával, amit a politika és a média teremtett a bevándorlásról szóló beszédhez. „Ne nevezd migránsválságnak, mondta Paddy. Milliószor elmondtam. Emberek. Egy magánember kel át a világon minden esély ellenére. Szorozva hatvanmillióval, mind magánemberek, mind átvágnak a világon, a napról napra romló esélyek ellenére.” A könyv emellett bizonyos utalások mentén párhuzamot von a náci ideológia és a jelen történései közt: az uszítás, az ártatlan emberek származásuk alapján történő fogvatartása, a méltatlan körülmények és a dehumanizáló bánásmód pedig valóban arra engednek következtetni, hogy az emberiség megismétli a bűnöket. 

Ali Smith, ahogy azt tőle megszokhattuk, most is nagyon érzékenyen és líraian mesél minderről, éppen ezért leegyszerűsítő lenne úgy fogalmazni, hogy a Tavasz csak a menekültek helyzetéről szól. Inkább arról van szó, hogy a könyv a jelenünkre reflektál nagyon komplexen, a történetvezetés mozaikos, ugrálunk a helyszínek és az idősíkok közt, közben pedig a regénynek és a szereplők sorsának mindig újabb és újabb rétegei tárulnak fel. Ali Smith ráadásul rengeteg szimbólummal dolgozik ebben a könyvében is, amelyek a történet során mindig újabb és újabb jelentésekkel bővülnek. Ilyen például a képeslap, amely így vagy úgy, de minden szereplő számára jelent valami fontosat („Az életünknek, amelynek gyakran, mondhatjuk így, képeslapjellege van”), ilyen a citrom is, amely a borítóról is visszaköszön és az élet teljességét szimbolizálja a regényben („Ne írj nekem történetet magadból, te elpocsékolt – volt idő az életében, amikor képes volt megszeretni, szó szerint szerelembe esni, konkrétan lélekszinten belebolondulni olyasmibe, mint egy citrom egyszerűsége.”) és ilyen a címbeli tavasz-motívum is, amely ebben a könyvben nemcsak valamiféle kivirágzást és feltámadást jelent, hanem azt a mélységet és azt a gyászt is, amelyet meg kell élni az újjászületés előtt.

Ahogy az Évszakok-kvartett korábbi köteteiben, úgy most is meghatározó téma a művészet. Míg az Őszben Pauline Boty alkotásai és alakja válik a cselekmény szerves részévé, a Télben pedig Barbara Hepworth modernista szobrászművész egyik szobra lesz kulcsfontosságú, addig itt Katherine Mansfield és Rainer Marier Rilke élete és különös kapcsolata kerül a középpontba. Richardnak róluk kéne filmet forgatnia egy könyv alapján. A történetük romantikáját az adja, hogy egy időben mindketten egyszerre tartózkodtak egy svájci szállodában, és egymástól alig pár méterre írták a nagy műveiket, azonban mégsem ismerkedtek össze vagy találtak egymásra. Sorsuk leképezi a regény szereplőinek életét és azt a világot is, amelyben mi élünk: egy jelen van, mégis párhuzamosan épülnek a valóságaink, és még ha egy térbe is kerülnek az emberek, a kapcsolódás már akkor sem tud létrejönni.

Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna
Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna

Ali Smith Ősz című regénye az első lett az idei 50-es listánkon. A skót szerző írásban válaszolt a kérdéseinkre - szó esett a Brexitről, a brit pop-artról és még Ali Smith macskája is szóba került.

Tovább olvasok

A Tavasz legérdekesebb szereplője kétségtelenül a kislány, Florence, aki egyfajta Kasszandraként jelenik meg. Alakja sok mindent szimbolizál a regényben, ő a gyerek, a következő generáció, a jövő és az igazság, bizonyos értelemben ő maga a tavasz. Legendás és kiismerhetetlen figura, aki át tud hatolni a kerítéseken, aki ki tudja játszani a felnőtteket, aki hatni tud a világra és meg tudja változtatni mindazt, ami rossz. Ha van valami remény, amit Ali Smith könyvéből kiolvashatunk, akkor az őbelőle fakad. A tavasz ugyanis nem más ebben a történetben, mint a természet erejébe és igazságába vetett hit, a gondolat, hogy a tél vége akkor is el tud jönni, ha az ember már mindent tönkretett. „A virágfejek mindenfelé kinyílnak az illegális szemétlerakón. A fény moccan a határaitok fölött, azok körül, akiknek útlevelük van, akiknek pénzük van, akiknek semmijük sincs, a kunyhók, a kanálisok és a katedrálisok fölött, a reptereitek fölött, a temetőitek fölött, bármit ástok is el, bármit ástok is ki, hogy a történelmeteknek nevezzétek, vagy bármiért fúrtok is le, hogy pénzzé tegyétek, a fény moccan, csak azért is. Az igazság egyfajta csak azért is.”

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden

Ali Smith a Télben mítoszok, népmesék, Dickens, Shakespeare és a jelenkori brit politika ellentmondásos történeteit felhasználva, beépítve és kifordítva mesél széthullásról, romlásról, újjákezdésről és reményről.

(Karácsonykor archív cikkeinkből válogatunk.)

...
Nagy

Ali Smith: Még azelőtt vágtam bele, hogy a Brexit szó létezett volna

Ali Smith Ősz című regénye az első lett az idei 50-es listánkon. A skót szerző írásban válaszolt a kérdéseinkre - szó esett a Brexitről, a brit pop-artról és még Ali Smith macskája is szóba került.

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Harari az AI-ról: Soha ne idézz meg olyan erőt, amit nem tudsz irányítani

Felejtsd el a hollywoodi képsorokat az utcákon randalírozó, fegyveres robotokról, az AI valósága sokkal veszélyesebb – figyelmeztet az izraeli történész és író Harari az új könyvében, amiből a Guardian közölt exkluzív részletet.

...
Zöld

A fantáziád segít a legtöbbet az ökológiai válság ellen - Olvass bele a Világelejébe!

Folyton reménytelen elemzésekkel találkozol? Olvasnál már végre valami lelkesítőt is az ökológiai válság kapcsán? Mutatunk egy részletet.

...
Zöld

Másképp kezeli a gyerekek agya a nyomtatott és a digitális szöveget

A digitális korban a hagyományos nyomtatott médiáról a képernyőre váltás általános tendencia, mely a gyerekeket is érinti. Egy tanulmány nemrégiben rámutatott arra, hogy az agyban zajló folyamatok nem pontosan ugyanazok, amikor a gyerekek digitális eszközről vagy nyomtatott kiadványból olvasnak. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Hintázó tyúk és bájos malacok derítik fel a rideg lengyel napokat - Olvass bele Martyna Bunda regényébe!

Martyna Bunda Észak-Lengyelországban játszódó regényében rövidebb anekdotikus fejezetek füzérén keresztül vezet minket a negyvenes évektől a hetvenes évek közepéig egy jellegzetes kelet-közép-európai történeten. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A tudatos olvasást érdemes megtanulni, mert olyan, mint a meditáció

Kiolvasni egy könyvet nem ugyanaz, mint elolvasni. A tudatos olvasás művészete című könyvében Ella Berthoud bilioterapeuta elmagyarázza, hogyan hat az olvasás az agyunkra, a testi és lelki egészségünkre, ha odafigyelünk rá. Mutatunk egy részletet.

...
Beleolvasó

A perc, amikor rájössz, hogy a férjed egy másik nőt ejtett teherbe – Olvass bele a Brooklyn folytatásába!

Colm Tóibín új regényében megírta, hogyan folytatódik hőse, Eilis Lacey története húsz évvel azután, hogy az amerikai élet mellett döntött. Mutatunk egy részletet a könyvből. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ian McKellen: Ha szeretnétek viszontlátni A Gyűrűk Ura Gandalfjaként, siessetek!

A legendás színész szívesen eljátszaná még egyszer Gandalfot, ezért azt üzente A Gyűrűk Ura-franchise gyártóinak, hogy a forgatókönyv megírásával ne teketóriázzanak túl sokat.

...
Szórakozás

Ezeket a könyveket olvasták a Jóbarátok szereplői

A Jóbarátok egy egész televíziós korszakot határozott meg és több mint huszonöt évvel a bemutatója után is az egyik legnépszerűbb sorozat a világon. Több mint 200 epizódon keresztül követhettük Rachel, Monica, Phoebe, Joey, Chandler és Ross életét, most pedig megmutatjuk, milyen könyveket olvastak. 

...
Szórakozás

Miért olyan ellentmondásos az It Ends With Us fogadtatása?

Colleen Hoover világszerte népszerű, ám ellentmondásos regénye Blake Lively főszereplésével debütált a mozikban, ám az It Ends With Us – Velünk véget ér adaptációjának vegyes a fogadtatása. 

...

Kárhozatra születnek az ork csecsemők? [A hatalom gyűrűi-kibeszélő II/1.]

...

A nagyváros szövetébe láthatatlanul simultak a lányok [Budapesti nők]

...

Szél Dávid: A szülőség nem egy megoldandó probléma [Podcast]

Kiemeltek
...
Nagy

5 idézet a hét könyvéből: Knausgard és Az öröklét farkasai

Knausgard a halálról beszél, miközben fordulatos cselekményt alakít, kiváló karaktereket épít és hatalmas műveltséganyagot is játékba hoz. A Hajnalcsillag-sorozat második része, Az öröklét farkasai lett a hét könyve, melyből most öt izgalmas idézetet mutatunk. 

...
Szórakozás

Nemere István szerelmes, valamint macska- és munkamániás – megnéztük a róla szóló dokumentumfilmet

Az Addig írok, amíg élek állatbarát sztoikusként ábrázolja Nemere Istvánt. Szalma Sándor dokumentumfilmjének főszereplője az írásnak rendeli alá mindenapjait, közben egy kicsit mintha unná már a saját történeteit.

...
Nagy

Miért és mióta vannak fejezetek a könyvekben? 

Mára teljesen természetesnek tűnik, hogy a tagoltság és így az olvashatóság, a történetvezetés miatt fejezetekre tagolt könyveket olvasunk – de nem volt ez mindig így.