Április 4–6. között érkezik a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál a margitszigeti Kristály Színtérre. Előző cikkünkben már megírtuk, milyen kísérleti programokkal készülnek a szervezők, most pedig a fesztiválon bemutatott könyvújdonságokat vesszük górcső alá.
Például szó lesz Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szerelméről, mágikus realizmusról és történelmi nyomozásról, egy történet pedig egészen Drakula földjére kalauzolja az olvasót, ahol még a kutyák is megszólalnak, ha elered az eső. A jól ismert szerzők mellett pályakezdő írókkal is találkozhatsz. Mutatjuk, milyen könyveket mutatnak be a Tavaszi Margón!
Szaniszló Judit: A másik ember
Szaniszló Judit 2015-ben nyerte el a Petri-díjat, aminek köszönhetően megjelent első kötete, a Beenged. Ezt pár évre rá a Leli élete című regény követte. Írásaiban a magány, az otthonkeresés és a család témáit mutatja be, és ez legújabb kötetében, A másik emberben (részlet itt) sincs másképp.
Ebben egy bérház különböző lakóit ismerhetjük meg, akik a maguk módján mindannyian próbálnak boldogulni az életben. A főszereplő J. szinte egy nyomozó éleslátásával és rutinjával mozog az emeletek között, betekintést engedve a mai Magyarország lakóinak különböző sorsaiba.
Szabó Róbert Csaba: Pokoltó
Szabó Róbert Csaba erdélyi író 2006 óta jelentet meg novellásköteteket, 2016-ban pedig a Ceauşescu-diktatúra következményeit és a 1989-es bukaresti forradalmat feldolgozó Alakváltók (részlet itt) című írásával a regény műfajába is belekóstolt, amivel kapcsolatban mi is készítettünk vele interjút.
A Pokoltó (részlet itt) is hasonló vizeken mozog, ebben a 20. század kevésbé ismert történeteit mutatja meg a második világháború előszelétől az 1977-es bukaresti földrengésig. Főszereplője, Ila, férje után kutat, amikor is egy váratlan levél miatt vissza kell térnie a múlt egyik meghatározó helyszínéhez: a Pokoltóhoz.
Nádasdy Ádám: Londoni levelek
Nádasdy Ádám profi nyelvművelő, a grammatikát és a lírát is úgy ismeri, mint a tenyerét, erről pedig három legutóbbi kötete is árulkodik: a nyelvészeti írásokat összegyűjtő Szmoking és bermuda, a verseket bemutató Billeg a csónak és a határokon átívelő kulturális légkört bemutató Hordtam az irhám.
A határátlépés viszont most sem marad el, ugyanis a Londoni levelek (részlet itt) a brit fővárosba és az angol kultúrába kalauzol minket. Hogyan változtatta meg a Brexit a mindennapjainkat? Hogyan küzdöttek a Coviddal Londonban? Ez mind kiderül.
Török Ábel: A harmadik ég
A harmadik ég a sóvárgás és a szerelem regénye. Török Ábel a mágikus realizmust és a norvég partvidék hangulatát ötvöző történetének közepében egy bűvös kötelék áll, ami nemcsak két szerelmes sorsát határozza meg, hanem egy egész faluét.
Az elbeszélésben nagy szerepet kap a természet és a világvége, amiről könnyed mesei stílusban és mély líraisággal olvashatunk. Török előző kötete, A gonosz erdő meséi 2023-ban esélyes volt a Margó-díjra, ekkor interjút is készítettünk vele.
Bánki Éva: Apjalánya
Bánki Éva József Attila-díjas költő már jó pár köteten túl van, ott van például a legutóbb megjelent ifjúsági regénye, a Petőfi vírus, a korábbi háromkötetes Fordított-idő sorozat és a Magyar Dekameron című novelláskötet.
Az Apjalánya viszont egy egészen új irány, ebben ugyanis apja személyes tragédiáját dolgozza fel, ami szorosan összekapcsolódik a 20. század elhallgatott titkaival és bűneivel, sőt még az író saját betegségével is. Egyszerre szembenézés a családi, személyes és világi történelemmel, és közben az örökölt sebekkel is.
Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca
Mindig is kiváncsi voltál Szendrey Júlia és Petőfi Sándor kapcsolatára, de az iskolai tanagyag kevésnek bizonyult? Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész kötete (részlet itt) a híres szerelem közepébe vág, és részletesen beavat minket a pár döntéseibe, világnézetébe, kapcsolatukba, ezzel pedig a korszak társadalmi kereteit és lassú átalakulását is bemutatja.
A szerző korábban feltárta Szendrey összes írását, levelezését és dokumentumait, amiből aztán monográfiát is készített. Ebből a kötetből megismerheted ennek a két forradalmi személynek az életét, úgy, ahogy még korábban nem hallottad. A szerzővel interjút is készítettünk nemrég.
Csabai László: Szindbád Amerikában
Folytatódik Csabai László Szindbád sorozata, Arpad Schiffer, azaz Szindbád most az 1970-es évek Amerikájában találja magát, ahol fehérek és indiánok nem éppen egyszerű kapcsolata közepette kell újabb ügyeket felderítenie (részlet itt). Csabai hőse már ötödik alkalommal tűnik fel, korábban megfordult már az 1956-os forradalomban, a proletárdiktatúra éveiben, sőt Szibériában is.
A Mészöly Miklós-díjas szerző ezúttal egy izgalmas roadmovie-ra invitál minket, amelyben az NSZK-ból érkező detektív country-énekesként éli mindennapjait, de egy sorozatgyilkos feltűnésével az FBI hamar rájön, hogy bizony szükségük van Szindbád szaktudására.
Horváth Florencia: Hiátus
Horváth Florencia debütkötetének versei a gyász és a hiány tematikájára épülnek, egyszerre tárja fel az emlékezés, a szembenézés és az elszakadás lehetőségeit egy burjánzó, de mégis éleslátó lírai nyelven.
A feladat nem kicsi, hiszen a gyász valahol egyéni és közösségi kérdés is, Horváth mégis erős magabiztosággal festi meg előttünk a hétköznapi tapasztalatokon túlmutató örök kérdéseket és válaszokat, amelyben minden sornak, sőt minden betűnek tétje van. A Hiátushoz (részlet itt) egy zenei feldolgozás is készült Valójában senki címmel, ami pénteken debütált.
Csordás Kata: A tékozlás öröme
Csordás Kata versei a test, a gyerekvállalás, a barátság és az elmúlás témáit veszik górcső alá, amiből aztán precíz lírai érzékenységgel bontja ki a mindennapok frusztrációját, és annak szinte emberformáló jelenlétét.
A tékozlás öröme (részlet itt) „az apró, de meghatározó folyamatok ünneplése” – írja a borítón Kállay Eszter, aki Csordás lírájában a fényképszerű képeket és az élet törékenységének megjelenítését kiemelkedőnek találja.
Ecsédi Orsolya: Tárgyalhatunk! – Versek rólunk
A kamaszkor furcsa, megterhelő, de egyben akár önfeledt időszaka is lehet az életnek. Mindannyiunknak vannak vicces, kínos vagy akár rossz emlékei, tapaszalatai arról, hogy mit jelent kamasznak lenni. Ecsédi Orsolya kiskamaszoknak és -ról szóló versei (olvass bele) pont ezt az időszakot akarják megragadni a maga teljességében.
Ezek a szövegek egyszerre szembesítenek azzal, hogy olykor milyen szórakoztató, máskor pedig mennyire elgondolkodtató is tud lenni az élet, főleg ebben a korban. Ecsédi verseivel párbeszédre invitál: bár nem vagyunk egyformák, talán mégis megtalálhatjuk a közös hangot.
Németh Gábor: Zsidó vagy?
A Zsidó vagy? a kortárs magyar próza egyik kiemelkedő és provokatív műve. Az első kiadás még 21 évvel ezelőtt, 2004-ben jelent meg, de a mai napig nem vesztett semmit aktualitásából. A főszereplő gyerekkorában egészen véletlenül lát egy dokumentumfilmet, ami szembesíti a holokauszt borzalmaival, ennek hatására pedig a rettegés és a zsidóság egyetlen fogalommá olvad össze számára.
A regény egészében a főszereplő fájdalmas gyerekkori emlékeit felidézve próbálja felkutatni, miért is érzi magát mindig kívülállónak, idegennek. Ezzel a megjelenéssel a Kalligram kiadó elindítja a Németh Gábor-életműsorozatot, és eddig nem látott részletekkel, szerzői kommentárokkal jelennek majd meg a kötetek.
P. Szathmáry István: Bánatos férfiak kézikönyve
P. Szathmáry István könyve egyáltalán nem az, aminek elsőre mutatja magát. Bár bánatos férfiakról van szó, egy izgalmasan szőtt regénnyel van dolgunk (részlet itt).
Ugyanis a főhősünk egyik nap, amikor éppen egy újabb olcsó akciókrimin dolgozik, szembesül azzal, hogy legjobb barátja a semmiből hirtelen sikeres lesz új könyvével. A mértéktelen féltékenységre viszont nincs sok idő, mivel a sikeres szerzőt holtan találják másnap. A főszereplő pedig azonnal a nyomozói szerepbe kerül, mintha csak az egyik krimijében lenne. Sötét titkokra derül fény nemcsak a gyilkosságról, hanem bizony a kulturális világról is.
Selyem Zsuzsa: Kicsi kozmosz
Selyem Zsuzsa Az első világvége, amit együtt töltöttünkcímű novelláskötete után egy regénnyel jelentkezik, ami egy eklektikus, dinamikus és nyitott világba kalauzol minket, ahol mindenki (és minden) szóhoz jut (részlet itt).
Egyik pillanatban Manhattan szűk égi folyósóin, a másikban Drakula földjén találja magát az olvasó, akinek nagyon kell figyelnie, hogy éppen egy alter, roma filmrendező gondolatait, a közelben fészkelő madarak csevegését vagy esőben ázó kutyák pletykálkodását olvassa. „Lehet, hogy a történések csak egyetlen ponton érnek össze, mint a japán kertekben a hidak, de összeérnek” – áll a fülszövegben.
Kocsis Katica: Weiler
Weiler Péter egy sokoldalú ember, író, képzőművész és üzletember is egyben, aki már régóta a pályán van. Ebben a rendhagyó könyvben pedig az olvasó Kocsi Katicával együtt a Weiler-univerzum legtávolabbi részeibe is eljuthat, szinte testközelből láthatjuk magunk előtt az alkotót. Ez a könyv egyszerre monográfia, vallomás, életút, katalógus és album is, pont olyan sokoldalú, mint az alanya maga. Ez történet tele van merész, vad, bátor és őrült pillanatokkal, mégis az utolsó betűig valódi.
Nyitókép forrása: Magvető, Valuska Gábor
