Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele
Nádasdy Ádám
Hordtam az irhámat
Magvető, 2023, 193 oldal
-

Nádasdy Ádám legújabb könyvében a határok, országok, kultúrák közötti életről mesél. Visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Hogyan lehetett utazni a Kádár-kor konszolidációja előtt és után, miként nyílt ki a világ a rendszerváltással. Nádasdy Ádám a tőle megszokott élvezetes stílusban mindig egy-egy személyes történettől jut el a közös élmények megértetéséig.

Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat (részlet)

Hordtam az irhámat

 

Egyidőben rengeteget voltam az utcán. Kilométereket gyalogoltam, befordultam mellékutcákba, átmentem átjáróházakon, szaladtam Duna-hidakon és kutyagoltam vasúti felüljárókon. Fiatal voltam és hajtott valami. Ugyanígy szalad a kóbor kutya is, sose marad egy helyben, csak megy és megy, nyilván a vadászösztön hajtja. Lehet, hogy engem is a vadászösztön hajtott? Ha nem is testi, de lelki táplálék után? Talán az ösztöneim azt remélték: szembejön valami, amitől megértem magamat? Valaki, aki elvezet valahova? Hátha csatangolás közben eszembe jut valami, ami – mint egy puzzle-játék hiányzó darabja, ami hetekkel később egy takarításkor kerül elő – megmutatja a teljességet?

Volt úgy, hol nem laktam sehol. Az előző partneremtől már eljöttem, oda nem mehettem vissza, de nem is akartam. Az újjal meg még távolról sem volt olyan a viszonyunk, hogy ott lakjak. Persze aludni lehetett nála, mindig örült nekem, de őhozzá csak úgy lehetett menni, ha valóban őhozzá mentem. Már kulcsom is volt a lakásához, ő adta, arra az esetre, ha hamarabb érnék oda, vagy ha reggel később mennék el, be tudjam zárni. De azt nem tudtam volna elképzelni, hogy én azzal a kulccsal előzetes megbeszélés nélkül beengedjem magam és csak úgy időzzek egyedül az ő lakásában. Mert nem laktam ott.

Hogy ott lakik-e az ember valahol, az nem elsősorban fizikai kérdés

(tehát hogy hol tölti a legtöbb idejét), hanem a személyek közti viszonynak, a felek megállapodásának kérdése. Hiába alszom valahol rendszeresen, az ottalvás nem azonos az ottlakással. Különben nem volna értelme ennek a mondatnak: „sose alszik otthon”. Ugyebár azt a helyet hívjuk otthonnak, ahová olyankor megy az ember, ha semmi oka nincs, hogy bárhova menjen. A rendszeres ottlét akkor billen át ottlakássá, amikor már nem azt mondod, ha találkozol egy ismerőssel, hogy „megyek a szerelmemhez”, hanem hogy „megyek haza”.

Aludnom mindig volt hol, elvileg még egy csöppnyi albérletem is volt, baráti alapon, nem is kellett lakbért fizetni, csak a rezsibe beszállni. Igen ám, de a főbérlő idős édesapja, aki vidéken élt, két-három havonta följött a fiához egy hétre, és olyankor a kisszobában aludt – az én albérleti kisszobámban, amit át kellett engednem. Ez volt a megállapodás, ilyenkor el kellett hordani az irhámat.

De amúgy is sokat hordtam az irhámat keresztül-kasul a városon, sosem teltem be vele.

Nemcsak a szép utcákat szerettem, hanem a csúnyákat is, Angyalföldön is jártam, meg Albertfalván, meg a „Csikágóban”, ami a Keleti és a Damjanich utca közötti negyednek volt a népszerű neve. Volt egy-két jóbarátom, néha azokkal csatangoltam; aztán lett egy igazi szerelmem, annak se volt rendes lakása, na, akkor kezdődtek csak igazán a barangolások. Télen, mikor hideg volt, presszókban meg sörözőkben időztünk, egyikből ki, másikba be, hogy ne kelljen semmi komolyabbat rendelni, csak ülni egy újabb kávéval és bámulni egymást.

(2014)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádasdy Ádám kötete a PEN Presents rövidlistáján

A PEN Presents célja, hogy pénzügyileg segítse irodalmi mintafordítások elkészülését, támogatva ezzel nemcsak a fordítókat, de a kiadókat is abban, hogy az úgynevezett alulreprezentált nyelvek és régiók irodalmát eljuttassák az angol nyelvű olvasóközönséghez.

...
Hírek

Nádasdy Ádám magyarázó jegyzeteivel jelenik meg a Csongor és Tünde

Ősszel megjelenik Vörösmarty Csongor és Tündéjének teljes eredeti szövege, amelyet most Nádasdy Ádám jegyzetei és prózai átiratai tesznek számunkra könnyebben értelmezhetővé.

...
Hírek

Nádasdy Ádámot életműdíjjal tüntetik ki

A Városmajor 48 Alapítvány kuratóriuma minden évben a kortárs magyar irodalom egy-egy jeles képviselőjének ítéli oda a díjat.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...