Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Csabai László hőse megint külföldön nyomoz, ezúttal a konszolidálódó NSZK-ban. A hatvanas évek elején a kívülről egységes tömbnek tűnő nyugatnémet társadalom mindennapjaiban, bár arccal mindenki a prosperáló jövő felé fordul, azért továbbra is fel-felsejlenek a náci múlt árnyalakjai. Mindenkinek van takargatnivalója, és ez alól Szindbád sem kivétel.

Ruff Orsolya | 2021. szeptember 21. |

Rendszerek jöhetnek-mehetnek, Szindbád akkor is kitartóan nyomoz. A nyugatnémet Aspenauban immár Arpad Schifferként ismerik, egykori 56-os menekült, az Inspektor Szindbád idején pedig sikeres főfelügyelő, aki a történet kezdetén egy aranynepper társaságot fülel le éppen. De a negyedik regénynek nem ez lesz a kulcs-bűncselekménye, hanem egy gyilkosság: a közeli erdőben egy férfi holttestére bukkannak, az áldozatról pedig hamar kiderül, hogy városszéli menekülttábor ágrólszakadt lakója. A helyiek a Cigányok földjének nevezik a helyet – az elnevezés viszont megtévesztő, a lágerben ugyanis nem cigányok tengődnek, hanem olyan csehek, lengyelek, akik a háború után kénytelenek voltak elhagyni a hazájukat. Sok esetben német származásúak, ez viszont mikroszinten sokat nem jelent, mert hamar kiderül, hogy egyazon társadalmon belül a különbség német és német között elég nagy lehet.

Csabai László
Inspektor Szindbád
Magvető, 2021, 432 oldal
-

Szindbád a hivatalos beosztása szerint a „szülőföldjükről elmenekült, kitelepített németek környezetében elkövetett bűnesetek” ügyében nyomoz. A nyugatnémet társadalom ebből a szempontból két részre szakad: a helyiek szemében vannak ők, az echte németek és vannak a német származású, de mindenféle obskúrus keleti vidékekről érkezett idegenek („vegyes népség”), akiket kizsuppoltak eredeti hazájukból és most az NSZK-ban igyekeznek lábra állni, vagy éppen megtalálni a saját számításukat. A mi és az ők felosztást a saját bőrén tapasztalja a magyar származású főfelügyelő is:

„De itt még mindig magyar vagyok, legalábbis a többség szemében, és így már eleve hátránnyal indulok. A németek csak a németeket tartják komoly népnek. Még akkor is, ha utálják őket, vagyis saját magukat. A háború után letelepülteket, vagy például az osztrákokat nem tudják komolyan venni. Szeretni szerethetik őket. Az más.

De komolyan venni nem.”

Ez a kettősség viszont nemcsak az országba érkezettek és a régóta itt élők között feszül: Adenauer alatt ugyanis hiába éli a gazdasági fellendülés napjait az NSZK, a háború vége óta alig telt el 15 év, és bár a nácizmus megbukott, de nem lúgozódott ki teljesen. Szindbádnak visszatérő élménye, hogy az útjába vetődő emberek között elég sokan vannak, akik valamilyen módon exponálták magukat a náci rendszerben, vagy simán csak betagozódtak a hitleri hétköznapokba, az új közigazgatás pedig később egyszerűen felszippantotta őket. Szemben velük itt vannak ugyanakkor azok is, akik „kimaradtak a hitlerájból” és most gyanakodva figyelik az egykori nácikat, akik viszont

szemlátomást ebbe a rendszerbe is szépen bele tudtak simulni,

nem kérdőjelezik meg az alapjait és alkotmányos rendjét: „Persze van gyakorlatuk a pálfordulásban. Ahogy ’33-ban könnyedén megtagadták a weimari köztársaságot, most éppúgy megtették ezt a Führer rendszerével”.

-

Ezeknek a beérkezett polgároknak különösebben nem dobja meg a pulzusát, ha az erdő mélyén kinyírnak egy menekültet, még akkor sem, ha az illető történetesen német származású. Szindbád a gyilkosságból kiindulva koncentrikus köröket kezd róni, a nyomozás során pedig a legkülönfélébb alakok kerülnek a látóterébe: lengyel lágerlakó, kisvárosi ruhatervező, a biztosítással ügyeskedő cégvezető. Miközben a regényen végigvonul a nyomozós szál,

Csabai mintha ezekben a miniportrékban tobzódna a legjobban:

rövid jelenetekben tünedeznek elő az audenaueri NSZK epizodistái, akik egytől egyig plasztikus alakok. Történeteik főleg a nyomozóval folytatott párbeszédekben bomlanak ki, megszólalásaik mögött pedig érződik az alapos írói kutatómunka.

Az Inspektor Szindbád az előző kötetekhez hasonlóan gördülékeny, mégsem felszínes olvasmány. A zsánerszál nem tolakodó, és nem is lóg ki a kötetből. Pont ezért kár, hogy a történet egy adott pontján a szerző fontosnak érezte, hogy az egyik mellékszereplő, történetesen Szindbád legközelebbi munkatársának személyét összekösse az egyik leghíresebb fiktív detektívével, saját háttértörténetet kreálva ezzel. Az inventív húzás ugyanakkor kizökkent, ráadásul a Szindbád-sztorit nem is gazdagítja, legfeljebb tévútra viszi. Viszont az egész mindössze egy villanás, a főfelügyelő sztorija szempontjából nincs is jelentősége. Csabai ráadásul gondoskodott róla, hogy nagyjából a történet felénél hősét is nehéz helyzetbe hozza, akinek a kutyaszorító miatt súlyos, az egész életére kiható döntést kell hoznia. A folytatás garantált.

A fotók a júniusi Margó Irodalmi Fesztiválon készültek, forrás: Margófeszt/Facebook

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csabai László tudja és tiszteli a szabályokat [Aegon Irodalmi Díj]

Fáy Miklós szerint A vidék lelke című novelláskötetet többek között azért jó olvasni, mert nem erőlteti azt a mostanában nagyon divatos képszerűséget, hanem képes mondatokban, klasszikusan gondolkdoni.

...
Hírek

Csabai László kapta a Mészöly Miklós-díjat

...
Nagy

Csabai László: Kötöttségek nélkül

Olvass!
...
Beleolvasó

Negyvenes nyomozónő ered a balatoni gyilkosságok nyomába – Olvass bele Szlavicsek Judit krimijébe!

Szlavicsek Judit detektívje bemutatkozik.

...
Beleolvasó

Egy 70 éves nagyi egy főzőműsorban pörköl oda a fiataloknak - Olvass bele Olivia Ford humoros regényébe!

A nagymamák főznek a legjobban, talán ebben mind egyetértünk. Viszont kinek a nagyija döntött úgy, hogy ezt a tudást egy főzőműsorban mutatja meg? 

...
Beleolvasó

Kiegyensúlyozott életre vágysz? Így engedd el, ami nem fontos

Shunmyo Masuno új kötetének címében minden benne van: Hogyan engedjük el, ami nem fontos?

A hét könyve
Kritika
Papp-Zakor Ilka egy autista fiú történetében mutatja meg, hogyan kell összeszorított fogakkal szeretni
...
Nagy

Egy holokauszt emlékezete, amit nagymamák írnak és unokák hordoznak

A Tíz hónap Babilon kötetbemutatóján jártunk, ahol megtudtuk, hogy minden könyv egyszer célba ér. 

Hírek
...
Hírek

A bölcsészek voltak az igazi kémek a II. világháborúban

...
Hírek

A földönkívüli Elvis, akinek Jézus és Sztálin ugyanaz volt

...
Hírek

Segíthet a TikTok a gyerekek olvasási szokásainak megváltoztatásában?

...
Hírek

Ezek az elmúlt évek legnépszerűbb romantikus könyvei a Goodreadsen

...
Hírek

Bill Gates: Ha ma nőnék fel, autizmussal diagnosztizálnának

...
Hírek

Jó hírt kaptak a Mona Lisával fotózkodni vágyók + 3 könyv, ami Párizsban játszódik

Kiemeltek
...
Podcast

Indul a Dumaszínház és a Könyves Magazin sorozata, a Zöld könyv podcast!

Február 5-től kéthetente új podcasttel jelentkezünk!

...
Hírek

Krasznahorkai László: Ez egy elveszett generáció

Egy svéd lapnak adott interjút. 

...
Beleolvasó

Erdős Virág regényének hőse szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón – Olvass bele!

Abszurd és groteszk világot fest Erdős Virág februárban érkező első regénye, a Kalocsa. Olvass bele! 

...
Kritika

Papp-Zakor Ilka egy autista fiú történetében mutatja meg, hogyan kell összeszorított fogakkal szeretni

A hasbeszélő visszhangot keres szeretetről és reményről mesél. Ez a hét könyve.

...
Hírek

Neil Gaiman és az eltörléskultúra: üzent a szerző képregényeit kiadó magyar Fumax

„Aki büntető szándékkal nem veszi meg a kiadványt, az kizárólag minket büntet ezzel, senki mást.”

...
Nagy

Tényleg egyre kevesebb férfi olvas? – könyvekkel a toxikus maszkulinitás ellen

Vajon fel lehet venni könyvekkel a harcot a toxikus maszkulinitás ellen?