Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Csabai László hőse megint külföldön nyomoz, ezúttal a konszolidálódó NSZK-ban. A hatvanas évek elején a kívülről egységes tömbnek tűnő nyugatnémet társadalom mindennapjaiban, bár arccal mindenki a prosperáló jövő felé fordul, azért továbbra is fel-felsejlenek a náci múlt árnyalakjai. Mindenkinek van takargatnivalója, és ez alól Szindbád sem kivétel.

Ruff Orsolya | 2021. szeptember 21. |

Rendszerek jöhetnek-mehetnek, Szindbád akkor is kitartóan nyomoz. A nyugatnémet Aspenauban immár Arpad Schifferként ismerik, egykori 56-os menekült, az Inspektor Szindbád idején pedig sikeres főfelügyelő, aki a történet kezdetén egy aranynepper társaságot fülel le éppen. De a negyedik regénynek nem ez lesz a kulcs-bűncselekménye, hanem egy gyilkosság: a közeli erdőben egy férfi holttestére bukkannak, az áldozatról pedig hamar kiderül, hogy városszéli menekülttábor ágrólszakadt lakója. A helyiek a Cigányok földjének nevezik a helyet – az elnevezés viszont megtévesztő, a lágerben ugyanis nem cigányok tengődnek, hanem olyan csehek, lengyelek, akik a háború után kénytelenek voltak elhagyni a hazájukat. Sok esetben német származásúak, ez viszont mikroszinten sokat nem jelent, mert hamar kiderül, hogy egyazon társadalmon belül a különbség német és német között elég nagy lehet.

Csabai László
Inspektor Szindbád
Magvető, 2021, 432 oldal
-

Szindbád a hivatalos beosztása szerint a „szülőföldjükről elmenekült, kitelepített németek környezetében elkövetett bűnesetek” ügyében nyomoz. A nyugatnémet társadalom ebből a szempontból két részre szakad: a helyiek szemében vannak ők, az echte németek és vannak a német származású, de mindenféle obskúrus keleti vidékekről érkezett idegenek („vegyes népség”), akiket kizsuppoltak eredeti hazájukból és most az NSZK-ban igyekeznek lábra állni, vagy éppen megtalálni a saját számításukat. A mi és az ők felosztást a saját bőrén tapasztalja a magyar származású főfelügyelő is:

„De itt még mindig magyar vagyok, legalábbis a többség szemében, és így már eleve hátránnyal indulok. A németek csak a németeket tartják komoly népnek. Még akkor is, ha utálják őket, vagyis saját magukat. A háború után letelepülteket, vagy például az osztrákokat nem tudják komolyan venni. Szeretni szerethetik őket. Az más.

De komolyan venni nem.”

Ez a kettősség viszont nemcsak az országba érkezettek és a régóta itt élők között feszül: Adenauer alatt ugyanis hiába éli a gazdasági fellendülés napjait az NSZK, a háború vége óta alig telt el 15 év, és bár a nácizmus megbukott, de nem lúgozódott ki teljesen. Szindbádnak visszatérő élménye, hogy az útjába vetődő emberek között elég sokan vannak, akik valamilyen módon exponálták magukat a náci rendszerben, vagy simán csak betagozódtak a hitleri hétköznapokba, az új közigazgatás pedig később egyszerűen felszippantotta őket. Szemben velük itt vannak ugyanakkor azok is, akik „kimaradtak a hitlerájból” és most gyanakodva figyelik az egykori nácikat, akik viszont

szemlátomást ebbe a rendszerbe is szépen bele tudtak simulni,

nem kérdőjelezik meg az alapjait és alkotmányos rendjét: „Persze van gyakorlatuk a pálfordulásban. Ahogy ’33-ban könnyedén megtagadták a weimari köztársaságot, most éppúgy megtették ezt a Führer rendszerével”.

-

Ezeknek a beérkezett polgároknak különösebben nem dobja meg a pulzusát, ha az erdő mélyén kinyírnak egy menekültet, még akkor sem, ha az illető történetesen német származású. Szindbád a gyilkosságból kiindulva koncentrikus köröket kezd róni, a nyomozás során pedig a legkülönfélébb alakok kerülnek a látóterébe: lengyel lágerlakó, kisvárosi ruhatervező, a biztosítással ügyeskedő cégvezető. Miközben a regényen végigvonul a nyomozós szál,

Csabai mintha ezekben a miniportrékban tobzódna a legjobban:

rövid jelenetekben tünedeznek elő az audenaueri NSZK epizodistái, akik egytől egyig plasztikus alakok. Történeteik főleg a nyomozóval folytatott párbeszédekben bomlanak ki, megszólalásaik mögött pedig érződik az alapos írói kutatómunka.

Az Inspektor Szindbád az előző kötetekhez hasonlóan gördülékeny, mégsem felszínes olvasmány. A zsánerszál nem tolakodó, és nem is lóg ki a kötetből. Pont ezért kár, hogy a történet egy adott pontján a szerző fontosnak érezte, hogy az egyik mellékszereplő, történetesen Szindbád legközelebbi munkatársának személyét összekösse az egyik leghíresebb fiktív detektívével, saját háttértörténetet kreálva ezzel. Az inventív húzás ugyanakkor kizökkent, ráadásul a Szindbád-sztorit nem is gazdagítja, legfeljebb tévútra viszi. Viszont az egész mindössze egy villanás, a főfelügyelő sztorija szempontjából nincs is jelentősége. Csabai ráadásul gondoskodott róla, hogy nagyjából a történet felénél hősét is nehéz helyzetbe hozza, akinek a kutyaszorító miatt súlyos, az egész életére kiható döntést kell hoznia. A folytatás garantált.

A fotók a júniusi Margó Irodalmi Fesztiválon készültek, forrás: Margófeszt/Facebook

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csabai László tudja és tiszteli a szabályokat [Aegon Irodalmi Díj]

Fáy Miklós szerint A vidék lelke című novelláskötetet többek között azért jó olvasni, mert nem erőlteti azt a mostanában nagyon divatos képszerűséget, hanem képes mondatokban, klasszikusan gondolkdoni.

...
Hírek

Csabai László kapta a Mészöly Miklós-díjat

...
Nagy

Csabai László: Kötöttségek nélkül

Olvass!
...
Könyvtavasz

Az Óriásalka ugyan messziről boszorkányra hasonlít, de megtanít repülni

A tizenkét éves Lóri rajong a biológiáért. Álmában időnként kihalt állatok jelennek meg: a fiú a Holdkarmúval, Gyomorköltővel, Óriásalkával, Kardfogúval és Bozótpatkánnyal folytatott párbeszédek segítségével próbálja értelmezni élete eseményeit. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

A hét könyve
Kritika
Az embermentő Sztehlo Gábor naplója kemény lecke, de a lelkész szavainak visszaszerzéséről is szól
...
Nagy

Mérő Vera úgy hozta közel az olvasóhoz a lúgos támadást, hogy irodalmat csinált belőle

Renner Erika történetét Mérő Vera dolgozta fel a Lúg című kötetében. Interjúnkban a szerző az írás folyamatáról, bátorságról és közönyről mesélt, valamint arról, hogyan válhat valaki bántalmazóvá, és miért nehéz kiszakadni egy bántalmazó kapcsolatból.

Hírek
...
Hírek

Június 30-ig nevezhettek a Margó-díjra!

...
Hírek

Dakota Johnson eléggé kiborult A szürke ötven árnyalata forgatásán

...
Gyerekirodalom

A Balatontól a Bodrogközig – 5 gyerekkönyv a legmelegebb nyári napokra

...
Beleolvasó

„Féltem vagy örültem, mikor életben maradtam? Nem tudom” – Sztehlo Gábor megmenekülésének története

...
Hírek

4 vágyakkal teli könyv forró nyári napokra

...
Szórakozás

Enyedi Ildikó új filmje, tárlatvezetés Oltai Katával, Zenélő Budapest és Európa Kiadó koncert [Programajánló]

...
Hírek

Nemi erőszakért és bántalmazásért ítélték 30 évre Böjte Csaba otthonainak volt nevelőjét

...
Nagy

Vida Kamilla: A politika rengeteg mindent meghatároz a magánéletünkben is

...
Hírek

Amerikában megnőtt az érdeklődés az abortusszal, reproduktív jogokkal kapcsolatos könyvek iránt

...
Nagy

Versterápia: „szép, szőke lány a Július”

...
Promóció

Hogyan fokozhatod igazán az olvasás élményét?

...
Promóció

Melyik az az ital, ami írók és költők ezreinél a múzsa csókja?

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Mulder ügynök logikája a sarlatánok korának uralkodó tünete

A Krekó Péter és Falyuna Nóra szerkesztésében megjelent Sarlatánok kora 19 fejezetben, átfogóan és látványos esettanulmányokon keresztül járja körül az áltudományosság gyakran bizarr és hírhedt, de még gyakrabban hétköznapi megjelenési formáit. Ez a hét könyve. 

...
Hírek

5 könyv a balatoni strandoláshoz

Végre kitört a nyári szünet és megérkezett a strandidő is, ennek apropóján olyan könyveket gyűjtöttünk össze, amelyek a Balatonhoz kapcsolódnak. Van köztük romantikus regény, novelláskötet, krimi és gyerekkönyv is. 

...
Zöld

Miért fenyegető a nő sikere a férfi számára?

Chimamanda Ngozi Adichie nigériai-amerikai feminista szerző könyvében és TED Talk videójában a női természet félreértéséről mesélt, és arról, miért is kellene mostantól másként nevelnünk fiainkat és lányainkat.