Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Csabai László hőse megint külföldön nyomoz, ezúttal a konszolidálódó NSZK-ban. A hatvanas évek elején a kívülről egységes tömbnek tűnő nyugatnémet társadalom mindennapjaiban, bár arccal mindenki a prosperáló jövő felé fordul, azért továbbra is fel-felsejlenek a náci múlt árnyalakjai. Mindenkinek van takargatnivalója, és ez alól Szindbád sem kivétel.

Ruff Orsolya | 2021. szeptember 21. |

Rendszerek jöhetnek-mehetnek, Szindbád akkor is kitartóan nyomoz. A nyugatnémet Aspenauban immár Arpad Schifferként ismerik, egykori 56-os menekült, az Inspektor Szindbád idején pedig sikeres főfelügyelő, aki a történet kezdetén egy aranynepper társaságot fülel le éppen. De a negyedik regénynek nem ez lesz a kulcs-bűncselekménye, hanem egy gyilkosság: a közeli erdőben egy férfi holttestére bukkannak, az áldozatról pedig hamar kiderül, hogy városszéli menekülttábor ágrólszakadt lakója. A helyiek a Cigányok földjének nevezik a helyet – az elnevezés viszont megtévesztő, a lágerben ugyanis nem cigányok tengődnek, hanem olyan csehek, lengyelek, akik a háború után kénytelenek voltak elhagyni a hazájukat. Sok esetben német származásúak, ez viszont mikroszinten sokat nem jelent, mert hamar kiderül, hogy egyazon társadalmon belül a különbség német és német között elég nagy lehet.

Csabai László
Inspektor Szindbád
Magvető, 2021, 432 oldal
-

Szindbád a hivatalos beosztása szerint a „szülőföldjükről elmenekült, kitelepített németek környezetében elkövetett bűnesetek” ügyében nyomoz. A nyugatnémet társadalom ebből a szempontból két részre szakad: a helyiek szemében vannak ők, az echte németek és vannak a német származású, de mindenféle obskúrus keleti vidékekről érkezett idegenek („vegyes népség”), akiket kizsuppoltak eredeti hazájukból és most az NSZK-ban igyekeznek lábra állni, vagy éppen megtalálni a saját számításukat. A mi és az ők felosztást a saját bőrén tapasztalja a magyar származású főfelügyelő is:

„De itt még mindig magyar vagyok, legalábbis a többség szemében, és így már eleve hátránnyal indulok. A németek csak a németeket tartják komoly népnek. Még akkor is, ha utálják őket, vagyis saját magukat. A háború után letelepülteket, vagy például az osztrákokat nem tudják komolyan venni. Szeretni szerethetik őket. Az más.

De komolyan venni nem.”

Ez a kettősség viszont nemcsak az országba érkezettek és a régóta itt élők között feszül: Adenauer alatt ugyanis hiába éli a gazdasági fellendülés napjait az NSZK, a háború vége óta alig telt el 15 év, és bár a nácizmus megbukott, de nem lúgozódott ki teljesen. Szindbádnak visszatérő élménye, hogy az útjába vetődő emberek között elég sokan vannak, akik valamilyen módon exponálták magukat a náci rendszerben, vagy simán csak betagozódtak a hitleri hétköznapokba, az új közigazgatás pedig később egyszerűen felszippantotta őket. Szemben velük itt vannak ugyanakkor azok is, akik „kimaradtak a hitlerájból” és most gyanakodva figyelik az egykori nácikat, akik viszont

szemlátomást ebbe a rendszerbe is szépen bele tudtak simulni,

nem kérdőjelezik meg az alapjait és alkotmányos rendjét: „Persze van gyakorlatuk a pálfordulásban. Ahogy ’33-ban könnyedén megtagadták a weimari köztársaságot, most éppúgy megtették ezt a Führer rendszerével”.

-

Ezeknek a beérkezett polgároknak különösebben nem dobja meg a pulzusát, ha az erdő mélyén kinyírnak egy menekültet, még akkor sem, ha az illető történetesen német származású. Szindbád a gyilkosságból kiindulva koncentrikus köröket kezd róni, a nyomozás során pedig a legkülönfélébb alakok kerülnek a látóterébe: lengyel lágerlakó, kisvárosi ruhatervező, a biztosítással ügyeskedő cégvezető. Miközben a regényen végigvonul a nyomozós szál,

Csabai mintha ezekben a miniportrékban tobzódna a legjobban:

rövid jelenetekben tünedeznek elő az audenaueri NSZK epizodistái, akik egytől egyig plasztikus alakok. Történeteik főleg a nyomozóval folytatott párbeszédekben bomlanak ki, megszólalásaik mögött pedig érződik az alapos írói kutatómunka.

Az Inspektor Szindbád az előző kötetekhez hasonlóan gördülékeny, mégsem felszínes olvasmány. A zsánerszál nem tolakodó, és nem is lóg ki a kötetből. Pont ezért kár, hogy a történet egy adott pontján a szerző fontosnak érezte, hogy az egyik mellékszereplő, történetesen Szindbád legközelebbi munkatársának személyét összekösse az egyik leghíresebb fiktív detektívével, saját háttértörténetet kreálva ezzel. Az inventív húzás ugyanakkor kizökkent, ráadásul a Szindbád-sztorit nem is gazdagítja, legfeljebb tévútra viszi. Viszont az egész mindössze egy villanás, a főfelügyelő sztorija szempontjából nincs is jelentősége. Csabai ráadásul gondoskodott róla, hogy nagyjából a történet felénél hősét is nehéz helyzetbe hozza, akinek a kutyaszorító miatt súlyos, az egész életére kiható döntést kell hoznia. A folytatás garantált.

A fotók a júniusi Margó Irodalmi Fesztiválon készültek, forrás: Margófeszt/Facebook

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csabai László tudja és tiszteli a szabályokat [Aegon Irodalmi Díj]

Fáy Miklós szerint A vidék lelke című novelláskötetet többek között azért jó olvasni, mert nem erőlteti azt a mostanában nagyon divatos képszerűséget, hanem képes mondatokban, klasszikusan gondolkdoni.

...
Hírek

Csabai László kapta a Mészöly Miklós-díjat

...
Nagy

Csabai László: Kötöttségek nélkül

Olvass!
...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom
...
Nagy

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon a katalán írót Ruff Orsolya kérdezte.

Hírek
...
Hírek

Michael Caine mégsem lesz főállású író

...
Hírek

Magyar gimnazista nyerte az oxfordi esszéversenyt

...
Hírek

Női krimiszerző nyerte a milliós díjat, majd kiderült róla, hogy három férfi

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.