Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

Csabai László hőse megint külföldön nyomoz, ezúttal a konszolidálódó NSZK-ban. A hatvanas évek elején a kívülről egységes tömbnek tűnő nyugatnémet társadalom mindennapjaiban, bár arccal mindenki a prosperáló jövő felé fordul, azért továbbra is fel-felsejlenek a náci múlt árnyalakjai. Mindenkinek van takargatnivalója, és ez alól Szindbád sem kivétel.

Ruff Orsolya | 2021. szeptember 21. |

Rendszerek jöhetnek-mehetnek, Szindbád akkor is kitartóan nyomoz. A nyugatnémet Aspenauban immár Arpad Schifferként ismerik, egykori 56-os menekült, az Inspektor Szindbád idején pedig sikeres főfelügyelő, aki a történet kezdetén egy aranynepper társaságot fülel le éppen. De a negyedik regénynek nem ez lesz a kulcs-bűncselekménye, hanem egy gyilkosság: a közeli erdőben egy férfi holttestére bukkannak, az áldozatról pedig hamar kiderül, hogy városszéli menekülttábor ágrólszakadt lakója. A helyiek a Cigányok földjének nevezik a helyet – az elnevezés viszont megtévesztő, a lágerben ugyanis nem cigányok tengődnek, hanem olyan csehek, lengyelek, akik a háború után kénytelenek voltak elhagyni a hazájukat. Sok esetben német származásúak, ez viszont mikroszinten sokat nem jelent, mert hamar kiderül, hogy egyazon társadalmon belül a különbség német és német között elég nagy lehet.

Csabai László
Inspektor Szindbád
Magvető, 2021, 432 oldal
-

Szindbád a hivatalos beosztása szerint a „szülőföldjükről elmenekült, kitelepített németek környezetében elkövetett bűnesetek” ügyében nyomoz. A nyugatnémet társadalom ebből a szempontból két részre szakad: a helyiek szemében vannak ők, az echte németek és vannak a német származású, de mindenféle obskúrus keleti vidékekről érkezett idegenek („vegyes népség”), akiket kizsuppoltak eredeti hazájukból és most az NSZK-ban igyekeznek lábra állni, vagy éppen megtalálni a saját számításukat. A mi és az ők felosztást a saját bőrén tapasztalja a magyar származású főfelügyelő is:

„De itt még mindig magyar vagyok, legalábbis a többség szemében, és így már eleve hátránnyal indulok. A németek csak a németeket tartják komoly népnek. Még akkor is, ha utálják őket, vagyis saját magukat. A háború után letelepülteket, vagy például az osztrákokat nem tudják komolyan venni. Szeretni szerethetik őket. Az más.

De komolyan venni nem.”

Ez a kettősség viszont nemcsak az országba érkezettek és a régóta itt élők között feszül: Adenauer alatt ugyanis hiába éli a gazdasági fellendülés napjait az NSZK, a háború vége óta alig telt el 15 év, és bár a nácizmus megbukott, de nem lúgozódott ki teljesen. Szindbádnak visszatérő élménye, hogy az útjába vetődő emberek között elég sokan vannak, akik valamilyen módon exponálták magukat a náci rendszerben, vagy simán csak betagozódtak a hitleri hétköznapokba, az új közigazgatás pedig később egyszerűen felszippantotta őket. Szemben velük itt vannak ugyanakkor azok is, akik „kimaradtak a hitlerájból” és most gyanakodva figyelik az egykori nácikat, akik viszont

szemlátomást ebbe a rendszerbe is szépen bele tudtak simulni,

nem kérdőjelezik meg az alapjait és alkotmányos rendjét: „Persze van gyakorlatuk a pálfordulásban. Ahogy ’33-ban könnyedén megtagadták a weimari köztársaságot, most éppúgy megtették ezt a Führer rendszerével”.

-

Ezeknek a beérkezett polgároknak különösebben nem dobja meg a pulzusát, ha az erdő mélyén kinyírnak egy menekültet, még akkor sem, ha az illető történetesen német származású. Szindbád a gyilkosságból kiindulva koncentrikus köröket kezd róni, a nyomozás során pedig a legkülönfélébb alakok kerülnek a látóterébe: lengyel lágerlakó, kisvárosi ruhatervező, a biztosítással ügyeskedő cégvezető. Miközben a regényen végigvonul a nyomozós szál,

Csabai mintha ezekben a miniportrékban tobzódna a legjobban:

rövid jelenetekben tünedeznek elő az audenaueri NSZK epizodistái, akik egytől egyig plasztikus alakok. Történeteik főleg a nyomozóval folytatott párbeszédekben bomlanak ki, megszólalásaik mögött pedig érződik az alapos írói kutatómunka.

Az Inspektor Szindbád az előző kötetekhez hasonlóan gördülékeny, mégsem felszínes olvasmány. A zsánerszál nem tolakodó, és nem is lóg ki a kötetből. Pont ezért kár, hogy a történet egy adott pontján a szerző fontosnak érezte, hogy az egyik mellékszereplő, történetesen Szindbád legközelebbi munkatársának személyét összekösse az egyik leghíresebb fiktív detektívével, saját háttértörténetet kreálva ezzel. Az inventív húzás ugyanakkor kizökkent, ráadásul a Szindbád-sztorit nem is gazdagítja, legfeljebb tévútra viszi. Viszont az egész mindössze egy villanás, a főfelügyelő sztorija szempontjából nincs is jelentősége. Csabai ráadásul gondoskodott róla, hogy nagyjából a történet felénél hősét is nehéz helyzetbe hozza, akinek a kutyaszorító miatt súlyos, az egész életére kiható döntést kell hoznia. A folytatás garantált.

A fotók a júniusi Margó Irodalmi Fesztiválon készültek, forrás: Margófeszt/Facebook

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Csabai László tudja és tiszteli a szabályokat [Aegon Irodalmi Díj]

Fáy Miklós szerint A vidék lelke című novelláskötetet többek között azért jó olvasni, mert nem erőlteti azt a mostanában nagyon divatos képszerűséget, hanem képes mondatokban, klasszikusan gondolkdoni.

...
Hírek

Csabai László kapta a Mészöly Miklós-díjat

...
Nagy

Csabai László: Kötöttségek nélkül

Olvass!
...
Beleolvasó

„Kieszem bánatból az egész alpesi vidéket” - Olvass bele Jaroslav Hašek humoros útinaplójába!

...
Beleolvasó

Ezen az évfolyamtalálkozón minden titokra fény derül – Olvass bele Karen Swan bekuckózós karácsonyi regényébe!

Részlet a Karácsony gyertyafénynél című regényből.

...
Beleolvasó

Aranka legyen egy szerethető, megszánható Jutka néni – Gerőcs Péter esszéje a történetírásról

Hogyan legyen együttérző a szereplőivel, és maradjon következetes az olvasóval? Részlet Gerőcs Péter esszékötetéből.

A hét könyve
Kritika
Grecsó Krisztián családtörténetében háborúk dúlnak a szabadságért
...
Nagy

A Mozgókép 2024 legjobb könyve: a film akkor is forog, ha nácik diktálnak és táborokból hozzák a statisztákat

Daniel Kehlmann regénye megmutatja, hogy egy totalitárius rendszerben mit jelent művésznek lenni akkor is, ha arra kényszerítik az embert, amit nem akar.

Hírek
...
Hírek

Rossz olvasási módszer miatt perlik a szülők az iskolát

...
Hírek

Simon Márton: Ez a város egy elhagyott pornóforgatókönyv (videó!)

...
Hírek

Láng Zsolt Mészöly Miklós-díjat kap

...
Promóció

Könyvek, melyek segíthetnek kellő motivációt adni a testmozgáshoz

...
Hírek

„Rémes diák voltam" – árulta el Murakami a díszdoktorrá avatásán

...
Promóció

Hogyan válasszunk tökéletes mesekönyvet?

Kiemeltek
...
Beleolvasó

A Keleti-blokk titkai a demencia homályába vesznek - Olvass bele Pasi Ilmari Jääskeläinen regényébe!

Milyen titkokat rejtegetett a nemzetközi karriert befutó pszichoterapeuta édesanya?

...
Podcast

Visky András: A gyermekeink tartottak életben bennünket (Podcast)

Elérkeztünk Ott Anna szülőségről szóló podcastjának utolsó részéhez: ezúttal Visky András írót kérdeztük.

...
Könyves Advent

Könyves társasjátékok ovisoknak

Kufliktól Babarókáig társasok a kedvenc könyveitek alapján!