Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]

Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]

Sokfélét olvasunk, ám nem lesz mindenből ismertető, kritika vagy interjú. Hogy azokat a kincseket is megmutassuk, amikre így rábukkantunk, sorozatot indítottunk a nyáron: 1500-2000 leütésben először a Facebookon írunk róluk, majd hármasával összegyűjtve a Könyvesen is megosztjuk a szövegeket. Első alkalommal a kínálat egy mellbevágó, dél-amerikai kisregény, egy bemutatkozó verseskötet és egy grimdark fantasy. A jövőben keresd a Facebookon a #könyveskroki hashtaget!

Könyves Magazin | 2023. augusztus 21. |
Kroki: a képzőművészetben a gyors, pár vonallal felskiccelt, vázlatos rajzok neve. A francia croquis (‘vázlat’) a croquer (‘felvázol’) igéből ered.

Karina Sainz Borgo: Megy le a nap Caracasban

Karina Sainz Borgo
Megy le a nap Caracasban
Ford. Dornbach Mária, Jelenkor, 2021, 251 oldal
-

“Ez nem nemzet, hanem húsdaráló” - írja Karina Sainz Borgo Megy le a nap Caracasban című regényében, és súlyos kijelentése a borítóra is utat talált. Pedig a címlap buja virágai dél-amerikai sztereotip giccset is ígérhetnének - micsoda tévedés! A karcsú regény 2019-ben jelent meg, és mire a magyar kiadás a kezembe került, éppen annyira omlott össze az európai békébe vetett naiv hitem, hogy minden egyes mondattól duplán összeszoruljon a gyomrom, a szívem.

A 38 éves Adelaida anyja halála után egyedül marad a forrongó Caracasban, ahol a zavargások nyomán zsáknyi pénzért sem lehet már lisztet szerezni, és mire az ember hazaér, a Forradalom Fiai foglalják el a lakását, aztán szerencse, ha nem ölik meg, csak összeverik. Ez a 21. század Venezuelája: a jól ismert utcakép és az intim terek is az anarchia és a terror színterévé válnak, Sainz Borgo pedig szigorú aprólékossággal tárja fel az ekkora mértékű erőszakkal szemben eszköztelen átlagember kiszolgáltatottságának lélektanát.

Miközben egykori otthonában a lakásfoglalók otromba erőfitogtatással ragadják el vagy teszik tönkre a családi emlékeket, a szomszédban bujkáló Adelaida számára a kiutat egy új személyazonosság és az emigráció jelenthetné. Ezt viszont nem csak logisztikailag nem olyan egyszerű megoldani, hiszen az anyjáért érzett gyásza összekeveredik a szülőföldjéért érzett gyászával. A menekülés itt egyenértékű önmaga felszámolásával, és nem egyértelmű, hogy vajon lehetséges-e a káoszban újjászülni magunkat. Vagy esetleg ez az egyetlen út, és a tényleges túléléshez az identitásunk holt árnyát ott kell hagyni a hazában, a hullák között? Sainz Borgo tudhatja a választ, mert bő tíz éve kivándorolt Caracasból Spanyolországba. Rég fogott ilyen vasmarokra 250 oldal, mint az ő regénye. Az a fajta kincs, amit muszáj olvasás közben le-letenni, hogy lélegzethez jussunk. (Sándor Anna)

Guzák Klaudia: Francia film

Guzák Klaudia
Francia film
Pesti Kalligram, 2023, 107 oldal
-

„Lassan beletúrok a hajadba, / és az ujjaim által képzett barázdákba / vetőmagokat szórok. / Paradicsommagokat, / narancsfa magokat, / városmagokat, autómagokat.” Így kezdődik Gužák Klaudia bemutatkozó kötete, és mintha a költészet működésmódját írná körül ez a versszak bűbájosan. A költészet elvégre teremtés, és jó esetben szárba szökkenés lélektől lélekig, a Francia film pedig papírgalacsinokból készült stop motion-animáció jeleneteiként vetíti elénk a Te meg az Én kozmológiájának epizódjait. A képzelet tükörtermébe hív minket a szerző rajzaival illusztrált, karcsú könyv, ahol egymásba játszanak a nézőpontok, torzulnak az arányok, a léptékek összegabalyodnak és a személyiségek is egymásba folynak át ‒ olykor pedig egymásra csodálkoznak az amúgy szabadversszerűen szerveződő szövegekben a sorvégi szavak.

Ablakok, fagy és a félelem, sötétség, törékenység és a magány, madarak, térképek és a vizek a könyv visszatérő motívumai. Porból varrt pelenkák és macskabajuszból szőtt takarók színesítik a tárgyi környezetet, egy képzelt mozi teraszán zsiráfember sakkozik, de bármilyen meghökkentő a külvilág, ami odabent történik, az ennél is szédületesebb. A tüdő cseresznyéskertjén gésák sétálnak át, és mindegyre a megfogalmazni, összerakni, számba venni vágyott Másik megfogalmazhatatlanságával, összerakhatatlanságával, számba vehetetlenségével szembesítenek a róla szóló kísérletező kedvű, kegyetlen vagy banális passzusok. Azt hiszem, ha kimaradt volna belőle néhány kép, néhány szöveg, a Francia film még inkább működne mint kötet. Különösen a végére fárad ki érzésem szerint, ahogy elfáradunk néha az álmodásban mi is ‒ meglehet, épp ezzel a tapasztalattal szembesít. (Vass Norbert)

Török Ábel: A gonosz erdő meséi

Török Ábel
A gonosz erdő meséi
Animus, 2022, 325 oldal
-

Fogd a Trónok harcát, a Kill Billt és a királydrámákat, keverd össze, az egészet oltsd be az állatmesék hagyományába, és megkapod Török Ábel első regényét. A gonosz erdő meséi horrorban pácolt vérbeli fantasy, az évem eddigi legellentmondásosabb olvasmánya, amivel több problémám is volt, mégsem tudtam letenni, sőt. Nem véletlenül rövidek az állatmesék, gondoltam például, hiszen bár a szöveg igényesen megírt és olvastatja magát, időről időre eluntam a koncolást. Az eltorzult állat-ember szereplők ugyanis végeérhetetlen grimdark hentelés közepette építik a cselekményt, és a legváltozatosabb módokon bekövetkező kínhalál túl repetitív. Pedig a történet tisztességes politikai játszmák köré szerveződik: miután megdöntötték az aktuális zsarnokot, a társai elárulják Rókát, aki szörnyű bosszút fogad. És nem elég, hogy személyében egy rettegett gyilkos szabadul el az erdőben, a paranoiájába beleőrülő új király trónjára többen is fenik a fogukat, illetve a csülküket.

Itt az emberivé alakulás nem pozitív folyamat – de nem találsz szimpatikus szereplőt sem, a rossz a még rosszabbak ellen szövetkezik, és aki nem nyomorult áldozat, az hataloméhes és/vagy szadista pszichopata. A figurák – az állatmesei hagyományoknak megfelelően – sematikusak, viszont szórakoztató, ahogy Török a fajokhoz kapcsolt sztereotípiákkal játszadozik. Ráadásul ügyesen építi a feszültséget, a fordulatok húznak a végkifejlet felé, ahol a nagy meglepetés az, hogy nincs meglepetés – ezen egyszerre bosszankodtam és nevettem elismerően.

Az elfajzott szereplők ábrázolásában kiemelkedő hazai előd Moskát Anita Irha és bőrje, ám a két regényt ezen túl sem komplexitásában, sem karakterében nem lehet összehasonlítani, egyszerűen csak mások. És persze ide kacsint Orwell is, miközben A gonosz erdő meséi közel sem olyan nyilvánvaló parabola a hatalomról, mint az Állatfarm. Ez a debütregény egyáltalán nem való mindenkinek (széplelkűeknek semmiképp), Török Ábel viszont nagyon is ígéretes szerző. (Sándor Anna)

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Egy apa emlékére, aki ezreket mentett meg túsztárgyalóként

Nincs frankofón irodalmi szezon a legolvasottabb belga szerző, Amélie Nothomb új regénye nélkül - magyarul legutóbb az Első vér jelent meg tőle. Utóbbival diplomata édesapjának állít emléket, akinek a nevét az 1964-es stanleyville-i túszdráma kapcsán ismerhette meg a világ. Ez a hét könyve.

...
Kritika

Sjón kezében az ősi történetek úgy olvadnak eggyé, ahogy a folyók a tengerben

Az Argó suttogása két utazásra hív: egy a II. világháború után az Északi-tengeren, egy az Aranygyapjú nyomában. Isteni és emberi idő, életerő és erőszak, régi és mai ideálok találkoznak és mérettetnek meg a kötet lapjain. Ez a hét könyve.

...
Kritika

A kreativitás rendszerellenes életmód

A kreatív folyamat: Az alkotás mint életmód címmel Rick Rubin, a nagyhatású zenei producer megírta életmódkönyvét, amiben mindenki alkotó és a kreativitás a mindennapok részévé válik. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

...
Kritika

A háborúból nincs visszatérés, ez az élet

A Mindenki másképp gyászol a hét könyve, amiben a háború nem esemény, hanem a létezés egyfajta állapota. A haditudósítás nem munka, hanem szembenézés a Gonosszal. Jászberényi Sándor a kegyetlenségben a sebezhetőséget, a kiszolgáltatottságban az ellenállást ábrázolja. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.