Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Klacsmann Borbála: A holokausztoktatás egyik célja az, hogy empátiára nevelje az embereket
A Margó Fesztivál utolsó napján Hidas Judit beszélgetett Klacsmann Borbálával a Holokauszttörténetek című kötetéről. A holokauszt-történész évek óta gyűjtötte a forrásokat a rövid szövegekhez, amelyek a holokausztot egyszerre történelmi és személyes nézőpontból is vizsgálják. A kötetből Szandtner Anna olvasott fel.
Ménes Attila disztópiájában félig elállatiasodott magyarok csicseregnek
A radikálisan pesszimista Ménes Attila A bolt című disztópikus regénye egy posztapokaliptikus Európáról és benne az evolúciós visszafejlődésben élő magyarokról szól, akik már csak csicsergős beszéddel tudnak kommunikálni. A margós bemutatón szó esett kilátástalanságról, félállati állapotokról, halálra való készülésről és még rózsaszín plüss katonai egyenruhákról is.
A Tízig aludni témáiról évtizedekkel ezelőtt nem mertünk volna beszélni
Négy, tinédzsereknek megjelent kötet, egy író és egy szerkesztő volt a Szevasz! című margós program főszereplője, amelyben az első olvasásélményeket, a novellák és a versek kiválasztásakor előtérbe kerülő szempontokat tárgyalták, és arról is szó volt, mi a különbség a szülő-gyermek kapcsolat ábrázolásában a kortalan és kortárs művek között.
A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat
Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.
Pléh Csaba: Ha író lennék, azt mondanám, hogy helyre akartam tenni az árnyakat azzal, hogy megírom őket
A Margó Fesztivál utolsó napján zsúfolásig telt a Kristály terem, ahol Pléh Csaba és Till Attila beszélgetett a szerző Árnyak című kötetéről. Utóbbi nemcsak róla, a családjáról és kalandos életútjáról szól, hanem azokról is, akik már nincsenek köztünk, mégis nagy hatással voltak a nyelvész-pszichológus életére.
A bántalmazottaknak az én-erejük nincs meg, a segítségnek kívülről kell jönnie
Kiss Judit Ágnes új regényének hőse egy kislány, akit a nevelőapja bántalmazott. A kötetről Mészáros Sándor szerkesztő beszélgetett a szerzővel szombaton a Margón. Szóba került az áldozatok körül lévők felelőssége, a kívülállók részéről érkező segítség, és a szerző arról is beszélt, mennyi veszélyt rejthetnek a hitközösségen belüli viszonyok.
A történelmi regények nemcsak a régmúltról, hanem rólunk is mesélnek
Rakovszky Zsuzsa legújabb regénye, Az idők jelei az 1530-as évek Münsterébe vezet, a pénteki Margón pedig történelemről, verses nyitányról és a tárgyilagos narráció fontosságáról is mesélt.

Vida Gábor: Szerelmi bánat nélkül nem lehet regényt írni
Vida Gáborral legújabb regényéről, a Senkiházáról a szerzővel Szegő János beszélgetett a Margó Irodalmi Fesztivál első napján.

Grecsó Krisztián apaként tapasztalta meg először, hogy nem az otthonról hozott mintákat követi
Februárban jelent meg Grecsó Krisztián Lányos apa című kötete, a csütörtöki Margón pedig az apaság sokféleségről beszélgetett Valuska László a szerzővel. Szó esett gyerekkorról, irodalmi apafigurákról, és az is kiderült, hogy mi köze van Grecsónak az MTK focicsapatához.