Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Mint mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám és Bánhidi Lilla után most Török Ábel mutatkozik be, és elmondja, mit gondol az állatmesék erős irodalmi hagyományáról, a megosztó műfajról és a tudatos szövegalkotásról.

Nyitókép: Németh Botond

ro | 2023. szeptember 12. |

TÖRÖK ÁBEL
A gonosz erdő meséi
Animus, 2022, 325 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Talán az, hogy ismerni kell a szöveg természetét, szerkezetét. Nem elég, ha az embernek van egy története, annál sokkal fontosabb, hogy eligazodjon a szövegekben, a sajátjában és máséban egyaránt. Mindig pontosan tudni kell, hogy az egyes elemek miért úgy épülnek be a nagy egészbe, ahogyan: a szavak miért oda kerültek a mondatban, a mondatok miért oda kerültek a bekezdésben. Minden egységet tudatosan kell elhelyezni. 

Az írás is, mint minden más, folyamatos döntések sorozata, és minden döntést meg kell tudni indokolni.

Ösztönösen is lehet írni, az is működhet jól, de utána mindenképpen szükség van rá, hogy az ember tudatosan átgereblyézze, megigazítsa a szövegét. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Gyerekkorom óta közel áll hozzám az állatmesék világa, ezekben nőttem fel. 

Az elmúlt évszázadokban lefolyt kulturális, társadalmi változások miatt a regény vált az uralkodó irodalmi műfajjá, de a mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak

(gondoljunk csak arra, milyen döbbenetesen erős irodalmi élmény a szanszkrit Pancsatantra, Homéros Békaegérharca, Phaedrus költeményei vagy a középkori Róka-regények). A Gonosz erdő meséi valójában azért született, mert szerettem volna egy kifejezetten mai felnőtteknek szóló állatmesét írni, nyilván a kor követelményeinek megfelelő módon, könnyedebb stílusban, a ma emberének emészthetőbben az említett óriásoknál. Ha a regény bármennyire is felhívja a figyelmet a mesék fontosságára, már bőven elérte a célját. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Egyáltalán nem voltak elvárásaim. A műfaj nyilván megosztó, ami miatt úgy gondoltam, csak egy bizonyos réteg érdeklődését keltheti fel. Annak nagyon örülök, hogy ez végül nem így történt – sokan olvassák, akik egyébként sosem vettek a kezükbe hasonló történetet. Az, hogy ráadásul még pozitív visszhangja is van, nyilván jólesik. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Nem hiszem, hogy bármit megváltoztatnék. Kikerült a kezem közül, már nem az enyém, haladjon csak a saját útján. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Először a testvéreim olvasták el a kéziratot, de elsősorban íróbarátom, Jandácsik Pál javaslatai segítettek abban, hogyan alakítsam-formáljam ezt az elképzelt világot. Szakmai szempontból pedig a kötet nagyszerű szerkesztőjének, Kukucska Zsófinak köszönhetek a legtöbbet. 

Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]
Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]

Új, rövid ismertetőkből, kritikákból álló sorozatot indítottunk a Facebookon, ezeket hármasával a Könyvesen is megosztjuk: első alkalommal a kínálat egy mellbevágó, dél-amerikai kisregény, egy bemutatkozó verseskötet és egy grimdark fantasy.

Tovább olvasok

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

A legfurcsább az volt, hogy a kötet még édesanyámnak is őszintén tetszett, akitől nagyon távol állnak az ilyen véres történetek. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

Nagyon nehéz ez a kérdés, nem emlékszem rá. Egész gyerekkoromban, óvodás koromtól kezdve mindennap olvastam, nehéz lenne megmondani, melyik regényt először. Inkább néhány maradandó élményt mondanék:

 a Kincskereső kisködmön csodálatos volt, gyönyörű és szívszorító maga a történet is, de Móra stílusában megírva egyszerűen páratlan;

Vázsonyi Endrétől a Rémusz bácsi meséi szintén remek, illetve a Geronimo Stilton-köteteket is nagyon szerettem. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Mi az irodalom? Tizenkét évesen is írtam regényt, nyilván olyan szinten, ahogy egy tizenkét évestől elvárható. Abban a történetben akkor nagyon benne voltam, lelkesen mutogattam a családnak. De az akkori véleményemet nem feltétlenül gondolom érvényes értékítéletnek. Inkább rövidebb novellákkal kezdődött az, amit ma is irodalomnak gondolok, ezeket tizennégy éves korom környékén kezdtem írni.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért? 

A Sátántangó egy szépen összerakott kötet.

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bánhidi Lilla: Hagytam teret a regénynek, hogy alakíthassa magát

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bánhidi Lilla, a rövidlistára került Sorsod Borsod szerzője a regionális krimik sajátosságairól, illetve arról az érzésről mesél, amikor a regény viszi az íróját.

...

Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Az idén már kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díjra jelentkezők közül szokás szerint tízen kerültek a rövidlistára. Közülük ez alkalommal Gaál-Nyeste Katalin mutatkozik be. 

...

Kecöli K. Gergő: Nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell

Immáron hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj top10-es körébe került jelölteket. Ezúttal Kecöli K. Gergő mesél alkotói szikráról, szerkesztői szimbiózisról és a legemlékezetesebb olvasói reakcióról. 

A hét könyve
Kritika
A halál közeledtével egyre erősebb az élni akarás? – Oravecz Imre új Alkonynaplójáról
A halál közeledtével egyre erősebb az élni akarás? – Oravecz Imre új Alkonynaplójáról

A halál közeledtével egyre erősebb az élni akarás? – Oravecz Imre új Alkonynaplójáról

Fel lehet készülni a halálra? És van olyan, hogy valaki túl öreg a szerelemhez? Oravecz Imre második Alkonynaplója a hét könyve.

Az Üvöltő szelek volt kora Heated Rivalry története?

Az Üvöltő szelek volt kora Heated Rivalry története?

Mindkét történet a vágyról és a korlátokról szól, de van egy nagyon fontos különbség. És hogy jön ide a Bridgerton?

Szerzőink

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszettek az idei Oscar-díjas filmek

Bakó Sára
Bakó Sára

A halál közeledtével egyre erősebb az élni akarás? – Oravecz Imre új Alkonynaplójáról

Kiemeltek
...

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszettek az idei Oscar-díjas filmek

Ha a díjnyertes filmek után hasonlóan elismert könyvekre vágynál, mutatjuk, mit olvass!

...

Nem Pynchon az egyetlen, aki 1000+ oldalas könyvével történelmet írt

Végtelen hosszú könyvek, amik megváltoztatták az irodalomról alkotott felfogásunkat.

...

Oscar-díj 2026: tarolt az Egyik csata a másik után, megemlékeztek Tarr Béláról

A filmet Pynchon műve inspirálta.

Polc

Ha nem éltem át a népirtást, van jogom szenvedni?

...

Gisèle Pelicot memoárja nem a bosszú könyve, hanem az újjáépülés története

...

A jövő egy soha véget nem érő, virtuális drogtrip – Bódi Péter: Hexagon

...

Lehet olyan rossz állapotban a mentális egészséged, hogy azt képzeled, Jézus a férjed?

...