Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Mint mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám és Bánhidi Lilla után most Török Ábel mutatkozik be, és elmondja, mit gondol az állatmesék erős irodalmi hagyományáról, a megosztó műfajról és a tudatos szövegalkotásról.

Nyitókép: Németh Botond

ro | 2023. szeptember 12. |

TÖRÖK ÁBEL
A gonosz erdő meséi
Animus, 2022, 325 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Talán az, hogy ismerni kell a szöveg természetét, szerkezetét. Nem elég, ha az embernek van egy története, annál sokkal fontosabb, hogy eligazodjon a szövegekben, a sajátjában és máséban egyaránt. Mindig pontosan tudni kell, hogy az egyes elemek miért úgy épülnek be a nagy egészbe, ahogyan: a szavak miért oda kerültek a mondatban, a mondatok miért oda kerültek a bekezdésben. Minden egységet tudatosan kell elhelyezni. 

Az írás is, mint minden más, folyamatos döntések sorozata, és minden döntést meg kell tudni indokolni.

Ösztönösen is lehet írni, az is működhet jól, de utána mindenképpen szükség van rá, hogy az ember tudatosan átgereblyézze, megigazítsa a szövegét. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Gyerekkorom óta közel áll hozzám az állatmesék világa, ezekben nőttem fel. 

Az elmúlt évszázadokban lefolyt kulturális, társadalmi változások miatt a regény vált az uralkodó irodalmi műfajjá, de a mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak

(gondoljunk csak arra, milyen döbbenetesen erős irodalmi élmény a szanszkrit Pancsatantra, Homéros Békaegérharca, Phaedrus költeményei vagy a középkori Róka-regények). A Gonosz erdő meséi valójában azért született, mert szerettem volna egy kifejezetten mai felnőtteknek szóló állatmesét írni, nyilván a kor követelményeinek megfelelő módon, könnyedebb stílusban, a ma emberének emészthetőbben az említett óriásoknál. Ha a regény bármennyire is felhívja a figyelmet a mesék fontosságára, már bőven elérte a célját. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Egyáltalán nem voltak elvárásaim. A műfaj nyilván megosztó, ami miatt úgy gondoltam, csak egy bizonyos réteg érdeklődését keltheti fel. Annak nagyon örülök, hogy ez végül nem így történt – sokan olvassák, akik egyébként sosem vettek a kezükbe hasonló történetet. Az, hogy ráadásul még pozitív visszhangja is van, nyilván jólesik. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Nem hiszem, hogy bármit megváltoztatnék. Kikerült a kezem közül, már nem az enyém, haladjon csak a saját útján. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Először a testvéreim olvasták el a kéziratot, de elsősorban íróbarátom, Jandácsik Pál javaslatai segítettek abban, hogyan alakítsam-formáljam ezt az elképzelt világot. Szakmai szempontból pedig a kötet nagyszerű szerkesztőjének, Kukucska Zsófinak köszönhetek a legtöbbet. 

Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]
Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]

Új, rövid ismertetőkből, kritikákból álló sorozatot indítottunk a Facebookon, ezeket hármasával a Könyvesen is megosztjuk: első alkalommal a kínálat egy mellbevágó, dél-amerikai kisregény, egy bemutatkozó verseskötet és egy grimdark fantasy.

Tovább olvasok

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

A legfurcsább az volt, hogy a kötet még édesanyámnak is őszintén tetszett, akitől nagyon távol állnak az ilyen véres történetek. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

Nagyon nehéz ez a kérdés, nem emlékszem rá. Egész gyerekkoromban, óvodás koromtól kezdve mindennap olvastam, nehéz lenne megmondani, melyik regényt először. Inkább néhány maradandó élményt mondanék:

 a Kincskereső kisködmön csodálatos volt, gyönyörű és szívszorító maga a történet is, de Móra stílusában megírva egyszerűen páratlan;

Vázsonyi Endrétől a Rémusz bácsi meséi szintén remek, illetve a Geronimo Stilton-köteteket is nagyon szerettem. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Mi az irodalom? Tizenkét évesen is írtam regényt, nyilván olyan szinten, ahogy egy tizenkét évestől elvárható. Abban a történetben akkor nagyon benne voltam, lelkesen mutogattam a családnak. De az akkori véleményemet nem feltétlenül gondolom érvényes értékítéletnek. Inkább rövidebb novellákkal kezdődött az, amit ma is irodalomnak gondolok, ezeket tizennégy éves korom környékén kezdtem írni.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért? 

A Sátántangó egy szépen összerakott kötet.

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bánhidi Lilla: Hagytam teret a regénynek, hogy alakíthassa magát

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bánhidi Lilla, a rövidlistára került Sorsod Borsod szerzője a regionális krimik sajátosságairól, illetve arról az érzésről mesél, amikor a regény viszi az íróját.

...

Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Az idén már kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díjra jelentkezők közül szokás szerint tízen kerültek a rövidlistára. Közülük ez alkalommal Gaál-Nyeste Katalin mutatkozik be. 

...

Kecöli K. Gergő: Nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell

Immáron hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj top10-es körébe került jelölteket. Ezúttal Kecöli K. Gergő mesél alkotói szikráról, szerkesztői szimbiózisról és a legemlékezetesebb olvasói reakcióról. 

A hét könyve
Kritika
Egy kis élet: amitől zokog a TikTok, pedig csak darabjaira szedi az amerikai álmot
„Magda a körtefa alatt olvasott, Péter meg állt mellette” – Valuska Gábor fotós Nádas Péterre emlékezik

„Magda a körtefa alatt olvasott, Péter meg állt mellette” – Valuska Gábor fotós Nádas Péterre emlékezik

Valuska Gábor fotói Nádas Péterről.

Nádas Péter a totális figyelem és a roncsolt mondatok írója (Búcsú Bazsányi Sándorral)

Nádas Péter a totális figyelem és a roncsolt mondatok írója (Búcsú Bazsányi Sándorral)

Nádas Péter életművéről Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel beszélgetünk. Hallgasd meg a Könyves Magazin podcastját!

Szerzőink

ta
ta

10 lebilincselő hangoskönyv a nyár legnagyobb slágerei közül

chk
chk

Ő írta „korunk legnagyobb regényét” – Nádas Pétertől búcsúzik a világsajtó

Kiemeltek
...

Dobos Barna: Azért olvasok, mert nem tudok mást elképzelni

Interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj előzsűrijének tagjait, ezúttal Dobos Barnát.

...

Gáspár Sára: Hogy lehet ennyire univerzális, ami túlélhetetlen?

Interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj előzsűrijének tagjait, ezúttal Gáspár Sárát.

...

Vas Máté: Annyiféleképpen lehet mondani, ha mondani kell

Interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj előzsűrijének tagjait, ezúttal Vas Mátét.

Polc

Ebben a partiumi faluban nyolc nap alatt szabadul el a pokol: Olvass bele a Sok ördögök című regénybe!

...

Elmesélni azt, amire nincsenek szavak – Miért a világirodalom egyik legfontosabb könyve A Kedves?

...

Amikor nem a vízhiány pusztít – így lett még aktuálisabb Tara Menon cunamiról szóló regénye

...

Érdemel megértést, aki megöli három fiát?

...