Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Mint mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám és Bánhidi Lilla után most Török Ábel mutatkozik be, és elmondja, mit gondol az állatmesék erős irodalmi hagyományáról, a megosztó műfajról és a tudatos szövegalkotásról.

Nyitókép: Németh Botond

ro | 2023. szeptember 12. |

TÖRÖK ÁBEL
A gonosz erdő meséi
Animus, 2022, 325 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Talán az, hogy ismerni kell a szöveg természetét, szerkezetét. Nem elég, ha az embernek van egy története, annál sokkal fontosabb, hogy eligazodjon a szövegekben, a sajátjában és máséban egyaránt. Mindig pontosan tudni kell, hogy az egyes elemek miért úgy épülnek be a nagy egészbe, ahogyan: a szavak miért oda kerültek a mondatban, a mondatok miért oda kerültek a bekezdésben. Minden egységet tudatosan kell elhelyezni. 

Az írás is, mint minden más, folyamatos döntések sorozata, és minden döntést meg kell tudni indokolni.

Ösztönösen is lehet írni, az is működhet jól, de utána mindenképpen szükség van rá, hogy az ember tudatosan átgereblyézze, megigazítsa a szövegét. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Gyerekkorom óta közel áll hozzám az állatmesék világa, ezekben nőttem fel. 

Az elmúlt évszázadokban lefolyt kulturális, társadalmi változások miatt a regény vált az uralkodó irodalmi műfajjá, de a mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak

(gondoljunk csak arra, milyen döbbenetesen erős irodalmi élmény a szanszkrit Pancsatantra, Homéros Békaegérharca, Phaedrus költeményei vagy a középkori Róka-regények). A Gonosz erdő meséi valójában azért született, mert szerettem volna egy kifejezetten mai felnőtteknek szóló állatmesét írni, nyilván a kor követelményeinek megfelelő módon, könnyedebb stílusban, a ma emberének emészthetőbben az említett óriásoknál. Ha a regény bármennyire is felhívja a figyelmet a mesék fontosságára, már bőven elérte a célját. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Egyáltalán nem voltak elvárásaim. A műfaj nyilván megosztó, ami miatt úgy gondoltam, csak egy bizonyos réteg érdeklődését keltheti fel. Annak nagyon örülök, hogy ez végül nem így történt – sokan olvassák, akik egyébként sosem vettek a kezükbe hasonló történetet. Az, hogy ráadásul még pozitív visszhangja is van, nyilván jólesik. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Nem hiszem, hogy bármit megváltoztatnék. Kikerült a kezem közül, már nem az enyém, haladjon csak a saját útján. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Először a testvéreim olvasták el a kéziratot, de elsősorban íróbarátom, Jandácsik Pál javaslatai segítettek abban, hogyan alakítsam-formáljam ezt az elképzelt világot. Szakmai szempontból pedig a kötet nagyszerű szerkesztőjének, Kukucska Zsófinak köszönhetek a legtöbbet. 

Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]
Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]

Új, rövid ismertetőkből, kritikákból álló sorozatot indítottunk a Facebookon, ezeket hármasával a Könyvesen is megosztjuk: első alkalommal a kínálat egy mellbevágó, dél-amerikai kisregény, egy bemutatkozó verseskötet és egy grimdark fantasy.

Tovább olvasok

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

A legfurcsább az volt, hogy a kötet még édesanyámnak is őszintén tetszett, akitől nagyon távol állnak az ilyen véres történetek. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

Nagyon nehéz ez a kérdés, nem emlékszem rá. Egész gyerekkoromban, óvodás koromtól kezdve mindennap olvastam, nehéz lenne megmondani, melyik regényt először. Inkább néhány maradandó élményt mondanék:

 a Kincskereső kisködmön csodálatos volt, gyönyörű és szívszorító maga a történet is, de Móra stílusában megírva egyszerűen páratlan;

Vázsonyi Endrétől a Rémusz bácsi meséi szintén remek, illetve a Geronimo Stilton-köteteket is nagyon szerettem. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Mi az irodalom? Tizenkét évesen is írtam regényt, nyilván olyan szinten, ahogy egy tizenkét évestől elvárható. Abban a történetben akkor nagyon benne voltam, lelkesen mutogattam a családnak. De az akkori véleményemet nem feltétlenül gondolom érvényes értékítéletnek. Inkább rövidebb novellákkal kezdődött az, amit ma is irodalomnak gondolok, ezeket tizennégy éves korom környékén kezdtem írni.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért? 

A Sátántangó egy szépen összerakott kötet.

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bánhidi Lilla: Hagytam teret a regénynek, hogy alakíthassa magát

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bánhidi Lilla, a rövidlistára került Sorsod Borsod szerzője a regionális krimik sajátosságairól, illetve arról az érzésről mesél, amikor a regény viszi az íróját.

...

Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Az idén már kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díjra jelentkezők közül szokás szerint tízen kerültek a rövidlistára. Közülük ez alkalommal Gaál-Nyeste Katalin mutatkozik be. 

...

Kecöli K. Gergő: Nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell

Immáron hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj top10-es körébe került jelölteket. Ezúttal Kecöli K. Gergő mesél alkotói szikráról, szerkesztői szimbiózisról és a legemlékezetesebb olvasói reakcióról. 

KÖNYVHÉT
...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

...

A fiktív falu hóhérja – Vajna Ádám hollywoodi klisék nélkül mesél a középkorról / Flair #10

A Könyvhétnek vége, de a FLAIR podcast pörög tovább: hallgassátok meg beszélgetésünket Vajna Ádám költővel!

A hét könyve
Kritika
Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről
Durica Katarina: Úgy csináltak, mintha tőlem tudták volna meg, hogy meg fognak halni

Durica Katarina: Úgy csináltak, mintha tőlem tudták volna meg, hogy meg fognak halni

Milyen veszélyekkel jár, ha tabusítjuk a halált? Interjú Durica Katarinával.

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (3. rész)

Schillinger Gyöngyvér: Jobb napok (3. rész)

Hogyan lehet a mennyország egy szocialista üdülő? Schillinger Gyöngyvér tárcasorozatának harmadik része.

Szerzőink

bs
bs

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

bs
bs

Szabados Ági: Az olvasás a mentális egészségem záloga // TBR podcast

Kiemeltek
...

Nevetnél egy jót? 5 könyv, ha humoros olvasmányra vágysz

Mert a humorra lehet a legjobban kikapcsolni. 

...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni! 

...

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

A Míg a halál nem választ sok minden egyszerre: vallomás, számvetés, regény, betegségnapló, emlékezés, himnusz az élethez.

Polc

David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki

...

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét

...