Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Török Ábel: A mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak, mint a regény

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Mint mindig, most is interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Kecöli K. GergőGaál-Nyeste Katalin, Szűcs Ádám és Bánhidi Lilla után most Török Ábel mutatkozik be, és elmondja, mit gondol az állatmesék erős irodalmi hagyományáról, a megosztó műfajról és a tudatos szövegalkotásról.

Nyitókép: Németh Botond

ro | 2023. szeptember 12. |

TÖRÖK ÁBEL
A gonosz erdő meséi
Animus, 2022, 325 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Talán az, hogy ismerni kell a szöveg természetét, szerkezetét. Nem elég, ha az embernek van egy története, annál sokkal fontosabb, hogy eligazodjon a szövegekben, a sajátjában és máséban egyaránt. Mindig pontosan tudni kell, hogy az egyes elemek miért úgy épülnek be a nagy egészbe, ahogyan: a szavak miért oda kerültek a mondatban, a mondatok miért oda kerültek a bekezdésben. Minden egységet tudatosan kell elhelyezni. 

Az írás is, mint minden más, folyamatos döntések sorozata, és minden döntést meg kell tudni indokolni.

Ösztönösen is lehet írni, az is működhet jól, de utána mindenképpen szükség van rá, hogy az ember tudatosan átgereblyézze, megigazítsa a szövegét. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Gyerekkorom óta közel áll hozzám az állatmesék világa, ezekben nőttem fel. 

Az elmúlt évszázadokban lefolyt kulturális, társadalmi változások miatt a regény vált az uralkodó irodalmi műfajjá, de a mesék gyakran sokkal többet, sokkal szebben mondanak

(gondoljunk csak arra, milyen döbbenetesen erős irodalmi élmény a szanszkrit Pancsatantra, Homéros Békaegérharca, Phaedrus költeményei vagy a középkori Róka-regények). A Gonosz erdő meséi valójában azért született, mert szerettem volna egy kifejezetten mai felnőtteknek szóló állatmesét írni, nyilván a kor követelményeinek megfelelő módon, könnyedebb stílusban, a ma emberének emészthetőbben az említett óriásoknál. Ha a regény bármennyire is felhívja a figyelmet a mesék fontosságára, már bőven elérte a célját. 

Mit vártál az első könyvedtől? 

Egyáltalán nem voltak elvárásaim. A műfaj nyilván megosztó, ami miatt úgy gondoltam, csak egy bizonyos réteg érdeklődését keltheti fel. Annak nagyon örülök, hogy ez végül nem így történt – sokan olvassák, akik egyébként sosem vettek a kezükbe hasonló történetet. Az, hogy ráadásul még pozitív visszhangja is van, nyilván jólesik. 

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön? 

Nem hiszem, hogy bármit megváltoztatnék. Kikerült a kezem közül, már nem az enyém, haladjon csak a saját útján. 

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet? 

Először a testvéreim olvasták el a kéziratot, de elsősorban íróbarátom, Jandácsik Pál javaslatai segítettek abban, hogyan alakítsam-formáljam ezt az elképzelt világot. Szakmai szempontból pedig a kötet nagyszerű szerkesztőjének, Kukucska Zsófinak köszönhetek a legtöbbet. 

Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]
Túlélni Caracasban, a tüdő cseresznyéskertje és egy bosszúálló ragadozó [Kroki]

Új, rövid ismertetőkből, kritikákból álló sorozatot indítottunk a Facebookon, ezeket hármasával a Könyvesen is megosztjuk: első alkalommal a kínálat egy mellbevágó, dél-amerikai kisregény, egy bemutatkozó verseskötet és egy grimdark fantasy.

Tovább olvasok

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán? 

A legfurcsább az volt, hogy a kötet még édesanyámnak is őszintén tetszett, akitől nagyon távol állnak az ilyen véres történetek. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla? 

Nagyon nehéz ez a kérdés, nem emlékszem rá. Egész gyerekkoromban, óvodás koromtól kezdve mindennap olvastam, nehéz lenne megmondani, melyik regényt először. Inkább néhány maradandó élményt mondanék:

 a Kincskereső kisködmön csodálatos volt, gyönyörű és szívszorító maga a történet is, de Móra stílusában megírva egyszerűen páratlan;

Vázsonyi Endrétől a Rémusz bácsi meséi szintén remek, illetve a Geronimo Stilton-köteteket is nagyon szerettem. 

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Mi az irodalom? Tizenkét évesen is írtam regényt, nyilván olyan szinten, ahogy egy tizenkét évestől elvárható. Abban a történetben akkor nagyon benne voltam, lelkesen mutogattam a családnak. De az akkori véleményemet nem feltétlenül gondolom érvényes értékítéletnek. Inkább rövidebb novellákkal kezdődött az, amit ma is irodalomnak gondolok, ezeket tizennégy éves korom környékén kezdtem írni.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért? 

A Sátántangó egy szépen összerakott kötet.

A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Bánhidi Lilla: Hagytam teret a regénynek, hogy alakíthassa magát

Idén már kilencedik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. Bánhidi Lilla, a rövidlistára került Sorsod Borsod szerzője a regionális krimik sajátosságairól, illetve arról az érzésről mesél, amikor a regény viszi az íróját.

...

Gaál-Nyeste Katalin: Bizonyos témák újra és újra előkéredzkednek bennem

Az idén már kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díjra jelentkezők közül szokás szerint tízen kerültek a rövidlistára. Közülük ez alkalommal Gaál-Nyeste Katalin mutatkozik be. 

...

Kecöli K. Gergő: Nincs kerülőút, kockáztatni, repülni kell

Immáron hagyomány, hogy interjúsorozatban mutatjuk be a Margó-díj top10-es körébe került jelölteket. Ezúttal Kecöli K. Gergő mesél alkotói szikráról, szerkesztői szimbiózisról és a legemlékezetesebb olvasói reakcióról. 

A hét könyve
Kritika
Knausgard bejárja a harmadik birodalmat, a Szentlélek korát
Knausgard bejárja a harmadik birodalmat, a Szentlélek korát

Knausgard bejárja a harmadik birodalmat, a Szentlélek korát

Még mindig világít az égen a különös csillag, a halál eltűnik, átjáró nyílik egy másik világba. Knausgard Hajnalcsillag-sorozatának harmadik darabja a hét könyve.

Esterházy Péterrel készült interjú került elő Berlinben: szabadon csapongó beszélgetés Kertész Imréről, Márai Sándorról és a városról

Esterházy Péterrel készült interjú került elő Berlinben: szabadon csapongó beszélgetés Kertész Imréről, Márai Sándorról és a városról

A berlini Collegium Hungaricumban megtaláltak egy eddig nem ismert Esterházy-interjút, amelyben az író Berlinről, Kertész Imréről és Márai Sándorról is beszél.

Szerzőink

sza
sza

Máris ledaráltad a Te utolsó évadát? Ezeket olvasd, ha tetszett a sorozat

Kolozsi Orsolya
Kolozsi Orsolya

Knausgard bejárja a harmadik birodalmat, a Szentlélek korát

Kiemeltek
...

Magyar filmadaptációk, amiknek már a létezését is elfelejtetted – és amiket mindenki ismer

A Sorstalanságtól a Toxikomáig – íme 13 magyar film, ami könyv alapján készült. 

...

Magyarázkodik George R. R. Martin az elakadt Trónok harca-könyv miatt

13 éve vár a világ az új Trónok harca-könyvre.

...

„Anyámtól távol állt az igazságosság; ő vagy utált, vagy szeretett” – rendhagyó felnövéstörténet Jeanette Winterson első regénye

Az önéletrajzi ihletésű Nem a narancs az egyetlen gyümölcs akkor született, amikor még leszbikus irodalom se nagyon volt. 

Polc

Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk

...

Hány generációra hat egy trauma? - A Long Island-i kompromisszum

...

A pokol nem egy fekete vizű tó alján, hanem az emberi lélek legmélyén rejtőzik

...

Hogyan írjon a költő arról, amire gondolni sem merünk? – Bak Róbert ALS-beteg versei a halálról

...