Hegyi Ede: Az út (8.)
Gyerekkorunk

"Csak még egyszer gyere elő. A résből, hol elbújtál, gyerekkorom.” (Bereményi Géza-Cseh Tamás: Gyerekkorom)

Hegyi Ede tárcasorozata olyan történetek bemutatására törekszik, melyeknek jelentőségét az adott élethelyzetben nem ismerjük fel, csak évekkel később derülhet fény arra, hogy milyen hatással voltak az életünkre. Az őt körülvevő világ eseményeit nem értő, ám azokat megérteni vágyó, azokra szükségszerűen reagáló gyerekek világlátását jelenítik meg.

Lakótelepi gyerekként persze könnyű, hiszen minden adott. Hármas metró, négyes busz kétpercnyi gyalogtávra, bölcsőde, óvoda, iskola, kisbolt, közért, papír-írószer, kisállat-kereskedés, bármi elérhető tíz percen belül. Vidéken más. Az agglomerációban más. Mindent meg kell tervezni, mindent igazítani kell valamihez. A helyi ábécé korán zár, a nagybevásárlást csak a szupermarketben lehet elintézni, ami a másik faluban van. A gyógyszertárat felejtsd el. Nem lesz nyitva. Tankolj be fájdalomcsillapítóval egy hónapra előre.

A 06:30-as buszt el kell érni, máskülönben nem jut be az ember 08:00-ra az iskolába, de ha a busz késik vagy mégsem jön – mert ez előfordulhat, és bármi, ami a menetrend viszonylatában előfordulhat, elő is fordul -, akkor fejvesztett rohanás a vonathoz, ami mindig jön, de mindig késik, amikor jön, szóval igazából nem is jön, hanem egyszer csak megérkezik. Akkor meg már úgyis mindegy, mert úgysem ér oda az ember akkorra, amikorra tervezett. Tulajdonképpen nem számít, hogy autóval, busszal vagy vonattal indul. Bárki bármikor indul el, csakis késni tud. Ehhez hozzá kell szokni.

Hazafelé? Ugyanez. Egy idő után az ember elfelejt aggódni. Az istenek kegyeire bízza magát. A menetrendek kegyetlen és kiismerhetetlen isteneire.

Magyarórán bejelentették, hogy az Isteni színjáték a következő kötelező olvasmány. De csak a pokol. Miután az utolsó óráról kicsöngettek, elmentünk a pláza könyvesboltjába, megvettük a könyvet. Az aluljárószinten lévő trafikban meg három doboz cigit, két üveg rossz vörösbort és egy még rosszabb fehéret. Három személy, három üveg, három doboz. Sportszerű mérkőzésnek indult.

A pláza hátsó kijárata egy főleg hajléktalanok és gimnazisták által használt, régi gyártelep maradványain át vezető útra nyílt. Mindig erre mentünk, mert itt nem járt gyakorlatilag senki rajtunk kívül, rendőrök főleg nem (ami kiskorúként különösen fontos szempont), így akadály- és igazoltatásmentesen juthattunk el a trafóházhoz, onnan pedig balra fordulva a híd alá. Esküszöm, abban az időben a város legjobb szórakozóhelye volt az a sziklás, eldobált sörösdobozokkal, csikkekkel és használt óvszerekkel teledobált kiszögellés. Dunára néző, örökpanorámás rozsdaövezet. Jobb napjainkon vittünk szatyrokat, hogy összeszedjük a szemetet.

Az a mi helyünk is volt. Rendet akartunk tartani.

Este tízig ittunk, remekül éreztük magunkat. Nem ismertük a határainkat, nem voltunk különösebben gyakorlottak. Bizonyára beszélgettünk is, de szerintem egyikünk sem emlékszik arra, hogy miről. Én egészen biztosan nem. Egy órám volt még az utolsó buszig, szinte vakon tántorogtam el a pályaudvarra.

22:52. A busz sehol. Emberek alig. Oké, elvégre szerda van, ilyenkor ez bőven belefér, nem lesz sok utas, nem kell olyan korán beállnia a sofőrnek, nyugtattam magam, miközben megpróbáltam meggyújtani egy cigit, de fordítva vettem a számba, elégetve így a szűrőt. Nem számít, gondoltam, és kidobtam a csikket. Leültem egy padra a megállóban. Elaludtam. A busz kerregő hangjára ébredtem néhány perccel később, felpattantam, kértem a sofőrtől egy jegyet, levetettem magam egy dupla ülésbe. Elindultunk. 23:06. Összesen talán tízen lehettünk a buszon.

A menetrendek kegyetlen és kiismerhetetlen isteneinek játékszerei.

Hol felriadtam arra, hogy elalszom, hol belealudtam abba, hogy ébren próbálok maradni. A már szinte másnaposságba forduló részegségemet tovább súlyosbította a busz motorjának üvöltése és az utastérbe ömlő gázolajszag. Csak foszlányok maradtak meg. Megelőzünk egy lovaskocsit. Megállunk egy vagy több teljesen fénytelen faluban. Hánynom kell. Nem hányok. Próbálok felülni, hogy ne aludjak el. Elalszom. Valaki jó éjszakát kíván valakinek. Állunk a sorompónál. Várakozunk. Miért nem megyünk már. Mintha ismerős lenne ez a kanyar. Itt már biztosan jártam. Narancssárga utcai fények. Köd van. Sötét van.

Arra ébredtem, hogy a pofámra esem. Hason feküdtem a hideg betonon. Felültem. A táskám mellettem landolt. A kurva anyád, üvöltötte a sofőr. Hol vagyok, kérdeztem vissza. A kurva anyádban, tájékoztatott. Rohadj meg, ordítottam. Bezárta az ajtót, és elhajtott. Összeszedtem a táskámat, leporoltam a ruháimat, és megállapítottam, hogy egészen józannak, már-már frissnek érzem magam. Körbenéztem.

Balra országút, jobbra országút, mögöttem mező, szemben fények.

Megnéztem az órám, 00:11. Egészen gyorsan, alig húsz perc alatt eljutottam a falu központjáig, ahol a busz végállomása is volt. A menetrend szerint az első járat 04:30-kor megy, ezt nem várom ki, döntöttem el. A pályaudvar falára ki volt függesztve egy térkép, megkerestem rajta a vasútállomást. Csak pár sarok innen. Kiváló.

Megpróbáltam bejutni a váróba, de zárva volt. Kezdtem eléggé fázni. Sétálgattam az álló vonatok között, hátha találok egy kóborló kalauzt vagy egy árva mozdonyvezetőt, de persze semmi. Nagyjából volt valami elképzelésem arról, hogy merrefelé lakhatok, így az egyetlen pár vonatsínt a feltételezésem szerinti megfelelő irányba követve elindultam az olajtól ragacsos talpfákon. Amikor elhagytam a következő vasútállomást, elkezdett esni az eső. Rágyújtottam, és elröhögtem magam. Azzal lenne teljes az etűd, ha még el is ütne egy vonat, jutott eszembe, és ettől a gondolattól még felszabadultabbnak éreztem magam. Órákon át baktattam, fújt a szél, a ruháim átáztak, cuppogva és ráérősen lépkedtem.

Hova siessek, egyszer majd úgyis vége lesz.

Végül megérkeztem a faluba. Haza. Nem hittem el, hogy megcsináltam. Leültem a vasútállomáson, rágyújtottam. Pont a buszmegállóra lehetett onnan látni. Ránéztem az órámra. 04:58. Elnyomtam a cigimet, bedobtam a csikket egy kukába. Már csak maximum egy kilométer van hátra. Semmiség. Még lesz időm aludni is egy kicsit.

Nagyot fékezve állt be a reggeli első busz. Kinyílt az ajtó, a tegnap esti sofőr vigyorogva nézett ki a vezetőfülkéből. Jó volt az estéd, kisköcsög, érdeklődött. Remek, jeleztem a jobb középső ujjam felmutatásával, és elsétáltam.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Hegyi Ede: A költözés (7.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a hetedik része.

...

Hegyi Ede: A telek (6.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a hatodik része, és egy éven át tart. 

...

Hegyi Ede: Az első nap (5.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez az ötödik része, és egy éven át tart. 

Hírek
...

Így érheted el, hogy a gyerek nyáron is sokat olvasson

...

Miles Davis zenéjével lesz tökéletes Örkény egypercese

...

Andrea Bajani kapta az olasz Strega-díjat

...

Meghalt Michael Madsen, a Tarantino-filmek gengsztere, aki úgy írt verset, mint Bukowski

...

Befóliázták a kenyérbogarakat – zajlik a rovarirtás a pannonhalmi könyvtárban

...

Bíró Zsombor Aurél és Németh Gábor generációs kíntornáznak az Átriumban

„Ez a facebookos nő nem te vagy” – Olvass bele Dobray Sarolta könyvébe!

„Ez a facebookos nő nem te vagy” – Olvass bele Dobray Sarolta könyvébe!

Dobray Sarolta kötetében apró történetek egész gyűjtménye fonódik össze. Részlet.

Szerzőink

chk
chk

Fókuszban a nők: 5 könyv, ami újrameséli az ókori görög mitológiát

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

A hallgatás teher – végre magyarul is olvasható a holokausztirodalom egyik alapműve

...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

...

A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

...

Tóth Krisztina: Nem igaz, hogy a szerző halott

Kiemeltek
...

Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?

A hét könyve Bartók Imre Damien című regénye.

...

Török Ábel: Most próbáltam meg először igazán kiengedni a saját hangomat

Meglepi, hogy az olvasók mennyire szeretik a könyvét. Török Ábellel Norvégiáról, sóvárgásról, a mesék erejéről és egy vágyott igazságos világról beszélgettünk.

...

Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Egy 1600 fős kisvárosba százezrek érkeznek a könyvek miatt, bár az aprócska települést még megközelíteni is nehéz. 

SZÓRAKOZÁS
...

Jennifer Aniston főszereplésével készül sorozat az Örülök, hogy meghalt az anyám című könyvből

A 10részes szériát az Apple TV rendelte be.

...

Az évszázad 10 legjobb filmadaptációja a New York Times listájáról

Haláltábor Auschwitzban, amit hallunk, de nem látunk, és egy pénzéhes olajmágnás a 19. század elejéről.

...

Ryan Gosling nem akar asztronauta lenni – itt A Hail Mary-küldetés előzetese

Matt Damon vagy Ryan Gosling a jobb elveszett űrhajós?

A hét könyve
Kritika
Lehet uralni a sakklépéseket, az emlékeket és a halált is?
Kustos Júlia: Ez a kötet hangos kiabálás

Kustos Júlia: Ez a kötet hangos kiabálás

A Könyves podcast vendége Kustos Júlia, aki a Tehetetlen bálványok című verseskötetében őszinteségről, nőkről, elvárásokról is írt. Hallgassátok!

Olvass!
...

Mit tesz a háború az emberrel? – Olvass bele Kiss László friss regényébe!

Milyen következményekkel jár a háború egy kislány életében? Mutatunk egy részletet Kiss László regényéből.

...

Egy sötét titok mindent megváltoztat, de megéri bolygatni a múltat? Olvass bele Jeneva Rose új thrillerébe!

Vajon utánajárnak az igazságnak?

...

Megérkezett a fasiszta Olaszországban játszódó Goncourt-díjas regény magyar fordítása – olvass bele!

Részlet Jean-Baptiste Andrea Vigyázni rá című regényéből.

Gyerekirodalom
...

9 nyári gyerekkönyv vakációzóknak

Gyerekkönyvek nyári témákkal.

...

A biológus és a vadmalac kalandjai a lengyel rengetegben: videojáték készült a Cser Kiadó új mesekönyvéhez

 A kötetet  a közép-európai „Jane Goodallként” is emlegetetett biológus, Simona Kossak ihlette.

...

A Bogyó és Babóca hetedjére is meghódítja a mozikat

Mesés nyári program.

Polc

Hiába élünk egy elfogadó társadalomban, mindannyian a többség oldalán állunk

...

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

...

Apakeresés, szerelem, kultúrsokk és egyéb zűrök a Balkánon 

...

Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!

...
Levelezés
...

Czakó Zsófia: Ginkgo biloba [Mastercard® – Alkotótárs]

...

André Ferenc: gyanútlan március [Mastercard® – Alkotótárs]

...

Czakó Zsófia: Feltámadtunk [Mastercard® – Alkotótárs]

...

André Ferenc: Armageddon 202x [Mastercard® – Alkotótárs]

...

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

...

Czakó Zsófia: Falunap [Mastercard® – Alkotótárs]

...

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

...

Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]