Keresés

„Hogy odabent mi történt, ahhoz nem volt szüksége túl nagy képzelőerőre, és nem is kellett látnia, mert a meggyőződés már gyökeret vert benne.” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a tizedik, befejező rész.

„A kisebbek közül kivesz egy kék-fehér mázasat. Közepén piros cukordíszítés, I mog di.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a tizedik, befejező rész.

„Azért jobb lesz ám, ha vigyáz az Antal úr. A szív néha olyan, mint a kútba eresztett fémvödör.” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

„Hazaértem, pötyögi a telefonjába. Kitörli. Megborzong. Fel kellene tekernie a termosztátot.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

„Honnan is tudhatták volna, hogy miután eltűnik a mosdó ajtaja mögött, ebből a rendíthetetlen asszonyból fékezhetetlenül kirobban a sírás?” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a nyolcadik rész.

„Itt mindenki sportol, ha valaki sportos, az majdnem olyan, mintha tudná a dialektet.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a nyolcadik rész.

„A beton dühösen nyújtózkodott. A vas konokul emésztett a műhelyekben. A fa görnyedten szemlélte a mulandóságot.” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.

„Hol a képernyőt nézték, hol a telefon kijelzőjén egymást. Másfél óra helyett majdnem két órán át tartott a film.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hetedik rész.

„(V)égigmérte még egyszer hatalmas termetét, hegygerincként vonuló impozáns vállait, kátrányfekete, sűrű haját, majd arra gondolt, A fiam lehetnél, szépséges angyal, aztán elnevette magát.” K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a hatodik rész.