Hegyi Ede: A telek (6.)
Gyerekkorunk
"Csak még egyszer gyere elő. A résből, hol elbújtál, gyerekkorom.” (Bereményi Géza-Cseh Tamás: Gyerekkorom)

Hegyi Ede tárcasorozata olyan történetek bemutatására törekszik, melyeknek jelentőségét az adott élethelyzetben nem ismerjük fel, csak évekkel később derülhet fény arra, hogy milyen hatással voltak az életünkre. Az őt körülvevő világ eseményeit nem értő, ám azokat megérteni vágyó, azokra szükségszerűen reagáló gyerekek világlátását jelenítik meg.

Nyár van és gyilkos forróság, hatkor kelünk, tizenegyig vagyunk kint, utána bevonulunk a házba, és négy előtt csak rendkívül szükséges esetben mozdulunk ki, a talaj már reggel nyolc körül éget, minden nap leveszem a papucsom, hogy kipróbáljam, és minden nap ugyanarra jutok, igen, ez állati forró, fölöttünk a határtalan fény, alattunk a sívó homok, nincsen árnyék szinte sehol, csak a ház körül néhány birsalmafa alatt és nyolc tuja alatt a bejáratnál, amik lassan magasabbra nőnek a háznál is, napközben egyedül bent és a pincében elviselhető, tizenegy után behúzzuk a sötétítőket, várjuk a kinti enyhülést, főzünk és mosogatunk, pontosan délben eszünk és megint mosogatunk, kártyázunk vagy társasozunk vagy csak ledőlünk a heverőre vagy a díványra és olvasunk, olvasunk bármit, ami éppen a kezünkbe akad, szól a tévén a három adóból valamelyik, aztán néha csak úgy elszáll, abbahagyja a működést, és hallgatjuk a fenséges, mindent eluraló, időtlen csöndet, amit csak az éppen olvasott könyvek lapjainak sercegése és a szuszogásunk szakítgat meg szinte ritmusra, 

itt olvastam először olyat, amitől tényleg kurvára féltem, nyolc voltam, és azt a könyvet vettem le a polcról, amin kutya van,

Stephen King (akkor még Sztefen) írta, Cujo a címe, napokig csak arra tudtam gondolni, hogy szegény kutya meg szegény család meg az egész rohadt világ mennyire el van baszva, és egyáltalán miért kellett ezt leírni (akkor még nem tudtam, hogy Stephen sem tudta, hogy miért, mert éppen kokainban és alkoholban áztatta az elméjét), de közben csodálatos volt ennyire félni, különösen abban az irtózatos sötétben, ami itt faluhelyen van éjszakánként, amikor többen is egyedül van az ember, az esti híradó után megáll minden, egyszerűen csak megszűnik a mozgás, a szomszédok behúzódnak a házaikba és a félelmeikbe és az álmaikba, néha persze ugatnak a kutyák, de aztán újra visszatér a hangtalanság vákuuma, szinte kiszakítja az agyadat, és csönd van, rohadt nagy csönd és sötét, nagyanyám alszik a heverőn, én meg nézem a plafont, illetve nem, nem a plafont, hanem a plafon helyén azt a feketeséget, ameddig el sem látok, lehet, hogy csak a tőlem tizenöt centire lévő feketeséget nézem, és az is lehet, hogy történetesen ugyanazt a feketeséget nézem, ami akárhány centire van tőlem, mert mindenhol csak feketeség van, és persze nem tudok elaludni, 

nem bírom azt, hogy nem szól semmi, hogy semminek nincsen zaja,

aztán ha mégis sikerül, akkor mindig olyan, mintha csak percekre hunytam volna le a szemem, mert gyorsan és hirtelen jön az ébredés, lehet, hogy a levegő az oka, azt mondják, errefelé tiszta (minden faluban ezt mondják, büszkék a levegőjükre), és ami biztos, hogy hatkor beleszippantani a még enyhén csípős reggelbe tényleg nagyszerű érzés, felüdülünk, belekezdünk a napba, reggelire azt esszük, ami megtermett, ami meg tudott teremni annak ellenére, hogy termőföld a következő húsz faluban sincsen, mert mindenhol tényleg csak homok van (meg kiváló levegő), és mégis valahogy a rengeteg befektetett munka meghozza a gyümölcsét (és zöldségét), amihez kenyeret és vajat és felvágottat eszünk és tejet iszunk, aztán kimegyünk a kertbe és órákon át kúszunk és térdelünk és hajolunk és kapálunk és ásunk és gyomlálunk és irtjuk a kártevőket, és olyan, mintha minden nap ugyanazt csinálnánk, és mintha minden nap elölről kéne kezdeni,

mintha a természet éjjelente visszarendezkedne eredeti állapotába,

de nézd csak, mondja nagyanyám, az a paradicsom ott hátul azon a bokron már pirosodik, szép nagy lesz, és ez feltölti az embert, és mégsem érzi olyan haszontalannak a kúszást és a térdelést és a hajolást és a kapálást és az ásást és a gyomlálást és a kártevőirtást, hetente egyszer meg elmegyünk a boltba, akkor is hatkor kelünk, hogy hétre készen legyünk, hogy nyolcra odaérjünk, ilyenkor először elmegyünk a vonatsínekig, aztán letérünk jobbra, a töltés mellett megyünk végig egészen a falu központjáig, ahol ott van ez a kicsi és jelentéktelen bolt, Pesten az ilyet hívják kisközértnek, itt meg ez a minden, ebből él mindenki, megpakolunk három szatyrot, az egyiket közösen visszük egy-egy fülénél fogva, ami állati suta dolog, de máshogy nem tudjuk megoldani, baktatunk vissza a töltés mentén, az ilyen délelőttökön már csak snapszerezünk vagy römizünk, aztán főzünk és ebédelünk, várunk négyig, kimegyünk dolgozni, hétre végzünk és kiülünk este a verandára, megvacsorázunk és próbáljuk elhajtani a kajánkra szálló legyeket, nézzük az egyre sötétedő és csöndesedő tájat, 

és nyolckor bekapcsoljuk a tévét, megnézzük a kötelező reklámokat,

és hetente egyszer, általában péntekenként vetítenek valami olyan filmet, amit szívesen nézünk, ilyenkor egészen későig ébren vagyunk, szombatonként meg takarítunk és mosunk és teregetünk, meg néha süteményt sütünk vagy palacsintát, hozzá levest eszünk abból, ami éppen rendelkezésünkre áll, általában borsóból, az szinte mindig van, a szomszédasszony is szokott adni, akit nem igazán kedvelünk, mert egyetlen témája van, az egészsége, pontosabban annak a részleges hiánya, és ha elkap minket, akkor nem lehet szabadulni, akkor ott kell állni a kerítésnél, és hallgatni és bólogatni kell, és együtt kell érezni, igen, Erzsikém, ilyenek az orvosok, mondja nagyanyám a meggyőződés leghaloványabb jele nélkül, látszik rajta, hogy nagyon menne, de nem lehet, mert Erzsikém ennél kitartóbb és magányosabb, és már a kezembe nyomta a sárga tálban a héjas zöldborsót, már megvásárolta a hallgatásunkat és a beleegyezésünket és a megértésünket, mi pedig belementünk a tranzakcióba, szóval a szíve, az epéje, a háta, a dereka, a veseköve, ne is mondd, Erzsikém, veti közbe nagyanyám, és látom rajta, hogy fejben egészen máshol jár, aztán egyszer csak vége lesz, valahogy megszakad vagy elfogy, ezt sosem lehet megállapítani, egyszerűen csak már nem terjednek a levegőben a hangszálai által keltett rezgések, elkészül a borsóleves is, ebéd után ledőlünk a kanapéra, és nézzük a délutáni sorozatokat, tudod, gyerekem, veti közbe, bármennyire sajnálom, én nem bírom elviselni ezt a nőt, de hát mindig elviseled, nem, kérdezek vissza. Az is igaz, feleli.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Hegyi Ede: Az első nap (5.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez az ötödik része, és egy éven át tart. 

...
Nagy

Hegyi Ede: Az óvoda (4.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez az első része, és egy éven át tart. 

...
Nagy

Hegyi Ede: A foghúzás (3.)

Hegyi Ede A senki című regényével a top3-ban végzett 2020-ban a legjobb elsőkötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Gyerekkorunk című tárcasorozatának ez a harmadik része.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

„Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka / budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba” – suttogja A keskeny úton című szerzeményében Pajor Tamás, aki a foglalkozását firtató kérdésemre dalszerzőként, prédikátorként, performerként, metafizikai munkásként és talpas gondolkodóként írja körül magát. Hívhatnánk persze szózenésznek is, hiszen a stand-upból, versből és a slam poetryből egy nyomokban Rejtő és Bereményi világára is emlékeztető, viszont csak rá jellemző előadói nyelvet alkotott.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 30-21.

Íme, év végi listánk újabb tízese: könyvek, amik idén megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei 40-31.

...
Sándor Anna

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

...
Könyves Magazin

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Hírek
...
Hírek

Krasznahorkai könyve is megtalálható 2022 figyelemre méltó fordításai között

...
Szórakozás

„Egy ügynök, aki feldob” – Pajor Tamás

...
Zöld

Zöld tetős buszmegállók épülnek a méhek védelméért

...
Könyves Advent

A férfiak dominálta Norvégiában két nő minden létező szabályt megszegett

...
Szórakozás

Zsigó Jenő-bemutató, Átjáróház-premier, Tíz eszkimó [Programajánló]

...
Hírek

1200 éve élt nő jegyzeteire és rajzaira bukkantak egy kéziratban

...
Hírek

Gaiman, Atwood és King is vigasztalta a hoppon maradt elsőkönyves írót a Twitteren

...
Könyves Advent

Alan Turing mítosza szinte kitakarja az egykor élt matematikust, így az unokaöccse hiteles portrét írt róla

...
Hírek

Pető Andrea történész a tudományos szabadság védelméért kapott díjat Oslóban