Vonnák Diána: A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja

Vonnák Diána: A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja

sa |

A Mastercard Alkotótárs ösztöndíjat első alkalommal Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte el, podcastsorozatunkban velük beszélget Ott Anna. Amikor megkérdezte Vonnák Diánát, hogy ki az az alkotó, akinek a pályája inspirálja, ő Enyedi Ildikó nevét mondta. A podcastban legutóbb így ők ketten beszélgettek, érintették a nyelv és a nézőpont fontosságát, megvitatták, milyen a viszonyuk az irodalomhoz és mit kezdenek a velük szembe állított elvárásokkal. Volt szó antropológiáról, de arról is, hogyan változik az alkotói lét, ha az ember közben épp anyává válik. Az elhangzottakból szemezgettünk.

  • Vonnák Diána számára ösztönös válasz volt, hogy inspiráló alkotóként Enyedi Ildikó nevét mondja, majd kifejtette, hogy fontosak neki azok a szemszögek, amikből a rendező ránéz a világra. A másik ok, hogy Enyedi nem nagy, erős vonásokkal rajzolja meg a történeteit, hanem köztes árnyalatokkal építkezik, amikkel kilép a nyelv területéről. “Visszavezet a nem szavakkal működő énemhez”, mondta Vonnák. Enyedi elmesélte, hogy nagyon kíváncsi volt az emberre, aki a Látlak című kötet mögött áll, és azt érezte, hogy Vonnák átereszti magán a világokat, amiket megmutat, majd “hasbeszélőként” megszólal a novellákban.

Vonnák Diána: Olvasásban mindenevő vagyok, mindig is az voltam [Alkotótárs]
Vonnák Diána: Olvasásban mindenevő vagyok, mindig is az voltam [Alkotótárs]
Tovább olvasok

  • A Látlak nagy témái Vonnák szerint a szülőség és a közeli családi viszonyok, az idegenségérzet, az otthon, ennek mentén kezdte el a novellákat csokrokba szedni. Az utolsó novellát már úgy írta (ez a Mozdulatlan víztükör), hogy érezte, hogy ez hiányzik a kötetből.
  • Enyediben van egy babonás tisztelet az irodalom iránt. “Forgatókönyvet szabad írni, mert azt úgyis kidobja az ember a végén, de soha nem mernék novellát írni.” Vonnák sokáig szent tevékenységnek gondolta az irodalmat, és az segített neki elmozdulni ebből, hogy 

megengedte magának, hogy lehet rossz is az, amit csinál. 

  • A feleségem története Enyedi szerint túlnyúlik az irodalom keretein, és nagyon szerette volna, ha többen találkoznának Füst Milán gondolkodásával. “A regényei közül ez a legmegközelíthetőbb filmes eszközökkel úgy, hogy átsüssön az, ami fontos benne.”
  • A nyelv nagyon demokratikus dolog, mindenki használja, mondta Vonnák annak kapcsán, hogy az emberek sokfelől érkeznek az irodalomba alkotóként, ő sem magyar szakot végzett. Ez szerinte szabadságot ad az írónak. Az írásnak azt a részét, amikor az élettapasztalatokat szerezzük, figyeljük a világot, ugyanolyan fontosnak érzi, mint amikor ebből mondatok lesznek.

„Túlfutott rajtam a valóság” - Tompa Andrea laudációja Vonnák Diána Mastercard® Alkotótárs-díjához

Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte a második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. Vonnák Diána díjához Tompa Andrea írt laudációt, melyet a díjátadón Pelsőczy Réka olvasott fel. (Závada Péter Vajna Ádám-laudációját ITT olvashatod.)

Tovább olvasok

  • A szerkesztés Vonnák szerint egyszerre nagyon intim és tárgyilagos, szakmai, amit jó volt neki megélni, biztonságban érezte magát.
  • A készülő kötetében Vonnák azt igyekszik körbejárni, mi történik egy társadalomban, amikor elveszíti a békét. Mi történik a férfiakkal, amikor beindulnak a sorozások, és van egy olyan nyomás rajtuk, ami korábban nem volt? Mi történik, amikor a hazád életeket kezd el követelni? Kinek a háborúja ez egyáltalán? Az elveszített béke neki is személyes kataklizma, nemcsak azért, mert a közeli barátaival, ismerőseivel is történik, hanem mert mindenféle “beláthatatlan helyeken” vannak következményei, amikről még nem tudja, hogy hova vezetnek.

A podcastot itt vagy Spotifyon tudod meghallgatni.

Kapcsolódó cikkek
...
Karácsonyi történetek

Vonnák Diána: A bálna meg a gyomra

...
Nagy

Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József és Bognár Péter után Vonnák Diána mesél saját magának adott ultimátumról, első és egyben utolsó istenes verséről és arról, milyen volt megélnie első olvasmányélményeiben a lányoknak szóló „ őrjítően édelgős és unalmas ” kulturális ajánlatot.

...
Alkotótárs

Vonnák Diána és Vajna Ádám a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj győztesei

A második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: Hogyan jutottam el a tajgába? (Megjegyzések személyességről és a társadalmi realitásról)

Kiss Tibor Noé esszésorozatának első részében saját könyvein végigtekintve mutatja meg az olvasónak, milyen változatos módokon fogalmazthatók meg a személyes tapasztalatok.

...
Nagy

A Budapest Nagyregény társasjátékba invitálta meg az írókat

Adott 23 szerző, 23 kerület, egy főváros és 150 év. A Budapest Nagyregény a főváros regénye lesz. A Margó harmadik napján  a projekt három résztvevője beszélgetett nehézségekről, emlékekről, kövekről és a különleges társasjátékról, amely szeretett városunk történetét megírja.

A hét könyve
Kritika
Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Szerzőink

...
Gurubi Ágnes

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

...
Könyves Magazin

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

Természetesen olvasok
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Zöld

A vízhiány és egy különleges arab öntözőrendszer ihlette regény nyert rangos díjat

...
Zöld

Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a modern kutyafajták agya nagyobb, mint ősi társaiké

...
Zöld

A Budapestre látogató Jane Goodall üzent a magyaroknak

...
Zöld

Szent-Györgyit a nyilasok nem tudták elfogni, ezért minden fórumon hazudtak róla

...
Zöld

Őskori nő DNS-ét vonták ki egy húszezer éves csontékszerből

...
Zöld

Az Amazonasban le akarják állítani az erdőirtást, hat új rezervátumot kapnak az őslakosok

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is

Polc

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

...

A halál tagadása és a halhatatlanná tétel gesztusa is benne van Ernaux szüleiről szóló kisregényeiben

...