Szemethy Orsi: Megadom az időt minden bennem megszülető kísértetnek

Szemethy Orsi: Megadom az időt minden bennem megszülető kísértetnek

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Ezúttal Szemethy Orsi mesél arról, kitől kapta az első irodalmi bátorítást, melyik gyerekkori olvasmányélmény volt rá a legnagyobb hatással, és hogyan reagált a fogorvosa a debütáló kötetre. (Eddigi interjúinkat itt olvashatjátok: Lichter Péter, Haász János.) A legjobb első prózakötetnek járó elismerést az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon adják át.

Fotó: Szilágyi Lenke

ro | 2022. október 07. |
szemethy orsi
A sikoltó
Magvető, 2022, 428 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

A kevesebb több volt a legfontosabb élményem. Képzőművészként inkább a vászonhoz vagyok szokva, itt elég, ha hátralépek az állványtól néhány lépést, a kompozíció hiányosságai, hibái egyből látszanak. A megírt szövegtől nehezebb távolságot tartani, ezt a munkafolyamatot sokkal nehezebb, trükkösebb végrehajtani, de kíméletlenül kell törölni, átalakítani, szerkeszteni. Sokat segítenek a szöveg első olvasói, akik külső nézőpontot adnak ehhez.

Nem szabad félteni a szöveget,

nem szabad ragaszkodni egy egy kedves részlethez, le kell szabdalni a felesleget, ahogy egy festménynél is. Amikor ez már könnyen megy, sokkal lendületesebb lesz a munka.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

A rémnovellák ötletét a helyszín adta, ahol élek. Ez egy kisváros a budapesti agglomerációban, cseppet sem rémes, átlagos magyar település, de mint minden helynek, megvan a múltja, netán a jövője, ami átszűrődik a jelenen. Mindig is fogékony voltam a helyszínek keltette hangulatra, legyen az jó, vagy rossz, vidám, vagy nyugtalanító. Amikor rájöttem, hogy néha olyasmit is látok egy-egy útkanyarulatban, egy régi házat szemlélve, amit vicces szereplőkkel bizarr bábszínházzá tudok alakítani, elsődlegesen a saját szórakoztatásomra, akkor megpróbáltam történetté formálni. Kiderült, hogy a fejemben sok olyan figura van, aki épp erre várt, jöttek is szorgalmasan, hogy végre megmutassák magukat.

Mit vártál az első könyvedtől?

Azt, hogy talán tudok új lendületet adni a „rémnovella”, fantasztikus történet műfajának. A „lovecrafti reneszánsz”, ami a szerző műveinek újrakiadásával, megfilmesítésével kezdődött, remélhetőleg nem ért véget.

A közép-európai sötétségben legalább ekkora potenciál rejlik,

a groteszk, a bizarr vegyítése a mágikus realizmussal, a műfaj „magas irodalomba” emelése nem cél, hanem kényszer. Úgy gondolom, ez a műfaj remek válasz a posztmodern kihívásaira, védőpajzs a jelen rémálmai ellen.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Nem változtatnék rajta, ezek a történetek akármikor folytathatók, valamiféle csontvázát alkotják egy olyan univerzumnak, amiben még sok megszólításra váró szereplő van. Megadom az időt minden bennem megszülető kísértetnek, a napi feladatok, munka közben egy rejtett rétegben
mocorognak a főhősök és a körülötte kavargó motívumok. Amikor úgy gondolom, elég színt kaptak, készek megmutatni magukat, akkor fogok neki egy új történetnek.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Két olvasóm van, egyikük Márton László, aki 1993-ban két évig magyar próza szemináriumot tartott a városmajori gimnáziumban, aminek lelkes hallgatója voltam. Ezeket a szövegeket neki küldöm el első olvasásra, mivel elég szigorú, könyörtelen kritikus, akinek a tudásában maximálisan megbízom. A vele való barátságom, mely immár majd harminc éve tart, nagyon fontos nekem, az írásra is biztatott,

ezzel felbátorítva egy festőt arra, hogy írni merjen,

és színek helyett szavakkal közelítse meg ugyanazt a témát. „Második első olvasóm” apukám, Szemethy Jimmy, grafikusművész, aki ezt a kötetet is illusztrálta. Gyerekkoromban ő adta a kezembe azokat a könyveket, amik miatt később fanatikus olvasóvá váltam, és aki szintén alapos és kegyetlen kritikus, cseppet sem elfogult, ami miatt igazán hálás vagyok.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Egy barátnőm, aki olvasta a kötetet, azt mondta nekem, hogy igazán nagyon tetszik neki, egészen elfeledkezett róla olvasás közben, hogy én írtam. Örültem, mert tényleg az lenne a célom, hogy a szövegek önállóvá váljanak, tőlem teljesen függetlenül keljenek életre és törjenek utat maguknak a világban. Az is elég emlékezetes volt, amikor a fogorvosom, aki szintén szerette a könyvet, a városka rendelőjében gyökérkezelés közben kijelentette, mennyire örült a sztoriknak, gyermekkorában nehezen vált meg a meséktől, amiket most felnőtt változatban olvashatott, visszakapott tőlem. Nem ellenkeztem, mivel nem tudtam megszólalni, csak bólogattam lelkesen, majd megígértem, hogy készülök újabb történetekkel.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Valószínűleg az Alice Csodaországban. Egyke gyermekként egy budai bérház tetőterében hatalmas, régi műteremlakásban a takaró alá bújva hosszú téli estéken egy életre magával ragadott az írott szöveg mágiája. Sosem értettem, miért fogyasztanak drogot az emberek, miért nem emelnek le inkább egy könyvet a polcról - elképesztő utazásban vehetnek részt. Engem Lewis Carroll világa annyira magával ragadott, hogy talán örökre kinyitotta számomra a kaput, ami a valóságot a fantázia világától elválasztja.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Gimnáziumban a már említett próza szemináriumon Csáth Géza-rajongó lettem, és természetesen elhatároztam, hogy egy kis turgenyevi romantikával megfűszerezve fantasztikus történeteket fogok írni, melyek összes főhőse én leszek. Szörnyen naiv próbálkozások voltak, jó túl lenni rajtuk. Ezt követően a regényt, ami még nem jelent meg, és amire a Petri-díjat kaptam, körülbelül tíz éve írtam meg, immár sokkal „józanabb” állapotban, nem lázadó, hős kamaszként.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Andrus Kivirähk észt szerző kötete, az Ördöngős idők volt az a novellafüzér, ami ráébresztett arra, hogy mire van szükségem. Arra a fájdalmas, groteszk, fekete humorra, amivel akármilyen mélyen pszichologizáló, kalandos, netán szociografikus témában úgy lehet fogalmazni, hogy

azt mindenki értse.

Olyan nyelvi egyszerűséggel, amiben felcsillanhat a költészet, a mitológia, ami kegyetlen és lelkesítő egyszerre, és amiben a tudatalatti szereplői hús-vér figurákkal karöltve vágnak neki a boldog, vagy épp gyászos végkifejletnek.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Szórakozás

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

...
Nagy

Lichter Péter: A furcsa reakciókat általában a filmjeim kapják

Interjúsorozatban mutatjuk be az idei Margó-díj jelöltjeit. Lichter Péter arról mesélt, miért nem filmet rendezett a regény alapötletéből, hogy mit szólt, amikor befejezte A Gyűrűk Urát, és hogy miben tette biztossá az első mondat leírása.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Krasznahorkai László könyvét lapozgatják a britek az angol könyvesboltokban

Nemrég annak jártam utána, hogyan fogadták a britek Harry herceg memoárját Londonban, most pedig ismét nyakamba vettem a várost, hogy kiderítsem, mit gondolnak a magyar szerzőkről. Így hát könyvesboltról könyvesboltra jártam, hogy felkutassam, mely művek alapján ismerhetnek minket a britek.

Hírek
...
Hírek

Idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat

...
Hírek

Tarr Béla: Arra nem vetemednék, hogy Krasznahorkai jelenlétében írjak

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Hírek

A 23 szerző már írja a 150 éves Budapest nagyregényét

...
Hírek

García Márquez megelőzte Cervantest a legtöbbet fordított spanyol nyelvű írók sorában

...
Zöld

Kilenc állatfaj segíthet a globális felmelegedés korlátozásában

...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány