Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József és Bognár Péter után Vonnák Diána mesél saját magának adott ultimátumról, első és egyben utolsó istenes verséről és arról, milyen volt megélnie első olvasmányélményeiben a lányoknak szóló „ őrjítően édelgős és unalmas ” kulturális ajánlatot.

ld | 2022. október 09. |
Vonnák Diána
Látlak
Jelenkor, 2022, 220 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Hogy felszabadító kísérletezni, mondatról mondatra kipróbálni, meddig tudok hitelesen elmenni. Azt vettem észre, hogy mikor tervezek, koncepció szerint igyekszem írni, jobban megkötöm a saját kezemet, mint mikor elkap a kíváncsiság vagy a játék öröme. 

Tényleg semmi mással nem kell foglalkozni, csak a szöveggel, a többit szabad és jó elengedni.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Elegem lett abból, hogy mindig halogatom, hogy megpróbáljak irodalmi szöveget írni. Szabotáltam magam, és ezt nagyon eluntam. Úgyhogy adtam magamnak egy ultimátumot: vagy tényleg nekiugrok, vagy a továbbiakban nem foglalkozom a saját nyűglődésemmel. Adtam magamnak egy határidőt, és úgy tűnik, ez a nyomás jót tett. Azt már sok évvel korábban tudtam, mit szeretnék írni. Egy történetfüzért, variációkat arra, ahogy igyekszünk átbeszélni mindenféle távolságon, arról akartam mondani valamit, hogy tágasabb a világ, és

a saját történetünk nem csak az, ami velünk történt, hogy ennél jobban bele vagyunk huzalozva egymás életébe.

Mit vártál az első könyvedtől?

Hogy álljon össze a sok szemszög, amit egymás mellé tettem, hogy ne nyomja agyon a történeteket semmi, amit én amúgy a világról gondolok. És azt reméltem, működik majd annyira a szöveg, hogy páran legalább kicsiben átélnek valamit az eufóriából, ráismerésből, ami miatt olvasni szoktunk. Szerintem az ilyen találkozások miatt érdemes.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Semmit, örülök, hogy pontot tettünk a végére, megjelent, és innentől éli a maga életét. Nem azért, mert ne lehetne hibákat találni benne, hanem mert akkor és ott én ennyit tudtam, most inkább az foglalkoztat, merre tovább. Egy másik valóságban annyit azért szívesen kipróbálnék, mi történt volna, ha nem írjuk rá a borítóra, hogy antropológus vagyok, és nem innen olvassák olyan sokan.

-

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Sok részletet olvastak közeli barátaim, olyanok is, akiknek otthonos terep az irodalom, olyanok is, akiknek nem sok közük van hozzá. De a legfontosabb a szerkesztőmmel, Nagy Boglárkával közös munka volt, ő látott mindent először egyben.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben,

és sokáig aggódtam, nem túl bújtatott-e, ahogy megírtam őket. Mikor megtudtam, hogy az egyik szöveget biblioterápiás munkában használják egy pszichiátrián, az hatalmas visszaigazolás volt. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Csak arra emlékszem, hogy egy pöttyös könyv volt, valami kamaszlányról szólt, aki szerelmes lesz egy osztálytársába. Éppen csak megtanultam olvasni, és a mesekönyvek után anyukám ezt nyomta a kezembe. Nagyon utáltam, de hajtott, hogy milyen sok szöveg, amiről elmondhatom, hogy elolvastam, így végigszenvedtem. Szerencsére utána hamar megtaláltam a Delfin könyveket, Vernét és Jane Goodallt. 

Kiderült, hogy csak a lányok számára írt könyvek nagyja őrjítően édelgős és unalmas.

Sokszor máig eszembe jut, mennyire szükségtelen volt csak azért szenvedni amiatt, hogy lány vagyok, mert egy ilyen szűkre butított, gettós dolog volt a nekünk szóló kulturális ajánlat. Elég bizarr egy nyolcéves lánygyerek felé is azt üzenni, hogy lányként az a normális, ha a tested, az érzéseid és a férfiak érdekelnek, a tudás, a társadalom, a nagyvilág valahogy mindig a fiúk terepe maradt. Most azért valamivel jobb lehet lányként felnőni.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Nem emlékszem, minek tartottam, de

12 évesen írtam egy verset, amiben Isten arra kéri az embereket, hogy felejtsék már el, mert nagyon fárasztó örökké élni,

és ameddig valaki hisz benne, addig muszáj léteznie, ezt viszont már nem bírja tovább. Formailag egy béna Miatyánk-paródia volt, és emlékszem, büszke voltam rá, hogy mennyire polgárpukkasztó lett. Szerencsére nincs már meg a kézirat, költő pedig azóta nem lett belőlem, pláne nem istenes költő.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Pilinszkytől a Trapéz és korlát. Máig emlékszem a napra, mikor megvettem, elsős gimnazista voltam, úszni mentem, és le kellett volna szállnom a 4-es 6-os villamosról, de képtelen voltam letenni. Egyben elolvastam, a villamos ment egy félkört a városban, mire észbe kaptam, hol vagyok. Sűrű és felfejthetetlen volt az egész, és elképesztő volt, hogy a szó banális értelmében nem értem, mégis működik. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

A felnőtt léttel kapcsolatos félelmeiről, a világ tágasságáról és választott szakmájáról, az antropológiáról is mesél az E/3 című sorozatunkban Vonnák Diána.

...
Nagy

„Túlfutott rajtam a valóság” - Tompa Andrea laudációja Vonnák Diána Mastercard® Alkotótárs-díjához

Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte a második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. Vonnák Diána díjához Tompa Andrea írt laudációt.

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vonnák Diána válaszolt. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Hírek
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

...
Zöld

Mit kíván Jane Goodall a 90. születésnapjára?

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!