Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Vonnák Diána: Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteket. Lichter Péter, Haász János, Szemethy Orsi, Borda Réka, Konrád József és Bognár Péter után Vonnák Diána mesél saját magának adott ultimátumról, első és egyben utolsó istenes verséről és arról, milyen volt megélnie első olvasmányélményeiben a lányoknak szóló „ őrjítően édelgős és unalmas ” kulturális ajánlatot.

ld | 2022. október 09. |
Vonnák Diána
Látlak
Jelenkor, 2022, 220 oldal
-

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban?

Hogy felszabadító kísérletezni, mondatról mondatra kipróbálni, meddig tudok hitelesen elmenni. Azt vettem észre, hogy mikor tervezek, koncepció szerint igyekszem írni, jobban megkötöm a saját kezemet, mint mikor elkap a kíváncsiság vagy a játék öröme. 

Tényleg semmi mással nem kell foglalkozni, csak a szöveggel, a többit szabad és jó elengedni.

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét?

Elegem lett abból, hogy mindig halogatom, hogy megpróbáljak irodalmi szöveget írni. Szabotáltam magam, és ezt nagyon eluntam. Úgyhogy adtam magamnak egy ultimátumot: vagy tényleg nekiugrok, vagy a továbbiakban nem foglalkozom a saját nyűglődésemmel. Adtam magamnak egy határidőt, és úgy tűnik, ez a nyomás jót tett. Azt már sok évvel korábban tudtam, mit szeretnék írni. Egy történetfüzért, variációkat arra, ahogy igyekszünk átbeszélni mindenféle távolságon, arról akartam mondani valamit, hogy tágasabb a világ, és

a saját történetünk nem csak az, ami velünk történt, hogy ennél jobban bele vagyunk huzalozva egymás életébe.

Mit vártál az első könyvedtől?

Hogy álljon össze a sok szemszög, amit egymás mellé tettem, hogy ne nyomja agyon a történeteket semmi, amit én amúgy a világról gondolok. És azt reméltem, működik majd annyira a szöveg, hogy páran legalább kicsiben átélnek valamit az eufóriából, ráismerésből, ami miatt olvasni szoktunk. Szerintem az ilyen találkozások miatt érdemes.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Semmit, örülök, hogy pontot tettünk a végére, megjelent, és innentől éli a maga életét. Nem azért, mert ne lehetne hibákat találni benne, hanem mert akkor és ott én ennyit tudtam, most inkább az foglalkoztat, merre tovább. Egy másik valóságban annyit azért szívesen kipróbálnék, mi történt volna, ha nem írjuk rá a borítóra, hogy antropológus vagyok, és nem innen olvassák olyan sokan.

-

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Sok részletet olvastak közeli barátaim, olyanok is, akiknek otthonos terep az irodalom, olyanok is, akiknek nem sok közük van hozzá. De a legfontosabb a szerkesztőmmel, Nagy Boglárkával közös munka volt, ő látott mindent először egyben.

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Azt szerettem volna, hogy lélektani határhelyzetek jelenjenek meg ebben a könyvben,

és sokáig aggódtam, nem túl bújtatott-e, ahogy megírtam őket. Mikor megtudtam, hogy az egyik szöveget biblioterápiás munkában használják egy pszichiátrián, az hatalmas visszaigazolás volt. 

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Csak arra emlékszem, hogy egy pöttyös könyv volt, valami kamaszlányról szólt, aki szerelmes lesz egy osztálytársába. Éppen csak megtanultam olvasni, és a mesekönyvek után anyukám ezt nyomta a kezembe. Nagyon utáltam, de hajtott, hogy milyen sok szöveg, amiről elmondhatom, hogy elolvastam, így végigszenvedtem. Szerencsére utána hamar megtaláltam a Delfin könyveket, Vernét és Jane Goodallt. 

Kiderült, hogy csak a lányok számára írt könyvek nagyja őrjítően édelgős és unalmas.

Sokszor máig eszembe jut, mennyire szükségtelen volt csak azért szenvedni amiatt, hogy lány vagyok, mert egy ilyen szűkre butított, gettós dolog volt a nekünk szóló kulturális ajánlat. Elég bizarr egy nyolcéves lánygyerek felé is azt üzenni, hogy lányként az a normális, ha a tested, az érzéseid és a férfiak érdekelnek, a tudás, a társadalom, a nagyvilág valahogy mindig a fiúk terepe maradt. Most azért valamivel jobb lehet lányként felnőni.

Hány évesen írtad meg az első olyan szövegét, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Nem emlékszem, minek tartottam, de

12 évesen írtam egy verset, amiben Isten arra kéri az embereket, hogy felejtsék már el, mert nagyon fárasztó örökké élni,

és ameddig valaki hisz benne, addig muszáj léteznie, ezt viszont már nem bírja tovább. Formailag egy béna Miatyánk-paródia volt, és emlékszem, büszke voltam rá, hogy mennyire polgárpukkasztó lett. Szerencsére nincs már meg a kézirat, költő pedig azóta nem lett belőlem, pláne nem istenes költő.

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Pilinszkytől a Trapéz és korlát. Máig emlékszem a napra, mikor megvettem, elsős gimnazista voltam, úszni mentem, és le kellett volna szállnom a 4-es 6-os villamosról, de képtelen voltam letenni. Egyben elolvastam, a villamos ment egy félkört a városban, mire észbe kaptam, hol vagyok. Sűrű és felfejthetetlen volt az egész, és elképesztő volt, hogy a szó banális értelmében nem értem, mégis működik. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Vonnák Diána: Meg akartam hekkelni ezt a felnőtt életet [E/3]

A felnőtt léttel kapcsolatos félelmeiről, a világ tágasságáról és választott szakmájáról, az antropológiáról is mesél az E/3 című sorozatunkban Vonnák Diána.

...
Nagy

„Túlfutott rajtam a valóság” - Tompa Andrea laudációja Vonnák Diána Mastercard® Alkotótárs-díjához

Vonnák Diána és Vajna Ádám nyerte a második alkalommal átadott Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjat és a vele járó 2-2 millió forintot. Vonnák Diána díjához Tompa Andrea írt laudációt.

...
Alkotótárs

Vonnák Diána: Arról szeretnék gondolkodni, mit jelent a béke elvesztése [Alkotótárs]

A napokban kiderült, hogy kik lettek az idén második alkalommal meghirdetett Mastercard Alkotótárs alkotói ösztöndíj döntősei. A zsűri hamarosan eldönti, hogy melyik két szerző kapja meg az ösztöndíjat, addig is interjúkban mutatjuk be a jelölteket. Ezúttal Vonnák Diána válaszolt. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Gyerekirodalom

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

A háború, amely megváltoztatta Rondót című kötet nagy erejű képek és szimbólumok segítségével próbálja megmutatni a gyerekeknek, mi is az az értelmetlen borzalom, amit háborúnak nevezünk

Szerzőink

...
Kiss Imola

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

...
Kolozsi Orsolya

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

...
Kiss Imola

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

Hírek
...
Hírek

Orvos-Tóth Noémi, Náray és Frei Tamás az új Libri-díjasok

...
Hírek

Finy Petra Kerti szonátája három női generáció történetén keresztül mesél [Budapesti nők]

...
Beleolvasó

Papp-Zakor Ilka megfejtette, mit szimbolizál Martyna Bunda regényének kék macskája [MARGÓ KÖNYVEK]

...
Zöld

Naomi Klein és V. V. Ganeshananthan nyerte idén a brit Női Irodalmi Díjat

...
Hírek

Indul a foci Eb, a legjobb európai regényt keressük!

...
Hírek

Nádasdy Ádám a Könyvhéten: A gazdagokat nem megítélni kell, hanem megírni

A hét könyve
Kritika
Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben
...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

Olvass!
...
Beleolvasó

Olvass bele Benedek Miklós mellbevágóan őszinte vallomásába!

Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós a legnagyobb kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesélt.

...
Beleolvasó

Colleen Hoover regényének hőse hadakozik a szerelem ellen, de hiába – Olvass bele!

Egy szegény lány és egy gazdag fiú futó nyári kalandnak induló, majd bonyolult szerelemmé váló kapcsolata áll az új bestseller középpontjában. Most mutatunk belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

77 év, 77 sztori, azaz Charlie kalandos élete – Olvass bele a zenész önéletrajzába!

Charlie-nak annyira színes, gazdag, kalandos, a legnagyobb sikerekkel és a legnagyobb tragédiákkal teli élete volt, hogy az könyvért kiáltott. Olvass bele!