Borda Réka: Az írás tényleg mindenen átsegít

Borda Réka: Az írás tényleg mindenen átsegít

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketLichter Péter, Haász János és Szemethy Orsi után ezúttal Borda Réka mesélt arról, hogyan született az idei Margó top10-es listájára került könyve, az Égig érő csalán, valamint, hogy miként lehet egy traumát elmesélni a nyelvvel, és miért nem szabad soha feladni.

Forgách Kinga | 2022. október 08. |
BORDA RÉKA
Égig érő csalán
Scolar, 2022, 144 oldal
Borda Réka: Égig érő csalán könyv

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Közhelyesen hangozhat, de az, hogy nem szabad feladni, akár hisznek benned, akár nem. És hogy

 az írás tényleg mindenen átsegít. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Egy saját, korábban elfojtott trauma adta, egészen pontosan az, ahogyan megpróbáltam szavakba önteni, de nem találtam rajta fogást. Ez nagyon zavart. Közben elolvastam Nádas Péter Saját halálát, amiben lényegében az bomlik ki, hogy a transzcendens élményeket – mint amilyen egyébként egy trauma – nem lehet elmesélni a nyelvvel. Én viszont úgy voltam vele, hogy nekem aztán ne mondja meg Nádas, hogy mit lehet kifejezni és mit nem, mert igenis megtalálható a keresett forma, ha ügyesen csavarjuk a szavakat. Eközben egyre gyakrabban coming outoltak nekem barátok, ismerősök, félidegenek arról, miket éltek át gyerekként. Először mérhetetlenül dühös lettem attól, hogy megtörténhettek ezek velük és a tettesek a mai napig köztünk járnak, aztán pedig bekapcsolt a kutató énem: addig olvastam a visszaélések társadalmi és pszichológiai hátteréről, amíg azt nem éreztem, hogy már nemcsak érzelemmel, hanem aggyal is nekiveselkedhetek az írásnak. Bár ettől még nagyon emocionális volt az írói folyamat.

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke
Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve, amely költői nyelven mesél egy bántalmazó családi közegről, és egy mélyre temetett, de mindent átható traumáról, valamint a hallgatás megtöréséről.

Fotó: Zsólyomi Norbert

Tovább olvasok

Mit vártál az első könyvedtől?

Egyrészt, hogy a költészet után olyan terepen próbálhatom ki magam, ahol elvárások nélkül, szabadon írhatok. Arra számítottam, hogy hatalmas lebőgés lesz, mert annyi negatív visszajelzést kaptam a kéziratra, hogy el sem akartam hinni, papírt és nyomdafestéket áldoz erre a kiadóm. De itt jön a másrészt, ami viszont fontosabb: abban viszont bíztam, hogy

 bárki veszi majd kezébe a könyvet, legyen jó vagy rossz a szöveg, kicsit felnyílik a szeme a társadalmi problémák iránt.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Kevésbé tenném szájbarágóssá a könyvön végigvonuló nyúl motívumot.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Egyrészt a férjemnek, Dávid Áronnak, másrészt a barátnőmnek, Ferencz Mónikának. Áron akármennyire is érti és szereti az irodalmat, alapvetően színházi közegben mozog, ezért mondhatni szűz szemmel olvas, így nagyon más oldalról közelít meg egy szöveget, mint Móni, aki viszont szakmailag nagy segítségem immár hosszú évek óta.

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője
Tovább olvasok

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Minden kétséget kizáróan egy rokon perrel fenyegetőzése, aki azt hitte, róla formáltam meg az egyik karaktert.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Azt hiszem, A két lotti. Erre azért mernék tippelni, mert élesen rémlik, hogy becsukok egy Jacqueline Wilson-könyvet, minden bizonnyal a Kettős játszmát, és arra gondolok, hogy hűha, ez teljesen olyan volt, mint A két lotti, csak ezerszer menőbb. Abban viszont biztos vagyok, hogy nekem Wilson volt a belépés a regények és az olvasás világába, és utána már nem győzték hazahordani a szüleim a könyveket, mert naponta képes voltam kivégezni egyet.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Nehéz elválasztani a kamaszlány szeretetéhségét, aki egy amatőr íróklubon várja a visszajelzéseket az általa irodalomnak tekintett szövegeire, azt a lányt, aki a publikációs düh nyomása alatt bombázza a folyóiratokat az írásaival, és azt a – reményeim szerint – higgadt valakit, aki mostanra lettem. Mindegyiküknek mást jelent az irodalom. Viszont ha próbálok felidézni egy ilyen emléket, akkor a huszonkét éves önmagam ugrik be, aki kivételesen egészen elfogadhatónak érzi az egyik melankolikus versét. Mindenki utálja azt a versemet amúgy, és mára már én is.

Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak
Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet  legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozatunkban női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Az E/3-ban eddig Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

Tovább olvasok

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Nagyon szerettem Moesko Péter Megyünk hazáját. Olyan érzés volt a novelláit olvasni, mintha tengerparti sziklafalak hátán sétálnék valahol Normandiában: hűvös, szeles, de végtelenül megnyugtató. De mondhatnám még Kustos Júlia Hullámtörőjét is, ami szintén erős pályakezdés. És még sorolhatnám.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

A podcastban az Égig érő csalán írójával, Borda Rékával beszélgettünk a családi történetek feldolgozásáról, egy nyúlról és egy sérült generációról, amely azt akarja, hogy meghallják.

...
Nagy

Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

A Mi ketten a barátság lényegét mutatja meg, azt a támogatást, erőt és biztonságot, amit ez a szoros kapcsolat jelenthet, és persze azt is, hogy néha bizony akadályok állnak a barátság útjába.

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

A múlthoz való kapcsolódás a gyerekeknek is fontos, de vajon a történelmi témájú gyerekkönyvek hogyan segíthetnek magának a történelemnek a tanulásában?

...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?