Borda Réka: Az írás tényleg mindenen átsegít

Borda Réka: Az írás tényleg mindenen átsegít

Idén nyolcadik alkalommal kapja meg egy első prózakötetes szerző a legjobbnak járó Margó-díjat. A hagyományunkhoz híven interjúsorozatban mutatjuk be a rövidlistára került jelölteketLichter Péter, Haász János és Szemethy Orsi után ezúttal Borda Réka mesélt arról, hogyan született az idei Margó top10-es listájára került könyve, az Égig érő csalán, valamint, hogy miként lehet egy traumát elmesélni a nyelvvel, és miért nem szabad soha feladni.

Forgách Kinga | 2022. október 08. |
BORDA RÉKA
Égig érő csalán
Scolar, 2022, 144 oldal
Borda Réka: Égig érő csalán könyv

Mi volt a legfontosabb tapasztalat az első kötetig vezető alkotói folyamatban? 

Közhelyesen hangozhat, de az, hogy nem szabad feladni, akár hisznek benned, akár nem. És hogy

 az írás tényleg mindenen átsegít. 

Mi volt az a szikra, ami beindította az alkotói munkát? Mi adta a kötet alapötletét? 

Egy saját, korábban elfojtott trauma adta, egészen pontosan az, ahogyan megpróbáltam szavakba önteni, de nem találtam rajta fogást. Ez nagyon zavart. Közben elolvastam Nádas Péter Saját halálát, amiben lényegében az bomlik ki, hogy a transzcendens élményeket – mint amilyen egyébként egy trauma – nem lehet elmesélni a nyelvvel. Én viszont úgy voltam vele, hogy nekem aztán ne mondja meg Nádas, hogy mit lehet kifejezni és mit nem, mert igenis megtalálható a keresett forma, ha ügyesen csavarjuk a szavakat. Eközben egyre gyakrabban coming outoltak nekem barátok, ismerősök, félidegenek arról, miket éltek át gyerekként. Először mérhetetlenül dühös lettem attól, hogy megtörténhettek ezek velük és a tettesek a mai napig köztünk járnak, aztán pedig bekapcsolt a kutató énem: addig olvastam a visszaélések társadalmi és pszichológiai hátteréről, amíg azt nem éreztem, hogy már nemcsak érzelemmel, hanem aggyal is nekiveselkedhetek az írásnak. Bár ettől még nagyon emocionális volt az írói folyamat.

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke
Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve, amely költői nyelven mesél egy bántalmazó családi közegről, és egy mélyre temetett, de mindent átható traumáról, valamint a hallgatás megtöréséről.

Fotó: Zsólyomi Norbert

Tovább olvasok

Mit vártál az első könyvedtől?

Egyrészt, hogy a költészet után olyan terepen próbálhatom ki magam, ahol elvárások nélkül, szabadon írhatok. Arra számítottam, hogy hatalmas lebőgés lesz, mert annyi negatív visszajelzést kaptam a kéziratra, hogy el sem akartam hinni, papírt és nyomdafestéket áldoz erre a kiadóm. De itt jön a másrészt, ami viszont fontosabb: abban viszont bíztam, hogy

 bárki veszi majd kezébe a könyvet, legyen jó vagy rossz a szöveg, kicsit felnyílik a szeme a társadalmi problémák iránt.

Ha tehetnéd, mit változtatnál a könyvön?

Kevésbé tenném szájbarágóssá a könyvön végigvonuló nyúl motívumot.

Kinek a véleményére adtál a leginkább írás közben, kinek mutattad meg először a kész kötetet?

Egyrészt a férjemnek, Dávid Áronnak, másrészt a barátnőmnek, Ferencz Mónikának. Áron akármennyire is érti és szereti az irodalmat, alapvetően színházi közegben mozog, ezért mondhatni szűz szemmel olvas, így nagyon más oldalról közelít meg egy szöveget, mint Móni, aki viszont szakmailag nagy segítségem immár hosszú évek óta.

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője
Tovább olvasok

Mi volt a legfurcsább, legemlékezetesebb olvasói reakció a kötet kapcsán?

Minden kétséget kizáróan egy rokon perrel fenyegetőzése, aki azt hitte, róla formáltam meg az egyik karaktert.

Mi volt az első regény, amit valaha elolvastál? Milyen emlékeid vannak róla?

Azt hiszem, A két lotti. Erre azért mernék tippelni, mert élesen rémlik, hogy becsukok egy Jacqueline Wilson-könyvet, minden bizonnyal a Kettős játszmát, és arra gondolok, hogy hűha, ez teljesen olyan volt, mint A két lotti, csak ezerszer menőbb. Abban viszont biztos vagyok, hogy nekem Wilson volt a belépés a regények és az olvasás világába, és utána már nem győzték hazahordani a szüleim a könyveket, mert naponta képes voltam kivégezni egyet.

Hány évesen írtad meg az első olyan szöveget, amit már úgy mutattál meg másnak, hogy irodalomnak tartottad?

Nehéz elválasztani a kamaszlány szeretetéhségét, aki egy amatőr íróklubon várja a visszajelzéseket az általa irodalomnak tekintett szövegeire, azt a lányt, aki a publikációs düh nyomása alatt bombázza a folyóiratokat az írásaival, és azt a – reményeim szerint – higgadt valakit, aki mostanra lettem. Mindegyiküknek mást jelent az irodalom. Viszont ha próbálok felidézni egy ilyen emléket, akkor a huszonkét éves önmagam ugrik be, aki kivételesen egészen elfogadhatónak érzi az egyik melankolikus versét. Mindenki utálja azt a versemet amúgy, és mára már én is.

Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak
Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet  legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg. A Petőfi Irodalmi Ügynökség támogatásával megvalósuló sorozatunkban női szerzőket kérdezünk nőiségről, írásról, felnövésről, az irodalom strukturális rendszerében betöltött helyükről. Az E/3-ban eddig Vonnák Diána, Vida Kamilla, Puskás Panni, Harag Anita, Mécs Anna és Halász Rita mesélt nekünk.

Tovább olvasok

Mi a kedvenc debütáló köteted, és miért?

Nagyon szerettem Moesko Péter Megyünk hazáját. Olyan érzés volt a novelláit olvasni, mintha tengerparti sziklafalak hátán sétálnék valahol Normandiában: hűvös, szeles, de végtelenül megnyugtató. De mondhatnám még Kustos Júlia Hullámtörőjét is, ami szintén erős pályakezdés. És még sorolhatnám.

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

A podcastban az Égig érő csalán írójával, Borda Rékával beszélgettünk a családi történetek feldolgozásáról, egy nyúlról és egy sérült generációról, amely azt akarja, hogy meghallják.

...
Nagy

Borda Réka: A magyar irodalomban alulbecsültek a tárgyak

E/3 sorozatunk befejező részében Borda Réka mesél pályájáról és motivációiról. Többek között arról, hogy nála a tárgyak és az épített környezet legalább annyira hangsúlyos, mint az - önmagán túlmutató - szöveg.

...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

Csütörtökön kezdetét vette a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amire rengeteg újdonsággal készültek a kiadók. A friss gyerekkönyvek közül válogattunk.

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.

...

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...

Visky András: A valóságot a fikció és a képzelet révén ismerjük meg

...

Ha beérek Zalába, veszek egy nagy levegőt - itthon vagyok [SÁNTAKUTYA]

...

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]