Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Colson Whitehead új regénye megmutatja, milyen régre nyúlik vissza a Black Lives Matter-mozgalom

Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye, a Harlemi kavarás a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A föld alatti vasút és A Nickel-fiúk szerzője új regényében egy olyan gengsztervilágot ábrázol, ahol nincsenek jó emberek, csak rosszak és még rosszabbak. Közben pedig azt is megmutatja, hogyan alakult a feketék helyzete ebben az egyszerre zűrös és vibrálóan izgalmas időszakban. A Harlemi kavarás a hét könyve.

Forgách Kinga | 2021. október 18. |
Colson Whitehead
Harlemi kavarás
Ford.: Pék Zoltán, 21. Század, 2021, 312 oldal
Colson Whitehead: Harlemi kavarás

Harlem Manhattannek az a negyede, amelyet a 20-as, 30-as évektől jellemzően feketék laktak, és amely híresen tele volt zenével, tánccal, vibrálással, kulturális pezsgéssel. Bár a nagy gazdasági világválság, majd a második világháború nagyon megnehezítette az ott élők életét, az 50-es években Harlemben is megindult egyfajta fejlődés, az életszínvonal valamelyest emelkedett, a technológiai vívmányok új lehetőségeket hoztak el, az afroamerikaiak, akik pedig immár tanulhattak, dolgozhattak és saját üzleteket nyithattak, új életet kezdtek maguknak felépíteni, még ha nem egyszer bele is ütköztek a diszkrimináció és a kirekesztés falaiba. Az 50-es évek végén azonban ismét zűrzavaros idők következtek, a polgárjogi mozgalmak időszakában Harlem az aktivisták találkozóhelye lett, miközben a kábítószerfogyasztás és a szervezett bűnözés egyre csak virágzott. Ezt az időszakot dolgozta fel új regényében Colson Whitehead, aki a tőle megszokott alapossággal, érzékenységgel és komplexitással írta meg Harlem történetének egyik legvadabb időszakát, miközben reflektált a Black Lives Matter-mozgalom előzményeire is.

A Nickel-fiúk tudták, hogy mindenki bűnrészes, aki elfordítja a fejét
A Nickel-fiúk tudták, hogy mindenki bűnrészes, aki elfordítja a fejét
Tovább olvasok

A Harlemi kavarás főszereplője Ray Carney, akinek tisztes bútorüzlete van a 125. utcában. Carney a bizonyos „elsők” közé tartozik a feketék közt, bár apja bűnöző volt, ő más sorsról álmodott, ezért kereskedelmi diplomát szerzett és tisztes középosztálybeli életet teremtett magának feleséggel, gyerekekkel, otthonnal és egy saját vállalkozással. „Úgy látta, az élet arra tanít, hogy nem kell úgy élned, ahogy tanítottak. Valahonnan persze jössz, de fontosabb az a döntésed, hogy merre mész.” Igen ám, csakhogy kitörni egy olyan közegből, mint a 60-as évek Harleme, nem ilyen egyszerű: a bűnöző világ mindenhova beférkőzik és senki nem kerülheti ki a mindent behálózó maffiát. Először is ott van Carney unokatestvére, Freddie, aki mindig bajba kerül és aki mindig bajba keveri őt is. Másrészt ott vannak a saját gyökerei, elsősorban apja, aki bűnözői múltján és egy kis lopott pénzen kívül (amelyből a bútorboltját meg tudta nyitni), mást nem hagyott rá. Harmadrészt pedig ott van maga Harlem, ahol semmi sincsen ingyen. Így történik, hogy

Carney két világ közt reked, a személyisége meghasad: lesz egy tisztességes és egy bűnöző énje,

az élete pedig folyamatos egyensúlyozás a két világ közt, hogy fenn tudja tartani mindazt, amit már megszerzett. „Jó, a bemutató áruk bizonyos százaléka lopott holmi volt. Tévék, rádiók is, amikor még el lehetett adni, ízléses modern lámpák és tökéletes állapotú kis készülékek. Carney beszorult a bűnözővilág és a becsületes világ közé, ha muszáj volt, bírta a terhelést.”

James Baldwin – Időtlen és kilátástalanságában is optimista
James Baldwin – Időtlen és kilátástalanságában is optimista
Tovább olvasok

Colson Whiteheadről már tudjuk, hogy három dolgot nagyon jól tud: megmutatni korszakok és helyek atmoszféráját, izgalmas, összetett karaktereket ábrázolni, és akciódús, pörgős cselekményt építeni, mindezt pedig olyan társadalmi érzékenységgel és éleslátással toldja meg, hogy lehetetlen nem bevonódni a regényeibe. Ilyen ez a könyv is, a 60-as évekbeli Harlem lüktető, többdimenziós világ, amely fokozatosan kel életre előttünk Ray Carney sorsán keresztül. Ez a Harlem szimbolikus helyszín, amelyet kettősségek szőnek át, nem mindegy például, hogy valaki a Törekvő soron vagy a Simlis soron ver tanyát, ahogy az sem, a maffia melyik tagjának nyújtja oda a borítékot.

Harlem ugyanis olyan negyed, amelyet a korrupció és a titkok tartanak egyben.

„A várost borítékok körforgása, mozgása tartja életben. Mr. Jonesnak van egy üzlete, kenegetnie kell, ad egy borítékot ennek, annak, valakinek az őrsön, máshol, hogy mindenki kapjon kóstolót. Mindenki ad lefelé is és felfelé is. Kivéve, aki a tetején van.”

A Harlemi kavarás három részből áll, és minden rész egy-egy balhé köré szerveződik, amelyek egy ötéves időszakot ölelnek fel Ray Carney életében. Az első „melóba” Carney-t az unokatestvére rángatja bele, az ügy pedig jelképes: a híres, nagy múltú Theresa Hotel kirablása a tét. A második egy személyes bosszú, amelynek Carney azért vállalja a rizikóját, mert le akar leplezni egy korrupt fekete üzletembert, aki átejtette őt. A harmadikba pedig ismét Freddie miatt keveredik bele, az unokatestvér véletlenül New York egyik legbefolyásosabb fehér családjának ügyeibe nyúl bele. Mindhárom részből más-más rétegét ismerhetjük meg a városnak: az egyikben csak sima bűnözők egyik hepaját látjuk, a másikban a fekete felsőosztály simlijeibe leshetünk bele, a harmadikban pedig a ranglétra legtetején álló fehérek visszás ügyleteiben vájkálunk. A tanulság pedig az, hogy sehol se mennek tisztán a dolgok. „Bűnözővilág, becsületesvilág, ugyanazok a szabályok: mindenki nyújtja a kezét a borítékért.”

Közben ebben az időszakban kibontakozik egy erős polgárjogi mozgalom, aminek szintén szerepe van a történetben. Whitehead egyébként is többször reflektál arra a regényben, hogy milyen a feketék helyzete ebben az időszakban. Bár egyre több a lehetőségük (tanulhatnak, dolgozhatnak, vállalkozhatnak), elég szegregáltan élnek, sokszor éri őket megaláztatás és diszkrimináció, a bőrszínük pedig még mindig veszélyt jelenthet, a Ku-Klux-Klan ugyanúgy működik, ahogy 

a fehér rendőrök túlkapásainak is könnyű áldozatul esni.

Utóbbi a regény cselekményében is fontos lesz, egy rendőr megöl egy ártatlan fiút, ami után tüntetések, lázongások kezdődnek, főleg, hogy a zsarut aztán nem vonják felelősségre. „Mi indította el ezt a káoszt ezen a héten? Egy fehér zsaru háromszor rálőtt egy fegyvertelen fekete fiúra, és megölte. A jó öreg amerikai szakértelem: képesek vagyunk csodákra, képesek vagyunk igazságtalanságra, a kezünk sosem tétlen.”

A Harlemi kavarás összességében egy kettős világot mutat be: az egyik oldalon ott a fejlődés, a hihetetlen technikai vívmányok, a gazdasági fellendülés, a „faji kapcsolatok fejlődésének jelei” (mindezt a regényben a New York-i világkiállítás szimbolizálja), a másik oldalon pedig ott van, hogy mire épültek valójában Manhattan felhőkarcolói, vagy kiktől vették el a Central Park területét. „Ez az egész ország arra alapult, hogy elveszik másokét.” Colson Whitehead regényéből Amerika múltjának egy sötét fejezete rajzolódik ki, amely megmutatja, hogy komoly törések, sérülések vannak az amerikai álom mögött. A regényt olvasva időnként óhatatlanul eszünkbe jut George Floyd halála, amely arra világított rá, hogy ezek a régi sebek azóta sem gyógyultak be maradéktalanul: „Harlem fellázadt… Miért? A fiú még mindig halott, az esküdtszék felmentette Gilligan hadnagyot, fekete fiúk és lányok továbbra is ugyanúgy hullottak a rasszista fehér zsaruk gumibotjai és pisztolyai előtt.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Hogyan élte meg Atwood és Whitehead, hogy sorozat készült a könyveikből?

Az Amazon Prime-on a napokban mutatták be A föld alatti vasút című minisorozatot, ez pedig jó alkalmat kínált a TIME-nak ahhoz, hogy leültesse a regény íróját, Colson Whiteheadet és A Szolgálólány meséjével új magasságokba emelkedő Margaret Atwoodot, hogy eszmét cseréljenek az adaptációkról.

...
Hírek

Whitehead szerint az emberek mindig találnak okot a gyűlölködésre

A föld alatti vasút és A Nickel-fiúk írója szerint a járványhelyzet abszurditásai túltettek az írói fantázián. Egy friss interjújában beszélt az Amerikát megrázó tiltakozáshullámról és arról is, mit gondol Trump esetleges újraválasztásáról.

...
Hírek

Colson Whitehead immár a negyedik író, aki kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat

Colson Whitehead A Nickel-fiúk című regényével Booth Tarkington, William Faulkner és John Updike után a negyedik író, aki kétszer nyerte el a legjobb szépirodalmi műért odaítélhető Pulitzer-díjat.

Olvass!
...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaveheti valaki a saját történetét a rózsák erejével?

"Danyi Zoltán megírta az év legszebb és leginkább embert próbáló regényét, amiről sokan le fogják írni, hogy olyan, mint egy rózsa: kívülről gyönyörű, de ahogy a szirmokon túl nézünk, úgy vesszük észre, milyen titkokat rejt" - írtuk A rózsákról, amely a rózsákon keresztül a családról, a túlélésről és a háborúról is szól. Olvass bele!

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: decemberben a Mesék télre című kötet lett a hónap könyve.

...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

Ezúttal tíz olyan, a közelmúltban megjelent gyerekkönyvet ajánlunk, amelyek kimondottan az ünnepváráshoz, a karácsonyhoz kötődnek.

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...

Kiégés: együttéljünk vele vagy küzdjünk ellene? [podcast]

...

Az austeni univerzumban Emma az egyetlen hősnő, akinek ténylegesen van hatalma [Az Austen-projekt]

...

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

A Marshal Fifty-Six Gálvölgyi Jánossal, Rezes Judittal és Szabó Kimmel Tamással megszünteti a határt a színház és az életünk között.

...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.