Tóth Krisztina: Bármi lehet versalapanyag
TÓTH KRISZTINA
Bálnadal
Magvető, 2021, 64 oldal
-

Ebben a kötetben maga a költészet témaként is jelen van – kezdte Szilágyi Zsófia a beszélgetést, majd feltette a kérdést, mi a dolga költőnek a verseivel a megjelenés után. Tóth Krisztina erre azt válaszolta, semmi, a munka ott számára lezáródik, hogy befejezi, megszerkeszti a kötetet. Elmondta, hogy talán ma már korszerűtlen a hozzáállása, hiszen ezután jönne a marketing, de ő igyekszik ilyenkor a következő könyvre koncentrálni. Mivel a könyv nyitó- és záróverse is ezzel a témával foglalkozik, Szilágyi Zsófia tovább feszegette a kérdést, hogy nem foglalkoztatja-e a költőt, mi történik a verseivel. Tóth Krisztina erre úgy reagált, bár fontos, hogy mit gondolunk a vers helyéről és hogy mi él a fejünkben a költészetről, a versnek alapvetően magától kell működnie.

Ezután a versek hangzása került szóba, hogy melyek azok a szövegek, amiket felolvasásra szán a költő, és melyek azok, amelyeket magányos olvasásra. Tóth Krisztina hangsúlyozta, ő semmit nem képzel maga elé írás közben, bár az tény, hogy bizonyos versek alkalmasabbak a felolvasásra, mások pedig magányos olvasást kívánnak, de ez nem a minőséggel függ össze.

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat
Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete a 2017 és 2020 között írott verseit tartalmazza, három, formai szempontból is jól elkülöníthető ciklusban (olvass bele ITT). A verseskötet vékonyka, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálna gyönyörű énekét „senki se fejti meg”, állítja a címadó vers beszélője; ez a „zene” a költészet metaforájaként is működhet, hiszen a bálnáké is valami titokzatos, távoli, egyszerre ismeretlen és ismerős, zsigerekig hatoló dal, melyet nem az értelmünkkel, hanem sokkal rejtettebb, érzéki módon értünk meg, dolgozunk fel, épp úgy, ahogyan a versek nagy részét is.

Tovább olvasok

A Bálnadal három év alatt született és három ciklusból áll. Szilágyi Zsófia arra volt kíváncsi, milyen műhelytitkok vannak a versek mögött, hogyan született meg a kötet koncepciója. Tóth Krisztina azt mondta, úgy érezte, egy korszak lezárult, és ami ezek után születik, az már egy másik anyag része lesz, ezért is kezdte összerakni ezt a kötetet. Viszonylag konzervatívan szerkesztette, ami azt jelenti, hogy kinyomtatta a verseket és rakosgatta őket, amíg össze nem állt a kötet íve. Szerinte fontos, hogy egymással is szóba álljanak a versek és erősítsék egymást, ahogy fontos a nyitó- és a záróvers is, illetve, hogy mely versek alkotják a kötet tartópilléreit. Mint mondta, akár alkalmibb darabok is helyet kaphatnának egy ilyen kötetben, de most szigorúan szerkesztett, csak azok kerültek be, amelyek besorolhatók a ciklusokba.

Mivel a tér szó központi a kötetben, erről is szó esett. Tóth Krisztina úgy fogalmazott, szereti a struktúrákat (ez már a Vonalkódból is kiderülhetett), mert ezek segítenek létrehozni a szöveget. A 2019-es Fehér farkas című novelláskötetében pedig szintén fontos szerepet kapott a tér, ott különböző terekbe léphettünk be és pillanthattunk be ezáltal életekbe. Mint mondta, amikor dolgozott benne az anyag, időnként versformában is megszületett.  Így jött létre a Terek ciklus, amelyet 2017-ben kezdett el írni, de aztán szünetekkel, hosszú idő alatt állt össze. Arról is beszélt, hogy a vers és a novella abban más, hogy az előbbiben egy állóképben kell megmutatni mindent, olyan, mint egy rövidfilm vagy egy fotó, nincs idő kibontani. Éppen ezért a versnél még nagyobb szerepe van a képkivágásnak. Szerinte nem azt kell ilyenkor megmutatni, amiről beszélni akarunk, ő szereti, ha félrenéz az objektív.

Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele
Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele
Tovább olvasok

Mint kiderült, a kötet munkacíme eredetileg Völgyút volt, amely az első ciklus címe. Szilágyi Zsófia megkérdezte, mennyiben lett volna más a kötet, ha ez marad a cím és az út, az utazás kerül ezáltal a középpontjába. Tóth Krisztina azt mondta, a kötetcímnek mindenképp poétikai ereje van, az egész anyagot bevilágítja. A Völgyút egy könnyebb cím lett volna, ami mást sugall. A Bálnadal akkor jutott eszébe, amikor kirakta a verseket, ugyanis akkor hirtelen úgy érezte, az jellemzőbb erre az anyagra. Ráadásul a szonettek közt van egy vers, ami rímel a címadó szövegre.

A kötet középső ciklusa a Kínai utazás, amelyben haikukat olvashatunk. Tóth Krisztina elmondta, ezek a versek egy belső utazás eredményei is, illetve annak hatására születtek, hogy meghívták egy hongkongi irodalmi fesztiválra. Ez volt a negyedik alkalom, hogy Kínában járt, és ez volt rá a legnagyobb hatással. Most kezdte azt érezni, hogy valamit megértett a haikuból, ez a ciklus pedig az e fölötti örömből született. Az ilyenfajta „irodalmi gyorsrajzot” ugyanis korábban túl tetszetősnek találta, gyanakvással nézte és zavarta, hogy rendkívül sok rossz haiku születik, bár hozzátette, hogy vannak zseniális haikuk is, például Fodor Ákos, Bertók László, Géczi János és Vörös István költeményei. Az utazás során az változott benne, hogy egyszer csak megértett valamit a keletiek időhöz és személyességhez fűződő alapvetően más viszonyából.

A beszélgetés vége felé az állattematika került szóba. Tóth Krisztina elmondta, hogy az állatok a prózában és a versben is nála jellemzően áldozati szerepben jelennek meg. Az állatok nem tudnak beszélni, nincsenek szavaik, ebből is fakad, hogy a szenvedést és a kiszolgáltatottságot valahogy rajtuk keresztül tudja megmutatni. Később a költészeti hagyományhoz való viszony kérdése is felmerült. Tóth Krisztina arról beszélt, hogy él benne egy leülepedett vershagyomány, de vannak szövegek, amelyeket újraolvas, már csak azért is, mert folyamatosan változik a viszonyunk a szerzőkhöz, életkor kérdése, hogy mi jut el hozzánk egy versből. Mint kiemelte, maga az írás is állandó párbeszéd, néha tudatosan, néha tudattalanul beépít valamit a hagyományból. Szerinte fontos a ráismerés öröme, hogy mi mutatkozik meg a szavak mögött. „Az ember nyomogatja az emlékezet gombjait, amikor ír, ez jelenti a kulturális közösséget” – mondta. Mivel a hétköznapiság versbe emelése fontos a kötetben, Szilágyi Zsófia a beszélgetés végén erre is rákérdezett. Tóth Krisztina azt vallotta, nem az alapanyagnak kell költőinek lenni, hanem a látásmódnak. Igazából bármi lehet versalapanyag és nem kell a versnek máshogyan szólnia, mint a hétköznapi beszédnek. Elmondta, hogy idegesíti az elvárás, hogy a szépirodalom legyen szép, ahogy az is, hogyan jelenik meg a költő képe a közbeszédben. Szerinte sokan azt gondolják, hogy a költők semmittevők, élősködők, ahogy a bohém költő sztereotípiája is erősen él a társadalomban. Erről éppen ezért sokat kell még beszélni,  mert a háttérben valójában szívós, verejtékes, koncentrált otthoni munka van.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Tóth Krisztina hétköznapiból épít törékenyt és elegánsat

Tóth Krisztina legújabb, Bálnadal című kötete vékony, de tartalmát tekintve nagyon sűrű és erőteljes. A bálnaének mindenekelőtt szomorú, mert az idő múlása és az ezzel együtt járó fájdalom hatja át a legtöbb verset.

...
Beleolvasó

Tóth Krisztina új kötetében különböző terekbe és életekbe leshetünk bele

A Bálnadal Tóth Krisztina talán legmegrendítőbb kötete, amely a 2017 és 2020 között írt verseit gyűjti egybe. Olvass bele!

...
Alkotótárs

Tóth Krisztina: Aki ír, az fejben állandóan ezzel foglalkozik

Az ösztöndíjak lehetővé teszik azt, hogy az ember egy kicsit félrevonuljon - mondta Tóth Krisztina, a Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíj egyik zsűritagja.

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

Zalán Tibor személyében november 27-én új kulcsőrt avatnak a Mesemúzeumban.

...
Szívünk rajta

Mourlevat a fekete humort franciás könnyedséggel elegyíti

Jean-Claude Mourlevat könyveiben nem riad vissza a szokatlan vagy épp meghökkentő témaválasztástól, a Szívünk rajtában a hónap könyvének választott Putifár tanár úr visszavág is egy nyugdíjba vonult tanár bosszújáról szól. A kötet László Kinga fordításában és Rofusz Kinga illusztrációival jelent meg magyarul – a fordítót a könyvről és az íróról, az illusztrátort pedig a Putifár képi világáról faggattuk.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: a díjnyertes Mourlevat gyerekregénye lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: novemberben Jean-Claude Mourlevat Putifár tanár úr visszavág című kötete lett a hónap könyve.

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

...

A hospice a halál előtti életről szól

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...
Szórakozás

Wes Anderson új filmjében leborul a New Yorker előtt

A Francia Kiadás egyszerre vizuális tombolda, fergeteges gegparádé, valamint főhajtás a francia film és az amerikai újságírás előtt. Wes Andersont bevallottan nagy kedvence, a New Yorker ihlette meg, a magazin legendás újságírói közül pedig néhányuk karakterét be is építette a filmbe.

...
Szórakozás

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk.