Patat Bence naplója nyomán pár pontban összefoglaltuk, milyen problémákkal, kihívásokkal kell megküzdenie a Knausgård (interjúnk ITT) könyveit fordítóknak:
- A Harcom-sorozat kötetei sok filozófiai, pszichológiai, művészetelméleti, esztétikai elmélkedéseket foglalnak magukban. A fordítóknak emiatt nemritkán alaposabban is utána kell nézni egy-egy említett írónak, filozófusnak vagy akár konkrét alkotásnak.
- A hatodik kötet, a Harcok legmerészebb húzása egy, a nagyjából a közepén elhelyezkedő négyszázoldalas esszé, amelynek fő témája Hitler, illetve a holokauszt. Ennek fordítása nehéz feladat, nemcsak azért, mert nyomasztó, hanem a gondolatmenetek absztraktsága miatt is. Mit tehet a fordító olyankor, ha nem ért valamit? – teszi fel a kérdést Patat Bence a műhelynaplóban.
- A regényfolyam címe, a Harcom egyértelmű és provokatív célzás Hitler írására, a Mein Kampfra. A hatodik kötetből kiderül, hogy Knausgård egy náci kitűzőt és egy norvég nyelvű Mein Kampfot talált halott apja holmija között.
- Éppen emiatt a fordítói munka során a Mein Kampf egyes részeit is magyarra kellett fordítani. A kötet első magyar fordítása ugyanis a ’30-as évek derekán jelent meg, és emiatt meglehetősen pontatlan és hiányos. A Harcomban szereplő nagy mennyiségű idézetet az eredeti, mára kissé régiesnek ható magyar szöveget alapul véve kellett újrafordítani, a 2016-ban megjelent német kritikai kiadás alapján.
- A Harcom utolsó kötetében számtalan olyan alkotásból szerepelnek idézetek, amelyek magyarul nem léteznek. Többek közt Paracelsus, James Joyce, Olav Duun vagy Witold Gombrowicz mondatait kellett magyarra fordítani – részben norvégból.
- Szintén fordítás közben derült ki, hogy további fordítási problémát jelent az esszé elején szereplő, mintegy negyvenoldalas elemzés, amely Paul Celan verséről, a Szűkmenetről szól. „Knausgård a német eredeti mellett a vers norvég fordítását vette alapul, amely számos ponton nem egyezik Lator László egyébként kitűnő fordításával – ami teljesen érthető, hiszen egy verset nem egyféleképpen lehet jól lefordítani. A kiadó ezért felkérte a Celan líráját jól ismerő Schein Gábort, hogy készítsen a versről új fordítást, figyelembe véve, hogy Knausgård hogyan értelmezi a vers egyes apró részleteit.”
- Knausgård magyarul olykor egészen aprólékosan szokta ábrázolni a leghétköznapibb tárgyakat és történéseket is. A szövegből egyértelműen kitűnik, hogy néha csak gyakorlásképpen írja le, mit lát. Emiatt néha olyan apró tárgyakra is szavakat kellett találni, mint például: a reluxa azon alkatrészére, amellyel a lamellák dőlésszögét állítani lehet.
- „Sokféle küzdelemről szól tehát a Harcom három és fél ezer oldala, és öröm látni, hogy ennek köszönhetően a műfordítói munka küzdelmeire is felfigyel az irodalmi közvélemény.”
Patat Bence teljes írását ITT lehet elolvasni. (A műhelynapló korábbi részéről ITT írtunk.)
