1996-ban rendezte meg először a Los Angeles Times az azóta hagyománnyá vált könyvfesztiválját, melyre idén április 26–27-én került sor. Ebből az alkalomból neves szerkesztők, kritikusok és irodalmárok közreműködésével összegyűjtötték az elmúlt 30 év legjobb regényeit, amelyek az Egyesült Államokban láttak napvilágot. A legtöbb szerző nálunk is nagy népszerűségnek örvend: Suzanne Collins, Philip Roth vagy éppen Roberto Bolaño műveit a magyar olvasóknak sem kell már bemutatni. Mutatjuk, mi miért szerettük ezeket a köteteket. Az első 15-ről itt írtunk, íme, a folytatás:
Gabrielle Zevin: Világépítők
Gabrielle Zevin regénye óriási közönségsikert aratott a közelmúltban: megnyerte a Goodreads 2022-es szavazását, a Goodreads Choice Awardsot fikció kategóriában. A kötet igazi 21. századi témával foglalkozik: a gamereké benne a főszerep.
De ki gondolná, hogy a számítógépes játék és a regényírás egy tőről fakad?
„Zevin egy érzékeny, sodró lendületű, nagyon geek és nagyon romantikus könyvet írt a videójátékok szerelmeseiről, amelyben boldogan merülhetünk el a Super Mario-nosztalgiában” – írtuk a könyvről, amibe itt bele is olvashatsz.
Junot Díaz: Oscar Wao rövid, de csodálatos élete
A címszereplőnk egy sci-fi-rajongó, könyvmoly fiú, több szempontból is hátrányos helyzetű: túlsúlyos, ráadásul dominikai családját átok sújtja. A Pulitzer-díjas szerző több idősíkon és szólamon keresztül kalauzol egy embertelen diktatúra történetében, közben azonban a derűnek is teret ad.
„Tudnod kell, hogy ebben a világban van valaki, aki mindig szeretni fog” – hangzik el egy ponton. Oscarban ott él a remény, hogy megtalálja majd az igaz szerelmet, és töretlenül álmodik róla, hogy Tolkien nyomdokaiba léphet.
Barbara Kingsolver: Demon Copperhead
A Virginia állambeli Lee megyében járunk, ahol a romos bányák és farmok között felcseperedő fiú nem örököl mást, csak apja jó külsejét és anyja függőségeit. Irodalmi elődjéhez, Copperfield Dávidhoz hasonlóan ő is hamar árva lesz.
Van-e kiút a kilátástalanságból, vagy a sorsot nem lehet már megváltoztatni?
„A ragyogó kötet egy elbeszélői pályája csúcsán álló író alkotása. Mindannyiunkat mélyen meghatott a regény főhősének gyengéd optimizmusa, rugalmassága és elszántsága, annak ellenére, hogy minden összeesküdött ellene” – dicsérte a könyvet a zsűri, amikor a szerző elnyerte Women's Prize for Fiction elnevezésű díjat.
Kazuo Ishiguro: Ne engedj el…
Éppen 20 éve jelent meg a Nobel-díjas Kazuo Ishiguro talán legnépszerűbb regénye, a Ne engedj el…, melynek apropóján nemrég a Trump utáni világról, érzelmekről és az AI térhódításáról adott interjút a szerző.
Bizarr társadalomban járunk, ahol embertelen eljárásokat alkalmaznak egy csapat gyereken.
Vajon az érzelmek felvehetik a harcot ezzel a groteszk világgal? Ishiguro 2017-ben a Nobel-díjat is elnyerte a karakterek belső világának aprólékos feltárásáért.
Jeffrey Eugenides: Egy test, két lélek
Mi történik, ha egyetlen gén egy egész életet felforgat? Eugenides egy lánynak született fiú történetébe nyújt bepillantást, miközben egy sor társadalmi kérdéssel is kendőzetlenül szembenéz. Bevándorlás, külvárosi miliő, amerikai életérzés: minden van itt, de a fő kérdés mégis az, hogy mit kezdünk ezzel a mindent átíró génnel.
Miközben keressük a választ, Kis-Ázsiától az Atlanti-óceánon és Amerikán át Berlinig kalandozunk, és útközben néhol önmagunkra is rátalálunk.
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Ez a fordulatos sikerkönyv (kritikánk itt) az az 1800-as évek Amerikájába viszi vissza az olvasót, ahol a rabszolgatartás világában kegyetlen törvények uralkodnak.
Hová menekülhet az ember, ha sehol nem látszik kiút?
„Itt a remény hal meg először, és akiben mégis olthatatlanul felpislákol, arra jellempróbáló bolyongás vár. Az amerikai Délre hiába vet lángoló keresztet a történelem, menthetetlenül beborítja a sötétség. A bőrszín az egyedüli értékmérő, és különbözteti meg a termelőeszközt az embertől” – írtuk korábbi cikkünkben, amikor megnéztük a könyvből készült adaptációt.
Viet Thanh Nguyen: A szimpatizáns
A Pulitzer-díjas regény pontos képet nyújt a közelmúlt fontos háborújáról, miközben két nemzet bonyolult viszonyába is bepillantást enged. A dél-vietnámi hadsereg egyik tábornoka menekülést tervez: összeállít egy listát azokról, akik új életet kezdhetnek Los Angelesben. Egyikük azonban kettős ügynök.
A kémtörténetet az HBO sorozatként is feldolgozta, melyhez korábbi cikkünkben olvasnivalót is ajánlottunk.
George Saunders: Lincoln és a bardo
Az amerikai irodalom egyik nagymestere Lincoln elnök tizenegy éves kisfia történetét tárja elénk: Willie súlyos betegen fekszik a Fehér Ház egyik emeleti szobájában. Néhány nap leforgása alatt meg is hal, és egy georgetowni temetőben helyezik nyugalomra.
Ekkor kezdődik a veszteségről, szeretetről és családról szóló, lebilincselő történet.
„Bár a reményt emlegetni talán túlzásnak tűnik egy olyan könyv esetében, amelynek középpontjában a halál elkerülhetetlensége áll, a Lincoln és a bardónak épp ettől lesz igazi súlya” – írtuk kritikánkban.
Elena Ferrante: Briliáns barátnőm
Ferrante érzelmekkel teli regénye nem véletlenül örvend világszerte óriási népszerűségnek: két lány életébe nyerhetünk betekintést, akik bár sok mindenben különböznek, mindketten bátran harcolnak a férfitársadalomban való érvényesülésért.
„A Nápolyi regények-tetralógiával Ferrante megteremtette azt, amit a gyerekek évekkel ezelőtt a Harry Potter-sorozattal élhettek át: a folyamatos várakozás örömét” – írtuk korábbi cikkünkben, ahol elmondtuk, miért érdemes elolvasni a többi részt is.
Richard Powers: Égig érő történet
Richard Powers regénye ember és természet viszonyát állítja új fénytörésbe, miközben a polgárháború előtti New Yorktól a 20. század csendes-óceáni partvidékéig kalauzol minket. „A szereplők élik életüket, szerelmek bontakoznak ki, házasságok köttetnek, tragédiák és halálesetek következnek be, új ismeretségek és együttműködések köttetnek, majd elhalnak, végigkísérjük egy-egy személy felemelkedését, majd mélybe hullását” – foglaltuk össze korábbi kritikánkban.
Rengeteget tanulhatunk ebből a könyvből, nemcsak a környezetünk válságairól, hanem önmagunkról is.
Donna Tartt: Az Aranypinty
Theo Decker története egyszerre thriller és coming-of-age sztori, amely Manhattantől az óceánon át egészen Amszterdamig repít. „A tartti próza igazi tempója a lassú hömpölygés, a kimerevített pillanat, a fájdalmasan vánszorgó idő, a fénypászmákban kavargó porszemek lomha tánca” – írtuk korábbi cikkünkben Pulitzer-díjas regényről, amely 2016-ban felkerült az 50-es listánkra is.
Nem véletlenül szerettük ennyire: nagyszabású lélektani könyvvel van dolgunk, amely még sokáig nem ereszt.
Michael Chabon: Kavalier és Clay bámulatos kalandjai
A szintén Pulitzer-díjas regény lapjain Joe Kavalier, az ifjú szabadulóművész életébe pillanthatunk be, aki 1939-ben érkezik meg New Yorkba, miközben Európában már nem lehet megkerülni Hitler nevét.
Ahogy kritikánkban is írtuk, „hiába csak szűk két évtized történéseiről olvasunk, a regényben mégis benne van az egész huszadik század”. Itt van a második világháború, a nácik, de közben állandó téma az alkotás és annak szépségei vagy éppen kihívásai is.
Roberto Bolaño: 2666
A 2666 a chilei szerző halála után jelent meg, és hamar a világirodalom egyik legjelentősebb könyvévé vált. A mű öt könyvből áll, melyek mindegyikében egy kitalált város, Santa Teresa felé vezetnek a kalandok.
Irodalmi figurák és rejtélyes bűnesetek között járunk, amikor a szálak egyszer csak összeérnek.
„Mexikó megöli a lelket, bedarál és eltüntet mindenkit, a regény végére pedig csak egyetlen ember marad, akinek sikerül felülkerekednie ezen. Maga Bolaño, akinek teljes életműve azt sugallja, hogy egész életében erre a könyvre készült” – írtuk kritikánkban.
