Az amerikai író 2010-ben már megkapta ugyanezt az elismerést The Lacuna című regényéért, a díj 28 éves történetében ő az első, aki duplázott. (Szépirodalom kategóriában idén Hernán Díazzal megosztva a Pulitzer-díjat is elnyerte.)
"Barbara Kingsolver kiemelkedő, erős és jelentős könyvet írt"- mondta Louise Minchin, a zsűri elnöke közleményében. "Egy olyan évben, amikor a szépirodalom női mezőnye kifejezetten erős, egyhangú döntést hoztunk a nyertes regényt illetően. A ragyogó kötet egy elbeszélői pályája csúcsán álló író alkotása. Mindannyiunkat mélyen meghatott a regény főhősének gyengéd optimizmusa, rugalmassága és elszántsága, annak ellenére, hogy minden összeesküdött ellene."
A modern Amerika leleplezése, az opioidválság és leszakadt közösségek – a Demon Copperhead univerzális témákkal foglalkozik, a függőség, a szegénység, a család, a szerelem, a barátság és a művészet ereje csupa olyan téma, melyek miatt a regény kiállja az idő próbáját.
A 30 ezer font értékű díj korábbi nyertesei között olyan nevek vannak, mint Ann Patchett (2002), Zadie Smith (2006), Marilynne Robinson (2009), vagy Maggie O'Farrell (2020). Tavaly Ruth Ozeki nyerte el a díjat, a győztes regénye eladási számai pedig ezt követően 431 százalékkal emelkedtek.
Az Egyesült Királyságban amúgy épp az idén alapítottak egy új tényirodalmi díjat, amellyel kimondottan a női szerzők munkáját akarják elismerni. A cél, hogy az ismeretterjesztő művek női szerzőire jobban ráirányítsák a reflektorfényt. A szigetországban hét olyan elismerés létezik, amellyel az ismeretterjesztő, tényirodalmi könyveket díjazzák. A Baillie Gifford Prize nevű díjat (korábban Samuel Johnson Prize) tavaly történetesen egy nő, Katherine Rundell kapta meg, de az elismerés 1999-es alapítása óta kétszer annyi férfi díjazottja volt, mint női.
Miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak? A SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma egy kutatás során felmérte, mi a helyzet a díjazásokkal a magyar irodalomban, az eredmény meglepő lett: hiába ír sok nő könyveket, a díjakat férfiak vihették haza. Nemcsak a nagyobb irodalmi díjakat, hanem az ösztöndíjakat is. Milyen hatása van ennek az irodalmi rendszerre? Mit jelent ez a női írók számára a rendszer szempontjából? Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.
A fenti adatok nagyjából megegyeznek a magyar számokkal – igaz, a SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma legutóbbi kutatásában kimondottan a szépirodalomra koncentrált. Tavaly publikált jelentésében ugyanakkor azt állapította meg, hogy 2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek, ami még így is jelentős előrelépésnek tekinthető a korábbi évek arányaihoz képest. Egy 2020-as tanulmányuk még azt állapította meg, hogy az irodalmi díjaknak csak a 18 százalékát kapták nők az elmúlt 15 évben.
Forrás: Lithub
