1996-ban rendezte meg először a Los Angeles Times az azóta hagyománnyá vált könyvfesztiválját, melyre idén április 26–27-én kerül sor. Ebből az alkalomból neves szerkesztők, kritikusok és irodalmárok közreműködésével összegyűjtötték az elmúlt 30 év legjobb regényeit, amelyek az Egyesült Államokban láttak napvilágot. A legtöbb szerző nálunk is nagy népszerűségnek örvend: Suzanne Collins, Philip Roth vagy éppen Roberto Bolaño műveit a magyar olvasóknak sem kell már bemutatni. Mutatjuk, mi miért szerettük ezeket a köteteket. Íme, az első 15:
David Mitchell: Felhőatlasz
David Mitchell szövevényes szerkezetű, időben és térben is szerteágazó regénye 2012-ben nálunk is bekerült az év legjobb 50 könyve közé, korábbi cikkünkben pedig megpróbáltunk részletesen nyomába eredni a kötet lapjain zajló történéseknek.
Nem könnyű ugyanis eligazodni az összefonódó sorsok útvesztőjében.
A feltáruló események hat különböző hangon szólalnak meg, és mindegyik szereplő eltérő módon keresi a választ a felvillantott kérdésekre.
Vajon képesek vagyunk okulni a múlt tévedéseiből, és kezünkbe venni az életünket? A Felhőatlaszból a Wachowski-testvérek forgattak Tom Tykwerrel karöltve megosztó, ám kétségkívül monumentális filmet.
Anna Burns: Tejes
A Man Booker-díjas könyv (itt beleolvashatsz) 18 éves elbeszélője mindent megtesz, hogy eltitkolja édesanyja elől a kapcsolatait, azonban ebben a nevenincs városban nem nehéz a pletykák áldozatává válni.
Hol húzódnak a zaklatás határai, és hogyan lehet megvédeni a mentális egészségünket?
Többek között ezzel a dilemmákkal néz szembe ez a lebilincselő kötet, miközben észak-ír társadalom mindennapjaiba is bepillantást nyújt.
„A Tejes arra mutat rá, hogy a tehetetlenség megteremtése és fenntartása már maga is az erőszak része. És amíg nem törjük meg a hallgatást, amíg nem teremtjük meg a közeget, amelyben nevén lehet nevezni a dolgokat, addig nem is lehet tenni ellene semmit” – írtuk korábban a regényről.
Anthony Doerr: A láthatatlan fény
Anthony Doerr regénye a második világháború sötét világába repíti vissza az olvasót, ahol két kamasz egymásba fonódó sorsán keresztül láthatjuk felcsillanni az utolsó reménysugarat. Marie-Laure LeBlanc lakatosmester kislánya hatéves korában megvakul. Édesapja ekkor elkészíti számára Párizs makettjét, hogy segítse a tájékozódást, ám mire elkészül, a nácik megtámadják Franciaországot.
Werner Pfennig mindeközben egy német árvaházban él, és bármilyen rádiót képes megjavítani. Tehetségére hamar felfigyelnek, és hamarosan egy katonaiskolában találja magát.
Vajon milyen sors vár a hősökre ebben az embertelen rendszerben?
A széles körben elismert kötetből minisorozat is készült, a szerzővel pedig itt beszélgettünk.
Suzanne Collins: Az éhezők viadala
Suzanne Collins sorozatát már biztosan senkinek sem kell bemutatni: a tizenhat éves Katniss Everdeenért egy egész világ szurkolt mind a kötet olvasása közben, mind a mozivászon előtt ülve. Aki esetleg mégsem ismerné a történetet: a groteszk közeljövőben 12 fiú és 12 lány csap össze egymással egy televíziós műsorban, melynek végén csak egy valaki maradhat életben.
A jutalom a hírnév és az ország fennmaradása, de a viadal sosem ér véget.
Nemrégiben jött ki a legújabb kötet, Az aratás hajnala, amely 24 évvel az eredeti trilógia előtt és 40 évvel a korábbi előzménytörténet után játszódik. A könyv 1,5 milliós példányban kelt el világszerte a megjelenéstől számított első hétben. Itt mutattunk egy részletet is belőle.
Ann Patchett: Életszonáta
A több mint 30 nyelvre lefordított regény lapjain valahol Dél-Amerikában járunk: az elnök fényűző villájában nagyszabású partit rendeznek. A politikusok és üzletemberek társaságát a világhírű operaénekesnő, Roxane Coss szórakoztatja, aki gyönyörű hangjával minden jelenlévőt ámulatba ejt. Egy végzetes pillanatban azonban darabjaira hullik a tökéletes este: terroristacsoport ront az épületbe, a katonaság körülzárja a házat, a vendégek pedig túszokká válnak.
Vajon elkerülhető a tragédia?
Mit hoz ki az emberből a bezártság, és meddig lehet bírni a bizonytalanságot? A szerző a feszültséggel teli, izgalmas könyvért a PEN/Faulkner-díjat és az adott év legjobb írónőjének járó Orange-díjat is megkapta.
Ted Chiang: Életed története és más novellák
Ted Chiang nyolc novellát tartalmazó kötete egészen új szintre emeli a sci-fi műfaját, miközben a bábeli toronytól az idegi áramkörökig vezeti az olvasóját különféle terekben és valóságokban. „Chiang igazi humanista, aki bármilyen izgalmas tudományos kérdést is dolgoz fel a mesterséges intelligenciától egy roppant bonyolult matematikai kérdésen át az idegenek nyelvi megismeréséig, mindig az emberekre koncentrál” – írtuk korábbi cikkünkben.
A szerző keveset ír, ám megjelent szövegeinek kétségkívül súlya van, amelyről számos díj is tanúskodik. 2018-as interjúnkban többek között a közösségi médiáról, főbb érdeklődési köreiről, illetve munkamódszeréről mesélt.
Min Jin Lee: Pacsinkó
Min Jin Lee regénye egy drámai, magával ragadó történet a szerelemről, a család erejéről és a hűségről, amely négy nemzedék sorsán keresztül tárja elénk, hogyan válhatunk a saját életünk uraivá.
Koreai bevándorlókat ismerhetünk itt meg, akik öntudatosan harcolnak a történelem viharában.
A kötet Kamilla királyné kedvencei között is ott van, aki így írt róla Instagram-oldalán, amikor kiválasztotta a könyvklublához: „erőteljes bemutatása a nők ellenállóképességének és keménységének a nehézségekkel szemben. (…) Megrendítő és emlékezetes olvasmány.”
Philip Roth: Amerikai pasztorál
A Pulitzer-díjas Philip Roth regények főszereplője, a gimnáziumi sztársportolóból sikeres üzletemberré lett Seymour Levov egykori szépségkirálynő felesége oldalán éli gondtalan életét, amikor az amerikai álomból egyszer csak rémálom lesz.
Elmenekülhetünk-e a valóság elől, ha minden összeomlani látszik?
„Könyvet írni annyi, mint problémákat megoldani. Nem az érdekli az embert, hogy hova helyezze magát, sem a díjak vagy a kritikák vagy más ilyesmi. Ez az utolsó, ami a fejében megfordul, a munka az, ami kitölti gondolatait” – fogalmazta meg hitvallását a szerző, ami ezen a köteten is jól nyomon követhető. A regényből film is készült, amelyről itt írtunk.
Jonathan Franzen: Javítások
A kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb sztárjának könyve egy diszfunkcionális család szövevényes történetét tárja elénk. „Ellentétben a választásokkal, amiket modern fogyasztókként hozunk, a családi kötelékek nem választhatóak. Még ha elutasítod is az anyádat, ő attól még az anyád marad – és erősen jelen van a lelkedben” – mondta a szerző 2013-as interjúnkban.
A Javítások lapjain élethazugságok és különféle megküzdési mechanizmusok sokaságát követjük végig, miközben nemritkán saját kapcsolatainkkal is szemben találjuk magunkat.
Jesmyn Ward: A csontok megmaradnak
Bois Sauvage kisvárosában hurrikán készülődik, miközben egy tizennégy éves lány teherbe esik, három fiútestvére éhezik, az apa pedig kemény alkoholista.
Durva, kegyetlen világ ez, ahol a brutalitás mellett néhol mégis felcsillan az emberi gyengédség.
„Ward a Mississippi állambeli nyomor és kilátástalanság szívébe vezet: egy olyan család tizenkét napját követjük végig, akik nem tudnak elmenekülni a Katrina hurrikán elől. Mégsem Katrina-regény ez, vagy nem csak az, családról, a vérségi kötelék erejéről, a szeretet sokféle arcáról is szól univerzális erővel” – írtuk a könyvről.
Jennifer Egan: Az elszúrt idő nyomában
„A zeneipar kemény terület, mert mindenki legendává akar válni, és életbevágó, hogy az ember folyamatosan alkalmazkodni tudjon a változásokhoz. Erről (is) szól Az elszúrt idő nyomában, amely egy valódi rock 'n' roll könyv” – írtuk korábbi ajánlónkban Egan kötetéről.
Ezeken az oldalakon is a nagy amerikai álom nyomában járunk, miközben 21. századi ipari popzene szintetikus világába is betekintést nyerünk a sikeres producer, Bennie életéről olvasva.
Hilary Mantel: Farkasbőrben
A Farkasbőrben már a szerző tizedik regénye volt, mégis ez hozta meg számára az elsöprő világhírt. A nagyszabású történelmi regény VIII. Henrik Tudor király udvarában játszódik, ahol komoly problémával kell szembenéznie a szereplőknek: ha az uralkodó fiúörökös nélkül hal meg, véres hatalmi harcok kezdődhetnek.
Mantel „személyében egy igazi (poszt)modern mesélővel van dolgunk, aki nem egyszerűen felidézni akar, de játszik is a szöveggel, a nyelvvel, és velünk, olvasókkal is” – írtuk korábbi cikkünkben.
