A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

A valódi utazás ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút véget ér

Hová fusson, akinek már nincs hová futnia? Colson Whitehead Pulitzer-díjas regénye, A föld alatti vasút a képernyőn robog tovább, időn és téren át, megállíthatatlanul. Csak az tudjuk, honnan indult, de azt már senki sem, hogy hol és mikor ér célba. A szabadság ösvényén bitófák helyett napjainkban az emberi nyakakon térdeplő rosszindulattal találkozunk. Mindegy, hogy bilincs, kötél vagy térdkalács, a végeredmény ugyanaz: fojtó bénultság. A jelen sem több köztes megállónál, amely felvillantja a társadalom kiábrándult arcát. This is America.

Bányász Attila | 2021. június 08. |
Colson Whitehead
A föld alatti vasút
Ford.: Gy. Horváth László, 21. Század, 335 oldal
-

Colson Whitehead 2017-ben kilátástalannak tűnő utazásra szólította olvasóit a föld alatti vasúton. Itt a remény hal meg először, és akiben mégis olthatatlanul felpislákol, arra jellempróbáló bolyongás vár. Az amerikai Délre hiába vet lángoló keresztet a történelem, menthetetlenül beborítja a sötétség. A bőrszín az egyedüli értékmérő, és különbözteti meg a termelőeszközt az embertől. A Függetlenségi nyilatkozat is épp olyan fehér papírra íródott, mint amilyen a fekete kezek emelte Fehér Ház. A törvényeket a kőbe Isten helyett immár a (fehér)ember vési.

A föld alatti vasút végállomása sosem a szabadság - Könyves magazin

Bár Colson Whitehead első magyarul megjelent regényének középpontjában egy fiatal rabszolgalány államokon átívelő menekülése áll, központi témája mégsem a szabadságért folytatott hajsza, hanem a megérkezés lehetetlensége, és a látszólagos „szabadsággal járó csalódások”. A National Book- és Pulitzer-díjas A föld alatti vasút, egy nehezen felejthető, látomásos (idő)utazás Amerika legsötétebb évei, és egyre sötétebb jelene között. „Mintha az egész világon nem is volna hová menekülni, csak honnan.”

Cora a szülőföldje rabja, amely vérben és izzadtságban méri a tagdíjat. Emberré csak akkor válhat, ha mindenét odaadja: a halál emancipál. Cora elvágyódik, húzza-vonja magával az az eltéphetetlen köldökzsinór, amely láthatatlanul összeköti az őt cserbenhagyó anyjával, aki helyette a szabadságot választotta. 

Corát magával ragadja a föld alatti vasút, azonban az álmok földje helyett rendre csak por és hamu az osztályrésze: az emberség eszménye mintha itt (és még nagyon sokáig) nem lenne kész megszületni.

A lány nyomában liheg egy mindenre elszánt fejvadász, aki az anyai öröksége része. A föld alatti vasút állomásai kiindulópontjának variációi: a szabadság vágyott végcélja illékony illúzióvá fakul, amelyet, ha elérni soha nem is lehet, de törekedni rá mindenképpen érdemes. Hiszen az ember az álmaiért él. Ettől válik többé egy gyapotszedő szerszámnál.

-

Cora és Caesar szöknek Gulliver nyomában (Thuso Mbedu és Aaron Pierre) Fotó: Amazon

Whitehead könyve olyan, mint Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regénye: bár fikciós történet, de a valóságból táplálkozik. A címadó vasút természetesen soha nem létezett: valójában titkos útvonalak és biztonságos épületek hálózata volt a XIX. századi Egyesült Államokban, amely az északi államokba segítette a szökött rabszolgákat. Whitehead történetében azonban testet ölt, állomásait pedig az amerikai történelem sötét időszakai ölelik fel. Ha felszállsz A föld alatti vasútra, együtt utazhatsz az Afrikából áthurcolt rabszolgákkal a (rém)álmok földjére, amely minden zordon és mostoha fogadtatása ellenére is idővel a hazájukká válik. Anyafölddé, ahol nem látják őket szívesen. Ahol az álmaik nem szökkenhetnek szárba.

Colson Whitehead immár a negyedik író, aki kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat - Könyves magazin

Egy szűkkörű irodalmi klub tagja lett hétfő este Colson Whitehead - Booth Tarkington, William Faulkner és John Updike után ő a negyedik író, aki kétszer nyerte el a legjobb szépirodalmi műért odaítélhető Pulitzer-díjat.

Az Oscar-díjas Barry Jenkins szabad kezet kapott az Amazontól Whitehead könyvének adaptálására. Producerként, íróként és mind a tíz epizód rendezőjeként vetette bele magát a munkába. A végeredményt elnézve valóban csak így van értelme, ha a filmkészítő teljesen átadja magát, szerzőként magáénak tekintve a produktumot. Jenkins nem ültette át jelenetről jelenetre a regényt, hanem egészen új alkotást forgatott belőle, hol bátran elvéve, hol pedig merészen hozzátéve a történethez. Az író Whitehead, a nézőkkel egyetemben, messzemenőkig elégedett volt Jenkins munkájával. A föld alatti vasút a történelem rengetegében utat törve a kötet lapjairól a képernyőre költözött.

-

Cora és mögötte vérből és verítékből készül a föld alatti vasút (Thuso Mbedu) Fotó: Amazon

Élet és halál képeivel kezdődik a sorozat, és Cora anyjának szavaival, melyek Jenkins olvasatában a lánya szájából hangzanak el: „A legelső és a legutolsó, amit anyámtól kaptam, a bocsánatkérés volt.” A delejezően hangulatos nyitány tökéletesen előre vetíti, hogy mire is számíthatunk a továbbiakban: az Easttowni rejtélyek után 2021 másik legjobb filmes csemegéjére. Jenkins ráérős snittekben mesél, hosszan elidőzve a karakterein, James Laxton operatőr letaglózóan szép, tűpontos képei pedig a lélek mélyére nyitnak kaput. A föld alatti vasút azt bizonyítja, hogy a pokol is lehet szép: nyomasztóan sűrű atmoszférája úgy ül rá a néző lelkére, mint a párás déli levegő az ember mellkasára. Naturalizmusa (a korbácsolás vagy az élve elégetés kegyetlensége) eltörpül az elnyomás és a kiszolgáltatottság borzalmai mellett (a rabszolgákat úgy tenyésztik, mint az állatokat). A kultúra jelenthetné az utat a felemelkedéshez – de a belőle táplálkozó önérzet a közösségen belül megvetést, azon kívül pedig halált jelent.

A Nickel-fiúk tudták, hogy mindenki bűnrészes, aki elfordítja a fejét - Könyves magazin

Colson Whitehead korábbi sikerregényében, A föld alatti vasútban egy metaforikus teret képzelt el, hogy ezáltal mutathassa be annak a titkos abolicionista szervezetnek a működését, amely az 1800-as években az északi államokba próbálta menekíteni a színesbőrű rabszolgákat. Új könyvében, A Nickel-fiúkban hasonló technikát alkalmazott...

A faji kontrollnak azonban számos módozata ismert, amelyekhez képest a „déli módi” már-már emberséges: van, ahol az eugenetika szemüvegén át kísérleti patkányokként tekintenek a feketékre, máshol az Amerikai Gyarmatosító Társaság fasisztoid nézeteit megidézve mutatnak utat nekik a Szabadság vendégmarasztaló ösvényén. Az előbbiben mintha A szolgálólány meséje elevenedne meg, az utóbbiban meg Anne Frank naplója. Ezeken a helyeken a közösség van hatással az egyénre, és nem fordítva. Az önkény pedig az embert önzésbe hajszolja.

-

Barry Jenkins író-rendező és a gyapotültetvény Fotó: Amazon

Hatványozottan igaz ez az indianai szín esetében, ahol a szabad feketék véd-, és dacszövetséget létrehozva kommunába menekülnek. Sikeres, a közösség erejére támaszkodó vállalkozásukra csak azért nem sütik rá a kommunizmus bélyegét, mert az még ismeretlen. De a fehér ember gyarló, és ami nem illik bele a világról alkotott képébe, ami rendszeren kívüli, bármennyire is működőképes – vagy talán pont azért -, annak pusztulnia kell. Ez a gőg az amerikai nemzeti szellem alapja, amely semmi mást nem akar, csak birtokolni vagy rombolni. Középút nincs.

Ennek a pionír mozgalomnak a zászlóvivője Ridgeway, a fejvadász, aki elől Cora anyjának sikerült elmenekülnie. Ridgeway-nek így rögeszméjévé válik Cora, és a televíziós sorozatot elnézve, Jenkinsnek pedig a fejvadász rendhagyó figurája. A regény egy-egy elejtett mondatából az író-rendező egész belső univerzumot teremtett Ridgeway számára, amely folyamatosan fortyog és mozgásban van. Tragédiájára, melynek origója az apja, a rendező egy egész epizódnyi játékidőt szán. Cora és Ridgeway így lesz ugyanazon érme két oldala. Ridgeway karakterére keresve sem találhattak volna jobb színészt Joel Edgertonnál, aki a sorozat legérdekesebb figuráját kelti életre. 

-

A sorozat legeredetibb párosa, Ridgeway és inasa, Homer  (Joel Edgerton és Chase Dillon) Fotó: Amazon

Whitehead regényének epizodikussága kedvez a sorozatformátumnak. Jenkins megtartotta a könyv szerkezeti sajátosságait, a Cora road movie-ját időnként meg-megtörő karakterizálást. Erre jól reflektál az epizódok eltérő játékideje, amely jellemzően 60-80 perc között váltakozik, kivéve egy alig fél órás részt.

Különös keretet ad a könyvnek és az adaptációnak egyaránt Mabelnek, Cora anyjának a sorsa. Visszatérve az ültetvényre Whitehead sokkol az anyaság intézményével. Jenkins Whiteheaddel szemben felmenti Mabelt, aki a szülés utáni pszichózis rémképeitől kiborulva kerül rendszeren kívül. A Holdfény rendezője a befejezés terén is optimistább: Cora okrái - a szélsőséges körülmények közt is megtermő, rendkívül szívós, afrikai zöldség magvai – végül szimbolikusan az anyaföldbe kerülnek valahol északon. A valódi utazás igazából ott kezdődik, ahol a föld alatti vasút egyszer véget ér.

A föld alatti vasút televíziós sorozat az Amazon Prime streaming csatornáján magyar szinkronnal is megtekinthető.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

A föld alatti vasút végállomása sosem a szabadság

...

Életműdíjat kapott Colson Whitehead, A föld alatti vasút írója

Újabb rangos elismerésben részesült a Pulitzer-díjas Colson Whitehead – ezúttal a Kongresszusi Könyvtár adományozott neki életműdíjat az amerikai próza terén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért – adta hírül a 21. Század Kiadó.

...

Colson Whitehead immár a negyedik író, aki kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat

Colson Whitehead A Nickel-fiúk című regényével Booth Tarkington, William Faulkner és John Updike után a negyedik író, aki kétszer nyerte el a legjobb szépirodalmi műért odaítélhető Pulitzer-díjat.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

Támogatók
SZÓRAKOZÁS
...

Így még sosem hallottad a Harry Pottert: 200 színész és egy zenekar kelti életre a történetet

Nagyon izgalmas hangoskönyv készült.

...

Nick Cave regényének adaptációjában egy szexfüggő apa válaszút elé kerül

Megérkezett Nick Cave Bunny Munro halála című regényéből készült sorozat első előzetese.

...

Elena Ferrante még a Briliáns barátnőm rendezője előtt sem fedte fel kilétét

Saverio Costanzo szerint Elena Ferrante „elég kemény”.

Kiemeltek
...

4 regény, ami segít szembenézni az apával, aki sosem szeretett

Babarczy Eszter, Bánki Éva, Andrea Bajani és Édouard Louis – négy fontos regényt ajánlunk. 

...

Gege: Most az a legfontosabb, hogy jó apa legyek [Ezt senki nem mondta!]

Záróepizód Gegével: a rapper arról mesél, hogyan alakította át az apaság az életét.

...

Bognár Edmond a BookTok-sikerről: Nem hittük el, hogy ennyien azt nézik, hogy eszünk és olvasunk

Mitől függ, hogy melyik könyvek lesznek sikeresek a BookTok világában? A TBR podcast új részéből kiderül.

Hírek
...

A gyászoló Benedict Cumberbatch-et egy varjú kísérti Max Porter könyvének adaptációjában

...

Patti Smith most ezt a Krasznahorkai-kötetet olvassa

...

Szijj Ferenc és Fehér Renátó kapja a Bertók László-díjat

...

A test képes meggyógyítani önmagát? A Harvard professzora ezt vizsgálja

...

Megváltoztattak egy fontos részletet a népszerű fantasy könyvben – dühöngenek a rajongók

...

Krasznahorkai fordítója a Nobel-díjas íróról: Sok időt töltött nagyon nem privilegizált társadalmi rétegben

A hét könyve
Kritika
Elif Shafak új regénye szerteágazó tanmese vagy torokszorító látlelet a jelenről?
Szoboszlai Dominik beletette a 10 ezer órát, önjáróvá vált – a Gombócleső utcától Liverpoolig

Szoboszlai Dominik beletette a 10 ezer órát, önjáróvá vált – a Gombócleső utcától Liverpoolig

Elolvastuk a Szoboszlai-sztorit.

...

Milanovich Domi: Arra kell figyelnem, hogy a nehéz érzésekben is önmagamat megtartva legyek jelen

...

„Nem mögötte, hanem mellette vagyok” – Bach Kata és Wunderlich József szövetsége a szülőségben [Ezt senki nem mondta!]

...

Tóth Réka Ágnes és Simon Márton: Megtanultuk, hogyan legyünk igazi csapat [Ezt senki nem mondta!]

Polc

Minden, amit az irodalomterápiáról tudni szeretnél, egyetlen könyvben: Béres Judit Nicholas Mazza kötetéről

...

Szilasi László könyve arra kérdez rá, feldolgozható-e valaha az anya elvesztése 

...

A gyötrő emlékek elől egy gondtalan szigetvilág sem nyújthat menedéket – Olvass bele Barnás Ferenc regényébe!

...

Annie Ernaux szembenéz a szégyennel, ami a Nobel-díjig juttatta

...