A japán származású Kazuo Ishiguro kapta 2017-ben az irodalmi Nobel-díjat, aki regényeiben óriási érzelmi erővel tárta fel a világgal való csalóka kapcsolódásunk mögötti mélységet. Főbb témái: az emlékezet, az idő, az önámítás. A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 9 millió svéd korona (294 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
A Svéd Akadémia főtitkára, Sara Danius úgy foglalta össze Ishiguro stílusát szabad fordításunkban, mintha Jane Austen és Franz Kafka szerelemgyerekére sokszor vigyázott volna Marcel Proust.
Kazuo Ishiguro: A dombok halvány képe
Fordította: Todero Anna, Cartaphilus Kiadó, 2014, 200 oldal, 2542 HUF
1954-ben született Japánban, és kisgyerek volt, amikor szüleivel Nagy-Britanniába költöztek. Eddig nyolc könyve jelent meg, de írt forgatókönyveket is: 1989-ben nyerte el a Booker-díjat a Napok romjai című regényéért, amelyből Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével film is készült, a Ne engedj el filmváltozatában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főbb szerepeket. Első regénye, A dombok halvány képe 1982-ben jelent meg, amivel irodalmi névjegyét is letette, és amit így lehet összefoglalni:
Az alig kétszáz oldalas sztori egy Nagy-Britanniában élő japán nő, a passzív, távolságtartó Ecuko visszaemlékezésével indít. Az asszony – férje halála és nagyobbik lánya öngyilkossága után – egyedül él vidéki otthonában. A regény a kisebbik lány, Niki látogatásával indít, amely valóságos emlékcunamit indít be a narrátor Ecukónál. Sorozatos flashbackjein keresztül visszajutunk a világháborús vereség megrázkódtatásából éppen csak kilépő Japánba: Nagaszaki még magán viseli az atombomba pusztításainak nyomait, az emberek azonban igyekeznek megtalálni azt a szűk mezsgyét, melyen végighaladva folytatni tudják életüket. Egy félmondatból megtudjuk, hogy a szigetország még tele van amerikai katonákkal, hiszen Koreában háború tombol, Nagaszakiban azonban „mindazok után, ami történt, a nyugalom és a változás időszakát” élik az emberek.
Watch the very moment the 2017 #NobelPrize in Literature is announced! pic.twitter.com/7IcRm5Bb2f
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 5, 2017
Nagy kihagyás után jött az eltemetett óriás
Legutóbbi könyve tíz év kihagyás után jelent meg, magyarul Az eltemetett óriás címmel, amiről a kiadója annak idején azt állította, hogy a regény valóban annyira meglepő, megindító és briliáns, mint ahogy azt remélni lehet, és a kiadó már alig várja, hogy végre megjelentethesse. Ishiguro egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy egy olyan regényt szeretne írni, amely arról szólna, hogy a közösségek hogyan emlékeznek, és hogyan felejtenek. Érdekesnek tartotta azt is, hogy az emberek hogyan birkóznak meg a kellemetlen emlékekkel, szerinte ugyanis az egyén kicsit másképp emlékezik, és másképp felejt, mint ahogy a társadalom teszi ugyanezt.
Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás
Európa Könyvkiadó, 2016, 542 oldal, 3990 Ft
Ishiguro utoljára 2015-ben, tíz évvel a 2005-ben megjelent disztópiája, a Ne engedj el után jelentkezett új könyvvel. Az eltemetett óriás az erdeti megjelenése idején a hét könyve volt nálunk, akkor „zavarba ejtően érdekesnek minősítettük”:
Az eltemetett óriás fő helyszíne a kora középkori Britannia nem sokkal Artúr király halála után, melyben a britonok és a szászok látszólagos nyugalomban élnek egymás mellett a rómaiak által hátrahagyott provincia szélfútta vidékein. A történet kezdetén egy idős pár kel útra, hogy megkeresse évek óta nem látott fiát, vándorlásukat azonban ogrék, koboldok, és még egy valódi sárkány felbukkanása is nehezíti. Ishiguro könyve azonban csak látszólag egy szépirodalomba oltott Trónok harca light, hiszen az író megint kedvenc témájához, az emlékezéshez, az emlékezés és az identitás összefüggéseihez nyúl: az emlékezés és a felejtés ezúttal pedig nem csak az egyén, hanem egy-egy adott közösség életét is alapvetően befolyásolja.
2017 Literature Laureate and English author Kazuo Ishiguro, born on November 8, 1954 (age 62) in Nagasaki, Japan #NobelPrize pic.twitter.com/PBV4edHJzX
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 5, 2017
Az eltemetett óriás ötletét az egykori Jugoszlávia felbomlása, majd az ezt követő délszláv háború adta, amikor – a külső szemlélő számára – addig látszólag harmonikusan egymás mellett élő népcsoportok tagjai egymás torkának estek. Ishiguro nem akart azonban egy konkrét országról írni, a fenti jelenség ugyanis több időben és több helyen is megfigyelhető volt – ebből a szempontból érdemes csak a jelenlegi közel-keleti helyzetre gondolni, de a második világháború idejéből is rengeteg hasonló történet maradt fent.
"A lélek sötét oldalára, az emberi természet hibáira talán még senki se mutatott rá olyan gyengéden, ahogyan azt ő teszi könyveiben. Ügyes trükköt játszik olvasóival, akikkel először megkedvelteti a narrátorait, hogy azután fokról fokra feltárja előttük jellemük gyengeségeit"
- írtuk a magyarul csak 2015 óra olvasható első regénye kapcsán, amely egy Nagy-Britanniában élő japán nő, a passzív, távolságtartó Ecuko visszaemlékezésével indít. Az asszony – férje halála és nagyobbik lánya öngyilkossága után – egyedül él vidéki otthonában. Sorozatos flashbackjein keresztül visszajutunk a világháborús vereség megrázkódtatásából éppen csak kilépő Japánba: Nagaszaki még magán viseli az atombomba pusztításainak nyomait, az emberek azonban igyekeznek megtalálni azt a szűk mezsgyét, melyen végighaladva folytatni tudják életüket.
Mindenkit megcsalnak az emlékei
Kazuo Ishigurót harmadik regénye, a Napok romjai tette irodalmi világsztárrá. A Japánban született, de Nagy-Britanniában felnőtt író 1989-ben teljesen megérdemelten kapta meg ezért a könyvéért a Man Booker-díjat, a regény ismertségét pedig nagyban elősegítette a népszerű, de interpretációjában teljesen félrement filmfeldolgozás is.
Magyarul olvasható még az Árva korunkban című regénye, melyben egy ünnepelt magándetektív nyomot szülei eltűnésének ügyében az 1930-as évek második felében, és A lebegő világok művészete, amely 1986-ban elnyerte a Whitbread-díjat (ma: Costa-díj). A regény a második világháború utáni Japánban játszódik, amelynek lakói próbálnak a jövő felé fordulni, ám a festő, Ono Maszudzsi még mindig a múltban él, és a múltidézés során egyre több felkavaró kérdésel szembesül.
Olvass rögtön Ishigurót!
Olvass bele Az eltemetett óriásba:
Kazuo Ishiguro új regénye csak látszólag egy szépirodalomba oltott Trónok harca light
Zavarba ejtően érdekes Kazuo Ishiguro új könyve: a The Buried Giant fő helyszíne a kora középkori Britannia nem sokkal Artúr király halála után, melyben a britonok és a szászok látszólagos nyugalomban élnek egymás mellett a rómaiak által hátrahagyott provincia szélfútta...
Olvass bele a Napok romjaiba
Kazuo Ishiguro: Napok romjai - részlet
ára: 3 400 Ft, Ford.: Kada Júlia Kazuo Ishiguro: Napok romjai , Cartaphilus Könyvkiadó, 272 oldal, Egyre valószínűbbnek látszik, hogy csakugyan vállalkozom az utazásra, amely már napok óta foglalkoztatja a képzeletemet.
Filmadaptációk
A Ne engedj el disztópiájában Hailsham gyereklakói különlegesek, bár sejtelmük sincs miért. Egy elzárt világban élik látszólag kivételezett életüket, és tisztában vannak azzal is, góhogy feladatuk van, csak még azt nem tudják, mi az. Ishiguro sztorijában lépésről lépésre derül ki az igazság:
„A ti életetek útját már megszabták. Felnőttek lesztek, aztán mielőtt megöregednétek, vagy akár csak középkorúak lennétek, odaadjátok a létfontosságú szerveiteket másoknak. Benneteket egytől egyig ezért hoztak létre.”
A Napok romjai, ami eredetileg A főkomornyik szabadsága címmel jelent meg 1956 forró angol nyarába repíti vissza az olvasót: Stevens, a Darlington Hall komornyikja elindul, hogy visszacsábítsa házvezetőnőnek korábbi kolléganőjét, Miss Kentont, ám közben a saját múltjába is visszautazik. Ishiguro legnépszerűbb könyve a megbánásról, és az elvesztegetett szerelemről mesél, és arról, hogyan képes megcsalni bennünket az emlékezet, hogyan vagyunk képesek átalakítani a saját magunkról alkotott képet.
