Általános cikkek nobel-díj nobel kazuo ishiguro

Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

.konyvesblog. | 2017. október 05. |

A japán származású Kazuo Ishiguro kapta 2017-ben az irodalmi Nobel-díjat, aki regényeiben óriási érzelmi erővel tárta fel a világgal való csalóka kapcsolódásunk mögötti mélységet. Főbb témái: az emlékezet, az idő, az önámítás. A legrangosabb irodalmi elismerés mellé 9 millió svéd korona (294 millió forint) is jár. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A Svéd Akadémia főtitkára, Sara Danius úgy foglalta össze Ishiguro stílusát szabad fordításunkban, mintha Jane Austen és Franz Kafka szerelemgyerekére sokszor vigyázott volna Marcel Proust. 

Kazuo Ishiguro: A dombok halvány képe

Fordította: Todero Anna, Cartaphilus Kiadó, 2014, 200 oldal, 2542 HUF

 

1954-ben született Japánban, és kisgyerek volt, amikor szüleivel Nagy-Britanniába költöztek. Eddig nyolc könyve jelent meg, de írt forgatókönyveket is: 1989-ben nyerte el a Booker-díjat a Napok romjai című regényéért, amelyből Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével film is készült, a Ne engedj el filmváltozatában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főbb szerepeket. Első regénye, A dombok halvány képe 1982-ben jelent meg, amivel irodalmi névjegyét is letette, és amit így lehet összefoglalni

Az alig kétszáz oldalas sztori egy Nagy-Britanniában élő japán nő, a passzív, távolságtartó Ecuko visszaemlékezésével indít. Az asszony – férje halála és nagyobbik lánya öngyilkossága után – egyedül él vidéki otthonában. A regény a kisebbik lány, Niki látogatásával indít, amely valóságos emlékcunamit indít be a narrátor Ecukónál. Sorozatos flashbackjein keresztül visszajutunk a világháborús vereség megrázkódtatásából éppen csak kilépő Japánba: Nagaszaki még magán viseli az atombomba pusztításainak nyomait, az emberek azonban igyekeznek megtalálni azt a szűk mezsgyét, melyen végighaladva folytatni tudják életüket. Egy félmondatból megtudjuk, hogy a szigetország még tele van amerikai katonákkal, hiszen Koreában háború tombol, Nagaszakiban azonban „mindazok után, ami történt, a nyugalom és a változás időszakát” élik az emberek.

Nagy kihagyás után jött az eltemetett óriás

Legutóbbi könyve tíz év kihagyás után jelent meg, magyarul Az eltemetett óriás címmel, amiről a kiadója annak idején azt állította, hogy a regény valóban annyira meglepő, megindító és briliáns, mint ahogy azt remélni lehet, és a kiadó már alig várja, hogy végre megjelentethesse. Ishiguro egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy egy olyan regényt szeretne írni, amely arról szólna, hogy a közösségek hogyan emlékeznek, és hogyan felejtenek. Érdekesnek tartotta azt is, hogy az emberek hogyan birkóznak meg a kellemetlen emlékekkel, szerinte ugyanis az egyén kicsit másképp emlékezik, és másképp felejt, mint ahogy a társadalom teszi ugyanezt.

Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás

Európa Könyvkiadó, 2016, 542 oldal, 3990 Ft

 

Ishiguro utoljára 2015-ben, tíz évvel a 2005-ben megjelent disztópiája, a Ne engedj el után jelentkezett új könyvvel. Az eltemetett óriás az erdeti megjelenése idején a hét könyve volt nálunk, akkor „zavarba ejtően érdekesnek minősítettük”:

Az eltemetett óriás fő helyszíne a kora középkori Britannia nem sokkal Artúr király halála után, melyben a britonok és a szászok látszólagos nyugalomban élnek egymás mellett a rómaiak által hátrahagyott provincia szélfútta vidékein. A történet kezdetén egy idős pár kel útra, hogy megkeresse évek óta nem látott fiát, vándorlásukat azonban ogrék, koboldok, és még egy valódi sárkány felbukkanása is nehezíti. Ishiguro könyve azonban csak látszólag egy szépirodalomba oltott Trónok harca light, hiszen az író megint kedvenc témájához, az emlékezéshez, az emlékezés és az identitás összefüggéseihez nyúl: az emlékezés és a felejtés ezúttal pedig nem csak az egyén, hanem egy-egy adott közösség életét is alapvetően befolyásolja.

Az eltemetett óriás ötletét az egykori Jugoszlávia felbomlása, majd az ezt követő délszláv háború adta, amikor – a külső szemlélő számára – addig látszólag harmonikusan egymás mellett élő népcsoportok tagjai egymás torkának estek. Ishiguro nem akart azonban egy konkrét országról írni, a fenti jelenség ugyanis több időben és több helyen is megfigyelhető volt – ebből a szempontból érdemes csak a jelenlegi közel-keleti helyzetre gondolni, de a második világháború idejéből is rengeteg hasonló történet maradt fent. 

"A lélek sötét oldalára, az emberi természet hibáira talán még senki se mutatott rá olyan gyengéden, ahogyan azt ő teszi könyveiben. Ügyes trükköt játszik olvasóival, akikkel először megkedvelteti a narrátorait, hogy azután fokról fokra feltárja előttük jellemük gyengeségeit"

- írtuk a magyarul csak 2015 óra olvasható első regénye kapcsán, amely egy Nagy-Britanniában élő japán nő, a passzív, távolságtartó Ecuko visszaemlékezésével indít. Az asszony – férje halála és nagyobbik lánya öngyilkossága után – egyedül él vidéki otthonában. Sorozatos flashbackjein keresztül visszajutunk a világháborús vereség megrázkódtatásából éppen csak kilépő Japánba: Nagaszaki még magán viseli az atombomba pusztításainak nyomait, az emberek azonban igyekeznek megtalálni azt a szűk mezsgyét, melyen végighaladva folytatni tudják életüket.

Mindenkit megcsalnak az emlékei

Kazuo Ishigurót harmadik regénye, a Napok romjai tette irodalmi világsztárrá. A Japánban született, de Nagy-Britanniában felnőtt író 1989-ben teljesen megérdemelten kapta meg ezért a könyvéért a Man Booker-díjat, a regény ismertségét pedig nagyban elősegítette a népszerű, de interpretációjában teljesen félrement filmfeldolgozás is.

Magyarul olvasható még az Árva korunkban című regénye, melyben egy ünnepelt magándetektív nyomot szülei eltűnésének ügyében az 1930-as évek második felében, és A lebegő világok művészete, amely 1986-ban elnyerte a Whitbread-díjat (ma: Costa-díj). A regény a második világháború utáni Japánban játszódik, amelynek lakói próbálnak a jövő felé fordulni, ám a festő, Ono Maszudzsi még mindig a múltban él, és a múltidézés során egyre több felkavaró kérdésel szembesül.

Olvass rögtön Ishigurót!

Olvass bele Az eltemetett óriásba:

Kazuo Ishiguro új regénye csak látszólag egy szépirodalomba oltott Trónok harca light

Zavarba ejtően érdekes Kazuo Ishiguro új könyve: a The Buried Giant fő helyszíne a kora középkori Britannia nem sokkal Artúr király halála után, melyben a britonok és a szászok látszólagos nyugalomban élnek egymás mellett a rómaiak által hátrahagyott provincia szélfútta...

 Olvass bele a Napok romjaiba

Kazuo Ishiguro: Napok romjai - részlet

ára: 3 400 Ft, Ford.: Kada Júlia Kazuo Ishiguro: Napok romjai , Cartaphilus Könyvkiadó, 272 oldal, Egyre valószínűbbnek látszik, hogy csakugyan vállalkozom az utazásra, amely már napok óta foglalkoztatja a képzeletemet.

Filmadaptációk

A Ne engedj el disztópiájában Hailsham gyereklakói különlegesek, bár sejtelmük sincs miért. Egy elzárt világban élik látszólag kivételezett életüket, és tisztában vannak azzal is, góhogy feladatuk van, csak még azt nem tudják, mi az. Ishiguro sztorijában lépésről lépésre derül ki az igazság:

„A ti életetek útját már megszabták. Felnőttek lesztek, aztán mielőtt megöregednétek, vagy akár csak középkorúak lennétek, odaadjátok a létfontosságú szerveiteket másoknak. Benneteket egytől egyig ezért hoztak létre.”

A Napok romjai, ami eredetileg A főkomornyik szabadsága címmel jelent meg 1956 forró angol nyarába repíti vissza az olvasót: Stevens, a Darlington Hall komornyikja elindul, hogy visszacsábítsa házvezetőnőnek korábbi kolléganőjét, Miss Kentont, ám közben a saját múltjába is visszautazik. Ishiguro legnépszerűbb könyve a megbánásról, és az elvesztegetett szerelemről mesél, és arról, hogyan képes megcsalni bennünket az emlékezet, hogyan vagyunk képesek átalakítani a saját magunkról alkotott képet.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!