A Bridgerton család – Francesca története

A Bridgerton család – Francesca története

Év végén mutatta be a Netflix Julia Quinn A herceg és én című könyvének adaptációjából készült Bridgerton család című sorozat első évadát. Az itthon is nagy sikert arató történet a streaming szolgáltató közleménye szerint 63 millió háztartásba jutott el január elejéig. Már készül a folytatás, a jó hír pedig az, hogy a következő évadig akár el is lehet olvasni a teljes sorozatot. Mutatunk belőle egy részletet!

Könyves Magazin | 2021. május 07. |

A Bridgerton család nyolc testvérből és özvegy édesanyjukból áll, szerető és szoros kapcsolatban élő nemesi család, akiket a brit társadalom tisztel és támogat. A sorozat nyolc könyvet tartalmaz, amelyekben a testvérek mindegyike megtalálja az igaz szerelmet. Bőven találkozunk változatos karakterekkel, intrikával, csalódással, szerelemmel, fájdalommal, amely felmelegíti lelkünket és szívünket, valamint kiszakít a mostani kevésbé kellemes hétköznapokból.

Julia Quinn írói álnév, amely Julie Pottinger amerikai írónőt takarja. A Harvard Egyetem művészettörténeti karán végzett, nem tudta mit kezdjen az életével, milyen irányba tanuljon tovább, majd meglepő módon az orvosi pályát tűzte ki célul, és a felvételire való felkészülés közben kezdett el írni. Első két kéziratáért már két kiadó versenyzett, ezért újabb regényeket írt, folyamatosan eltolva az orvosi felvételit. Így 1995 óta jelennek romantikus regényei, illetve könyvsorozatai és már egyértelműen eldőlt, hogy nem az orvosi pálya lesz az élete. Könyvei 19 alkalommal kerültek fel a New York Times bestsellerlistájára, regényeit 29 nyelvre fordították le.

Julia Quinn
Rossz kor - Francesca története /Bridgerton család 6.
Ford.: Bozai Ágota, GABO kiadó, 2021, 392 oldal
-

Julia Quinn: Rossz kor – Bridgerton család-sorozat hatodik kötet (Francesca története)

1. fejezet - részlet

Nem nevezném nagyon vidám időtöltésnek, de nem is volt olyan rossz.
Hiszen vannak nők, és vannak férfiak. Elhatároztam, hogy szórakozom.

Michael Stirling levele unokabátyjának,
Johnnak, Kilmartin grófjának.

Postázva az 52. Gyalogezredből
a napóleoni háborúk idején.

Minden életben van egy fordulópont. Egy olyan hatalmas, olyan éles, tiszta pillanat, amikor az ember úgy érzi, mintha mellbe vágták volna, és tudja, teljes bizonyossággal, a kétség legkisebb árnyéka nélkül tudja, hogy élete már sosem lesz olyan, mint addig volt.

Michael Stirling életében ez a pillanat akkor jött el, amikor megpillantotta Francesca Bridgertont.

Egész addigi életében nők után kajtatott vagy kajánul mosolygott, ha a hölgyek üldözték, és hagyta magát utolérni, aztán fordított a helyzeten, hogy ő legyen a győztes és ölelte, csókolta őket, szeretkezett velük, de soha, egyetlenegyszer sem hagyta, hogy szívét is dédelgessék, csak a testét adta bele az efféle kapcsolatokba, és ő, éppen ő, egyetlen pillantást vetett Francesca Bridgertonra és olyan gyorsan, olyan nagyon szerelembe esett, hogy nagy csoda, hogy sikerült szilárdan megállnia a lábán.

Michael szerencsétlenségére azonban Francesca vezetékneve már csak harminchat óráig maradt Bridgerton; sajnálatos módon azon okból találkoztak, hogy együtt vegyenek részt egy vacsorán, melyen a hölgy és az ő unokaöccse hamarosan bekövetkező házasságát ünnepelték.

Az élet ilyen ironikus tud lenni, szokta gondolni Michael, amikor udvariasabb hangulatban van. 

Kevésbé udvarias hangulatban teljesen más jelzőt használt.

És a hangulata, mivel súlyos szerelembe esett első unokatestvérének feleségével, illetve inkább iránta, tehát a hangulata nem volt mindig udvarias.

Ó, nagyon is jól titkolta ezt az érzést. Nem lett volna illendő, ha láthatóan rossz hangulata van. Hiszen valami bosszantóan figyelmes ember még észrevehetné és – isten ne adja – még jólléte és lelki állapota felől érdeklődne. És bár Michael Stirling egyáltalán nem alaptalanul volt büszke arra, hogy jól tud színlelni és másokat megtéveszteni (hiszen annyi nőt csábított el, hogy megszámlálni sem igen lehet, mindezt úgy, hogy egyszer sem hívták ki párbajra emiatt), nos, a keserű igazság az volt, hogy sosem volt még szerelmes, és ha van helyzet, amiben egy férfi közvetlen rákérdezés esetén elveszti megtévesztőképességét, az talán éppen a szerelmes állapot.

Így hát nevetett, nagyon vidám életet élt, és továbbra is sorra csábította el a nőket, és igyekezett észre sem venni, hogy amikor ágyban volt velük, többnyire behunyta a szemét, és már egyáltalán nem járt templomba, mert már annak sem találta értelmét, hogy imádkozni próbáljon saját lelki üdvösségéért. Ennek oka legfőképpen az volt, hogy Kilmartin plébániatemploma 1432-ben épült, és az épület málló kövei minden bizonnyal nem állnának ki egy nagy erejű, közvetlen villámcsapást.

És ha Isten valaha le akarna sújtani egy bűnösre, nem választhatna jobb áldozatot Michael Stirlingnél.

Michael Stirling, bűnös.

Akár névjegyre is írná. Ki is nyomtattatná, és úgy osztogatná ezt a névjegyet – mert ilyen fekete humora volt –, és meg is tenné, ha nem lenne meggyőződve arról, hogy anyja menten szörnyethalna, ha meglátná.

Lehet gazember, de semmi nem indokolja, hogy meggyötörje azt az asszonyt, aki életet adott neki.

Furcsa, hogy sosem tartotta bűnnek ezekkel a nőkkel való kapcsolatát. És ez az érzése semmit nem változott. Természetesen mindannyian akarták; nem lehet egy nőt elcsábítani, ha ő nem akarja, legalábbis akkor nem, ha a csábítást a szó eredeti értelmében értjük, és nem tévesztjük össze az erőszaktevéssel. Mindenképpen akarniuk kellett, ha pedig nem akarták, Michael azt azonnal, a legkisebb rezdülésből is megérezte; ilyenkor sarkon fordult és elsétált. Szenvedélye sosem uralkodott el rajta úgy, hogy ne sikerült volna gyors és határozott visszavonulót fújnia.

Ráadásul sosem csábított el szűz lányt, és sosem hált férjes asszonnyal. Ó, persze az ember legyen hű magához, akkor is, ha hazugságban él: hált férjes asszonnyal, sokkal, de csak olyanokkal, akiknek férje gazember volt, de az ilyen asszonyokkal is csak akkor, ha volt már legalább két fi úgyermekük, illetve ha az egyik beteges volt, akkor legalább három.

Az ember tartsa magát bizonyos elvekhez!

De ez… Ez elképzelhetetlen, ez szóba sem jöhet. Teljességgel elfogadhatatlan. Ez volt az egyetlen súlyos eltévelyedés (az eltévelyedés számos alapesete megvolt a praxisában), mely végül lelkét teljesen elfeketíti vagy legalábbis – feltéve, ha sikerül megtartania erejét, hogy vágya megvalósítása érdekében ne lépjen fel tevőlegesen – sötét grafitszürkére színezi.

Mert ez… ez…

Unokafivére feleségét kívánta.

John feleségét kívánta.

John.

John, aki, a fene az egészbe, inkább fi vére, mint saját édestestvére lehetett volna. John, akinek családja befogadta őt, amikor apja meghalt. John, akinek apja felnevelte őt és embert faragott belőle. John, akivel…

Ó, a kénköves pokolba! Tényleg muszáj ezt tennie magával? Egy hétig gyűjthetné és sorolhatná az okokat, hogy miért sodródott ebbe a pokolba, hogy éppen John feleségébe szeretett bele. És egyetlen ok és indok sem változtathatja meg az egyszerű tényt: John felesége sosem lehet az övé.

Sosem lehet az övé Francesca Bridgerton Stirling.

Nagy sóhajtással huppant a kanapéra, jobb bokáját bal térdére helyezte, figyelte, ahogy a házaspár a szoba másik végében nevet, mosolyog, évődve, szerelemmel néznek egymásra. A látványtól felfordult a gyomra. Megkívánt még egy italt.

– Miért is ne? – jelentette ki, és egy hajtársa kiitta poharát.

– Mi az, Michael? – kérdezte John. A fenébe is, a hallása, mint mindig, most is egészen kitűnő.

Michael kitűnően tudott önfeledt mosolyt színlelni; felemelte poharát.

– Csak szomjas voltam – felelte, a bon vivant tökéletes imázsát fenntartva.

Londonban voltak, a Kilmartin-házban, nem Kilmartinban (nem ház, nem kastély, csak Kilmartin), fent Skóciában, ahol a fiúk felnőttek, nem is a másik Kilmartin-házban, Edinburgh városában (Michael gyakran megjegyezte, hogy ősei közt egyetlen kreatív lélek sem volt); volt Kilmartin nyári lak (amennyiben egy huszonkét szobás házat egyszerű nyári laknak lehet nevezni), Kilmartin-apátság és persze Kilmartinkastély. Michaelnek fogalma sem volt, miért nem adták a vezetéknevüket legalább az egyik rezidenciának; az volt a véleménye, hogy a „Stirling-ház” is nagyon jól hangzik. Úgy vélte, hogy a régi ambiciózus és képzelőerőtlen Stirling család annyira el volt telve újonnan kapott grófi címével, hogy eszükbe sem jutott más nevet adni birtokaiknak és bárminek, ami az övék.

Whiskyspoharába horkant. Azon csodálkozott, hogy nem Kilmartin-teát iszik és nem Kilmartin stílusú székben ül. Ami azt illeti, ez valószínűleg így lenne, ha nagyanyjának sikerült volta ezt úgy megoldania, hogy a család valahogy elkerülje a kereskedelmi tevékenységbe bonyolódás vádját. A vén hárpia olyan öntelt volt, hogy az ember azt hihette volna, született Stirling, nem egyszerűen házassággal került a családba. Úgy vélekedett, hogy Kilmartin grófné (jómaga) ugyanolyan fontos, mint bármilyen főnemes, és gyakran horkant fel elégedetlenül, ha vacsoraestélyeken holmi felkapaszkodott márkinék vagy hercegnék után vezették be a terembe.

A királynő előtt nyilván letérdelt volna, gondolta Michael szenvtelenül.

El sem tudta képzelni, hogy a királynőn kívül más asszony előtt hódolna.

Francesca Bridgerton elnyerte volna a tetszését. Stirling nagymama nyilván felhúzta volna az orrát, ha megtudja, hogy Francesca apja egyszerű vikomt, de a Bridgertonok régi, nagyon népszerű és ennél fogva nagyhatalmú család. Ráadásul Francesca dereka egyenes, büszke, szellemes nő, humorérzéke kiváló. Ha ötven évvel idősebb volna, és nem lenne ennyire csinos, nagyon jó társaság lenne Stirling nagymama mellett.

És most Francesca lett Kilmartin grófné; feleségül ment Johnhoz, aki Michaelnél egy évvel fiatalabb, de a Stirlingházban mindenki a legidősebb fi únak kijáró tisztelettel övezte; hiszen ő az örökös. John és Michael apja ikrek voltak, de előbbi hét perccel korábban látta meg a napvilágot.

Hogyan ünnepeljük a második évfordulónkat? – kérdezte Francesca, miközben a szalon másik végébe ment és leült a zongora mellé.

– Ahogy akarod – felelte John.

Francesca ekkor Michaelhez fordult. Szeme a gyertyafényben is csodálatos kéken csillogott. Vagy Michael egyszerűen tudta, hogy Francesca szeme kék. Mintha ezekben a napokban csupa kék álmai lettek volna. Francesca-kéknek kéne hívni ezt a színt, gondolta.

Michael… – szólt hozzá.

– Bocsáss meg, elkalandozott a figyelmem – mondta Michael azzal a ferde mosollyal, ami oly gyakran jelent meg arcán. Senki sem vette komolyan, amikor így mosolygott, és persze éppen ez volt a lényeg.

– Van valami ötleted? – kérdezte a grófné.

– Mire?

– Az évfordulónkra.

Ha nyílvessző lett volna nála, azt sem nyomhatta volna fájóbban Michael szívébe.

Ám Michael csak vállat vont, mert rendkívül jól tudta színlelni érzelmeit.

– Nem az én évfordulóm – jegyezte meg.

– Tudom.

Michael nem nézett a hölgyre, de hangjából ítélve olyan érzése volt, mintha nem tetszene neki ez a válasz. Francesca arcán ebből semmi nem látszott, ebben Michael teljesen biztos volt. Az elmúlt két évben fájdalmasan jól megismerte John feleségét és tudta, hogy Francesca nem grimaszol. Ha gúnyos hangulatban van, ironikus vagy pajkos, csak a hangján hallatszik; legfeljebb szája széle görbül kicsit felfelé. Nem volt szükség grimaszra. Csak nézett az emberre, ajka kissé szélesebbre húzódott, és Michael feszengett, mely érzést azzal nyomta el, hogy italába kortyolt. Nem vetne jó fényt rá, ha túl sok időt töltene sógornője ajka ívének elemzésével.

– Biztosíthatlak – folytatta Francesca, tétován végig simítva, de le nem nyomva a zongora billentyűinek elefántcsontját –, pontosan tudom, kihez mentem feleségül.

– Ebben én is biztos vagyok – mormogta Michael.

– Tessék?

– Folytasd csak.

Francesca ajka durcásan rándult. Michael gyakran látta rajta ezt a kifejezést, többnyire akkor, ha fi véreivel érintkezett.

– A tanácsodat kértem. Mert te olyan gyakran vagy boldog.

– Gyakran lennék boldog? – ismételte; tudta, hogy a világ ilyennek látja. Ezt fejezték ki becenevével is: a Víg Szépfi ú. De ő maga nem mondta ezt ki.

Nem szerette. Frivolnak, felületesnek érezte tőle magát.

Sőt, még rosszabb érzése volt, mert ez az elnevezés a valóságnak valószínűleg megfelelt.

– Nem értesz ezzel egyet? – kérdezte a nő.

– Természetesen nem. Csak nem szoktam meg, hogy házassági

évfordulókkal kapcsolatban a véleményemet kérdezzék, hiszen egyáltalán nincs tehetségem a házassághoz.

– Azt sosem lehet tudni.

– Már megint kezditek – szólt John nevetve, azzal hátradőlt, és a Times aznap reggeli számát kezdte olvasni.

– Sosem próbáltad, milyen házasságban élni – mutatott rá Francesca. – Honnan tudnád, hogy nincs hozzá tehetséged?

Michael kínos mosolyra húzta száját.

– Azt hiszem, ez teljesen világos mindenkinek, aki ismer engem. Miért házasodnék, és miért jönne hozzám bárki feleségül?

Nincs címem, nincs vagyonom…

– Van vagyonod – szólt közbe John, demonstrálva, hogy az újság mögül is figyel.

– Csak egy kis vagyonom van – javította ki Michael –,amit boldogan hagyok a gyerekeimre, mivel úgyis John adományozta nekem.

Francesca a férjére nézett és Michael pontosan tudta, mire gondol. John azért adta neki azt a vagyonrészt, mert azt akarta, hogy legyen valamije, legfőképpen célja. Michael teljesen céltalanul élt a világban azóta, hogy évekkel korábban leszerelt a hadseregtől. És bár John ezt sosem mondta, Michael tudta, hogy John bűntudatot érez amiatt, hogy nem harcolt Angliáért a kontinensen, hogy otthon maradt, miközben Michael egyedül nézett szembe a veszéllyel.

De John a birtok örököse. Kötelessége megházasodni, gyerekeket nemzeni, gyarapodni. 

Senki nem várta el tőle, hogy háborúba menjen.

Michael gyakran csodálkozott azon, vajon a vagyon – meg lehetősen szép és kényelmes udvarház húsz hold földdel – átadásával John nem vezekelni akart-e. Gyanította, hogy Francesca ugyanígy elgondolkodott ezen.

De Francesca ezt sosem kérdezhette meg. Ismerte a férfiakat, talán azért, mert fi véreivel nőtt fel. Pontosan tudta, mit nem szabad egy férfitól megkérdezni.

Emiatt Michael aggódott kicsit. Úgy gondolta, jól tudja leplezni érzelmeit. De mi van akkor, ha Francesca tudja? Természetesen soha egy szóval sem tenne említést róla, még csak nem is utalna rá. Gyanította, hogy akkor sem változna semmi, akkor is ugyanolyan viszonyban lennének, ha Francesca tudná, hogy szereti.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A menekülés New Yorkból még soha nem volt ilyen elbűvölő

Zadie Smith tizenkilenc novellával hívja játékba az olvasót.

...
Beleolvasó

A partizánnők története gyökerestől megváltoztatja a holokausztról alkotott képet

Lengyel női ellenállók történetét meséli el Judy Batalion elképesztő könyve, amely teljesen új szemszögből mutatja be a holokauszt történetének egyik kevésbé ismert részét. Kik voltak a partizánnők? Miért felejtettük el őket? Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

5 empatikus készség, ami megmentheti a párkapcsolatodat

Nincs párkapcsolat konfliktus nélkül – a kérdés tehát nem az, hogyan kerüljünk el egy összezördülést, hanem hogy hogyan kezeljük együttérzéssel. Íme öt tipp egy egészségesebb kapcsolatért.

...
Zöld

8 meglepő tény arról, hogyan hat az olvasás az agyadra

Hogyan hat egy jó könyv a memóriánkra? Milyen pszichés problémákkal szemben segít az olvasás? Az olvasás jótékony hatásait gyűjtöttük össze nyolc pontban.

...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

Hírek
...
Hírek

Bödőcs szipogó kérvényezője sosem nyúlt le uniós forrásokat

...
Gyerekirodalom

6 könyv, ami a holokauszt témáját dolgozza fel gyerekeknek

...
Hírek

Rekordot döntöttek a magyar olvasók

...
Hírek

Bartis Attila és Tóth Krisztina is versenyben van az EBRD Irodalmi Díjáért

...
Hírek

Ledöntötték Radnóti Miklós mellszobrát Győrben

...
Hírek

Meghalt András Ferenc, a hazai krimit új alapokra helyező rendező

...
Szórakozás

8 könyv, amiről azt hitték, soha nem lehet filmre vinni

...
Szórakozás

A sógun alkotója elárulta, mi sokkolta őt az eredeti regényben

...
Szórakozás

Buli a Budapest Parkban, drMáriás, PesText és még Van Gogh is [PROGRAMAJÁNLÓ]

...

A Mitágó-erdő sűrűjébe a hősök és az olvasók is belevesznek – 40 éves a modern fantasy mesterműve

...

Ezt senki nem mondta – Szabó T. Anna és Dragomán György: Azt terveztük, hogy szabad gyerekeket fogunk nevelni

...

Kemény Lili: Az életemet nem különösebben tartom érdekesnek

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Daróczi Ágnes: A roma fiatalok oktatása nem Magyarország legelemibb érdeke?

Milyen volt elsőnek lenni? Ki és hogyan képviseli a romákat? Mi történik a romani nyelvvel? Életút-kötete kapcsán többek között ezekről is beszélgettünk Daróczi Ágnessel, a roma mozgalmak egyik úttörő alakjával.

...
Kritika

A Bálnahullás letehetetlen thriller arról, mi van, ha véletlenül lenyel egy ámbráscet

Daniel Kraus Bálnahullás című thrillerében az óceán és egy ámbráscet gyomrának hátborzongató mélyén egy kamaszfiú küzd az életben maradásért, miközben végiggondolja apjához fűződő kapcsolatát is. Lélegzetelállítóan izgalmas könyv, melyben nemcsak az óceán, de a lélek mélységei is feltárulnak.

...
Podcast

Anyaság, apaság, az érzések kavalkádja – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk hatodik adásában Szabó T. Anna és Dragomán György voltak a vendégek, a beszélgetésükhöz pedig könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Nagy

Vérfertőző, wannabe-sátán és kölyökmedve-tulajdonos – 10 érdekesség a 200 éve elhunyt Byronról

George Byron mindent megvalósított, amit egy romantikus költő ismérvének gondolunk. Halálának 200. évfordulóján tíz érdekességet gyűjtöttünk össze a lírájáról és a botrányairól.

...
Nagy

Borbély András: Rafi Lajos verse lyukat üt a világon [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Borbély András költő, szerkesztő Rafi Lajos egyik versét választotta.

...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

A hét könyve
Kritika
Mindig van lejjebb: a trópusi pokolban a hős legjobb barátja egy háromlábú kutya
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Halász Rita: Már nem tudom úgy élni az életemet, hogy az írás ne legyen benne

Az Ezt senki sem mondta! podcast epizódjaiban alkotó szülők osztják meg tapasztalataikat a szülővé válás örömeiről és kihívásairól, valamint a gyermekvállalás és az alkotás kapcsolatáról. A hetedik epizódban Halász Ritát hallhattuk.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

6 könyv, ami a holokauszt témáját dolgozza fel gyerekeknek

A holokauszt nyolcvanadik évfordulójához kapcsolódva összegyűjtöttünk hat gyerekkönyvet, amelyek segítenek a múlttal való szembenézésben.

...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha jobban meg akarod ismerni a roma irodalom gazdagságát!

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írókat és kutatókat kértünk meg, hogy ajánljanak olvasnivalókat a roma irodalomból. Cikkünkben most összegyűjtöttük ezeket.

Szerzőink

...
Sándor Anna

A legújabb tündéres fantasy kellemesen borzongat, miközben ősi varázslatok mélyére húz

...
Kiss Imola

Daróczi Ágnes: A roma fiatalok oktatása nem Magyarország legelemibb érdeke?

...
Kiss Imola

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Olvass!
...
Beleolvasó

Miért nehéz Franciaországban fiatalnak lenni? Fehér Boldizsár megírta [MARGÓ KÖNYVEK]

Olvasd el Arnaud Dudek Légy észnél című regényének utószavát, melyet Fehér Boldizsár írt. 

...
Beleolvasó

Tom Hanks elképesztő hollywoodi kulisszatitkokat árul el új regényében – Olvass bele!

Tom Hanks nagyszabású regénye főhajtás a filmkészítés igazi főszereplői és a filmművészet előtt, egyszerre szívmelengető mese és bepillantás a forgatások rejtelmeibe. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!

Emily Wilde a tündérekkel foglalkozó kiváló tudós, aki egy eldugott sarkköri faluban keveredik bele a különös lények gonosz játszmáiba. Olvass bele Heather Fawcett regényébe!