A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A tanulás még soha nem volt ennyire halálos

A végzet iskolájának neve Solomancia, a mágikus hatalommal bírók tanintézménye, ahol a kudarc szó szerint halált jelent – mígnem egy El nevű lány el nem kezdi feltárni a hely titkait. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. április 19. |

Solomanciában nincsenek tanárok, nincsen szünidő, nincsenek barátok sem, csak stratégiai szövetségesek. A túlélés fontosabb, mint bármilyen jegy, mert az iskola nem engedi a diákjait távozni addig, amíg le nem teszik a záróvizsgát… vagy meg nem halnak. A szabályok csalókán egyszerűek: Ne járkálj egyedül a folyosókon! És óvakodj a mindenütt lesben álló szörnyektől! El azonban különösen alkalmas arra, hogy szembeszálljon az iskola veszélyeivel. Szövetségesei ugyan nincsenek, de sötét hatalma hegyeket képes lerombolni, és milliónyi életet eltörölni. Könnyen legyőzhetné az iskolában cserkésző szörnyeket. A gond csupán az, hogy ez a sötét mágia az összes többi tanulóval is végezne.

Naomi Novik nevét a magyar olvasók már ismerhetik a Nebula-, Locus- és Mythopoeic-díjas Rengeteg és a Locus-díjas Ezüstfonás fantasy regények kapcsán. Most új történettel jelentkezik, amely egy trilógia (Solomancia-trilógia) első kötete, címe A végzet iskolája. Egy remekül megformált, erejét használni vonakodó, sötét varázslónőről szól, akinek az a sorsa, hogy átírja a mágia szabályait.

NAOMI NOVIK
A végzet iskolája
Ford.:  Heinisch Mónika, GABO Kiadó, 2021, 360 oldal
-

Naomi Novik: A végzet iskolája

Amikor Orion másodszor is megmentette az életemet, úgy döntöttem, hogy meg kell halnia. Előtte sem nagyon kedveltem, de most aztán betelt a pohár. Azzal kibékültem volna, ha különlegesen sokszor mentette volna meg az életemet, mondjuk, tízszer vagy tizenháromszor – a tizenhármas számnak már szép súlya van. Orion Lake, a személyes testőröm. Ez nem hangzott rosszul. Ugyanakkor már majdnem három éve jártam a Solomanciába, és addig semmi jelét nem mutatta kivételezésnek.

Lehet önzőségnek tartani, hogy gyilkos indulatokkal tekintettem a hősre, aki rendületlenül életben tartotta az évfolyamunk kábé negyedét. Azok a nyomoroncok, akik nem tudtak a segítsége nélkül életben maradni, azok ráfaragtak. Csak úgy mellékesen megjegyzem: nem is volt cél, hogy mind életben maradjunk. Leginkább az iskolát kellett táplálnunk.

Felmerülhet a kérdés, hogy én talán nem tartoztam közéjük?

Nekem nem volt rá szükségem az életben maradáshoz? Hiszen már kétszer is megmentett. Nos, pontosan ezért kellett meghalnia. Ő idézte elő a robbanást tavaly az alkímialaborban, amikor azzal a kimérával harcolt. Alig bírtam kiásni magam a törmelékből, miközben ő körbe-körbefutott a kiméra után, és a tűzokádó farkát csapkodta. Az a lélekfaló pedig alig öt másodperce lehetett a szobámban, amikor Orion betörte az ajtót: valószínűleg a sarkában volt, végigkergethette a folyosón. A lény csak előle menekült, és pont hozzám sikerült befordulnia.

De ez nyilván senkit sem érdekelt volna. A kimérának talán nem rám fájt a foga, hiszen legalább harminc gyerek zsúfolódott össze a laborban aznap, de a zárkámban történt drámai mentőhadművelet egészen más megítélés alá esik.

A suli többi tanulójának szemszögéből én is bekerültem a szerencsétlen görcsök közé, akiket Orion Lake-nek kellett tündöklő hősi pályafutása során megmentenie, és ezt nem bírtam elviselni.

Nem túl nagyok a szobáink. Ezért a lélekfalóból maradt bugyborékoló, lilás paca, amely fölött Orion görnyedve zihált, alig pár lépésnyire lohadt le az íróasztalom előtti szék mellett. A tetemből csurgó váladékok egyenletesen szivárogtak be a padlólapok közötti keskeny hézagokba, és lassan, de biztosan beterítették az egész helyiséget. Az Orion kezéből áradó egyre halványodó izzás megvilágította az arcát, amelyben semmi rendkívüli nem volt: egy nagy, csőrszerű orr, amely majd egyszer elég drámai lesz, ha az arc többi része utoléri a növésben, de most egyszerűen csak otrombának látszott, és legalább három hete nem vágott, ezüstösszürke haja rátapadt izzadt homlokára. Többnyire a rajongóiból álló áthatolhatatlan pajzs mögött leledzik, ezért ilyen közel még sohasem kerülhettem hozzá. Felegyenesedett, és megtörölte a homlokát.

– Mondd csak, Gal… Jól vagy? – kérdezte, csak hogy sót szórjon a nyílt sebbe. Három éve ugyanabban a laborrészlegben tanultunk.

– Nem, hála neked és az itt nyüzsgő sötét szerzeteknek, akik iránt olyan határtalanul lelkesedsz – csattantam fel ridegen. – Egyébként meg mi az, hogy Gal? Soha nem hívtak Galnak! Galadriel. – Nem én találtam ki, nem én voltam olyan botor. – Ha egynél több szótag már sok neked, akkor legyen El.

Felkapta a fejét, és félig tátott szájjal meredt rám.

– Aha! Öhm. Saj… sajnálom – felelte felfelé ívelő hangon, mintha nem értené, ami körülötte zajlik.

– Nem, nem – vágtam rá. – Én sajnálom. Nyilvánvalóan nem alakítom elég meggyőzően a szerepemet. – Színpadiasan a homlokomra tapasztottam a kezem. – Úgy megijedtem, Orion! – lihegtem, és a karjába vetettem magam. Kissé megtántorodott. Nagyjából egymagasak voltunk. – Hála az égnek, hogy időben megmentettél, nem bírtam volna el egyedül a lélekfalóval! – Még egy szánalmas csuklást is produkáltam, miközben a mellkasába eresztettem erőltetett zokogásom.

Hihetetlen, de annyira hozzászokhatott már az ilyen reakciókhoz, hogy lagymatagon átkarolt, sőt meg is paskolta a vállam.

Ekkor ráléptem a lábára, könyökömmel a hasába döftem, és ellöktem magamtól. Fojtott hang tört fel belőle, mint egy nyüszítő kutyából, hátratántorodott, és bambán meredt rám.

– Nem kell a segítséged, te kiállhatatlan settenkedő! – förmedtem rá. – Tartsd magad távol tőlem, vagy megkeserülöd! – Még egy lépéssel hátrébb taszítottam, és becsaptam kettőnk között az ajtót, alig pár centivel Orion karvalyorra előtt. Egy pillanatig kajánul gyönyörködhettem döbbent arcában, aztán eltűnt a szemem elől, és a csupasz fémajtó vette át a helyét, amelyben a kilincs és a zár helyén hatalmas, olvadt szélű lyuk tátongott. Kösz szépen, te hős!

Dühösen néztem egy darabig, majd visszafordultam az íróasztal felé, amely mellett a lélekfaló málladozott: sziszegett, mint egy lyukas fűtéscső, és penetráns bűzt árasztott magából.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Törőcsik Mari jelenlétének olyan ereje volt, amitől mindenki rá figyelt

Életének 86. évében meghalt Törőcsik Mari, aki az ország egyik legkedveltebb színésze volt. Emlékére Bérczes László beszélgetőkönyvéből ajánlunk részletet. 

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

A megindító történetektől az abszurd írásokon át a már-már gonosz tréfákig vezet az út Rényi Ádám felnőtt mesekönyvében.

...
Beleolvasó

Egy menhelyi kutya meg tudja változtatni az életedet

Beregi Tamás új könyve, az Egyszer egy kutya egy kutya-gazdi kapcsolat bemutatásán keresztül járja körbe az élet nagy kérdéseit, és közben mesél a városról, az országról és a fel(nem)növésről. Olvass bele!

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Az első hindiből fordított regény kapta a Nemzetközi Booker-díjat 2022-ben

...
Alkotótárs

Mécs Anna: Már régóta foglalkoztatott édesapám története [Alkotótárs]

...
Szórakozás

Veres Attila forgatókönyvében a hatalom dönti el, kinek lehet gyereke és kinek nem

...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

...
Hírek

Peter S. Beagle új kötettel tér vissza Az utolsó egyszarvú világába

...
Hírek

Tompa Andrea, Grecsó Krisztián és Halász Rita könyveiből is mintafordítás készült

...
Hírek

Gálvölgyi János, Fehér Renátó, Dr. Máté Gábor és a Nappali [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Hírek

Eredeti technológiával kiadják a Káldi-Bibliát megjelenésének 400. évfordulójára

...
Könyvtavasz

Kun Árpád új regényében láncreakciókat indít el egy baleset

...
Hírek

Matthew McConaughey: A texasi iskolai lövöldözés egy járvány része, amit meg lehetne fékezni

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

...
Kritika

Az internet egy random mémfolyammá redukálta az életünket

„Még élhet valódi életet az ember, még mindig csinálhat valódi dolgokat!” – mondogatja magának mantraként Patricia Lockwood rendhagyó regényének elbeszélője, aki – csakúgy, mint mindannyian – az internet foglya lett. Az Erről nem beszélünk az elvesztegetett időről, a testnélküliségről, a hírfolyamban töltött, mémekké redukálódott életről és egy újfajta zsarnokságról szól.

Szerzőink

...
vl

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

...
Valuska László

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.