Tudod, milyen régi a reggeli kávéd? Na nem az a zacskó vagy kapszula, amiből megfőzted ma, hanem az egyik legelterjedtebb faj, a Coffea arabica, vagyis az arab kávé. Amerikai biológusok egy kutatás során megfejtették, hogy a faj körülbelül 600 ezer évvel ezelőtt alakult ki két másik kávéfaj természetes kereszteződéséből, emberi beavatkozás nélkül. A cikk végén kávés könyveket is ajánlunk.
Kávégének
A tanulmányt jegyző kutatócsoport elkészítette az arabica családfáját, azzal a céllal, hogy többet tudjanak meg a növényről, ennek segítségével pedig a jövőben hatékonyabban megvédhessék őket a kártevőktől és az éghajlatváltozással szemben. A biológusok a Coffea canephora és a másik szülő, a Coffea eugenioides mellett több mint 30, a világ minden tájáról származó arabica növény genomját tanulmányozták. Volt köztük egy 1700-as évekből származó minta is a londoni Természettudományi Múzeum jóvoltából, amelyet
maga Carl von Linné svéd természettudós használt a növény elnevezéséhez.
A vadon termő kávénövények Etiópiából származnak, jelenlegi ismereteink szerint a kávébabot az 1400-as évektől kezdve Jemenben pörkölték és főzték először. Az 1600-as években Baba Budan indiai szerzetes a legenda szerint hét nyers kávébabot csempészett hazájába Jemenből, és ezzel megalapozta a kávé globális térhódítását.
A lágy és viszonylag édes íze miatt kedvelt arab kávé ma már a globális kávépiac 60-70 százalékát teszi ki. A másik igen elterjedt faj az erősebb és keserűbb ízű robuszta, melyet az arabica egyik őséből, a Coffea canephorából állítanak elő.
Azelőtt, hogy az ember termeszteni kezdte volna, az arabica növény populációja évezredeken át ingadozott: meleg, nedves időszakokban virágzott, száraz időszakokban pedig szenvedett. Utóbbi miatt csak kevés, genetikailag hasonló növény maradt fenn. Ez az oka annak is, hogy ma az arab kávé sebezhetőbb az olyan betegségekkel szemben, mint a levélrozsda, amely évente több milliárd dolláros veszteséget okoz. A kutatók azonban feltárták egy olyan arabica fajta felépítését, amely ellenállóbb a betegséggel szemben, és kiemelték a genetikai kód azon részeit, amelyek segíthetnek megvédeni a növényt.
Kávékészítéshez és mellé pedig az alábbi köteteket ajánljuk.
James Hoffmann: Hogyan készítsünk tökéletes kávét otthon?
James Hoffmann barista világbajnok, akit a világ legjobb kávészakértőjének tartanak, és népszerű YouTube-csatornáján is rengeteg érdekességet árul el a kávékról. Könyvében megosztja velünk a legjobb kávé elkészítésének titkait a kávéfőzés alapjaitól a különböző kávétípusokig, legyen bármilyen is a kedvenc feketénk. Elmondja, milyen szempontok alapján érdemes kávét venni, hogy melyek a jó kávé főzéséhez nélkülözhetetlen kellékek, vagy épp azt, hogy mitől lesz krémes és könnyed a tejhab.
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba – Séta a budapesti körutakon
A kultúrtörténész Saly Noémi kezdetben a Nagykörút régi kávéházairól írt cikksorozatot, de annyira magával ragadta a téma, hogy körbejárta egész Budapestet a híres kávéházak után kutatva. A könyv felidézi déd- és nagyszüleink, polgárok, iparosok, arisztokraták és bohémek jól bevált „napköziotthonát”. Ebből kerekedett ki ez a kávéillatú városmesekönyv.
(AP, fotó: pariwat pannium / Unsplash)