A legújabb tündéres fantasy kellemesen borzongat, miközben ősi varázslatok mélyére húz

A legújabb tündéres fantasy kellemesen borzongat, miközben ősi varázslatok mélyére húz

Érdekel a legújabb tündéres fantasy? Ebben egy kíváncsi tudós a messzi északon bonyolódik bele a tündérek gonosz belharcaiba, ami már az ott élő halandókat fenyegeti. Elolvastuk az Emily Wilde tündérenciklopédiáját.

Sándor Anna | 2024. április 26. |

Mit tud még hozzátenni a fantasy a tündérhagyományhoz? Ó, nagyon is sokat. Tolkien tündéi vagy A Gyűrűk Ura nyomán gombamód megszaporodó high fantasyk elfjei után jólesett az a lendületesebb frissítés, ami az elmúlt két évtizedben érkezett a zsánerbe. Susanna Clarke-tól A hollókirály, Naomi Novik Ezüstfonása vagy itthon Kleinheincz Csilla Ólomerdője ugyanis a helyi (brit, szláv, magyar) hagyományokból kiindulva a tündérek fenyegető, nem emberi idegenségét hangsúlyozta lenyűgözően.

Heather Fawcett
Emily Wilde tündérenciklopédiája
Ford. Ballai Mária, Agave, 2024, 330 oldal
-

Az Emily Wilde tündérenciklopédiájából egyértelmű (itt beleolvashatsz), hogy a kanadai Heather Fawcett erre a vonalra kíván rácsatlakozni, de azért az idegeinket sem szeretné túlborzolni: arra az olvasási élményre épít, amikor esős délutánokon valami fűszeres teával bevackolunk a fotelbe, és csak jól akarjuk érezni magunkat egy könyvvel. Fawcett tehát egyszerre szeretné megragadni az idegenséget és a meghittséget, ez pedig felemásan sikerül neki.

A tudós, aki abba üti az orrát, amibe nem kéne

Érdekes, hogy mostanában (vagy megint?), szexik lettek a tudósok a fantasyben. R.F. Kuang nemzetközi bestsellere, a Bábel bölcsész-, sőt, nyelvészfantasy, ami nemcsak hőseivel és a történet helyszínéül választott egyetemi és fordítói közeggel, hanem írói eszközeiben is az akadémiai tradíciókat idézi meg (a regény magyar fordítása nemrég megkapta a hazai spekulatív irodalmi díjat, a Zsoldost.)

Hasonló megoldásokhoz nyúl Fawcett is: a narrátor-főszereplő Emily Wilde tudós, amolyan tündérek tanulmányozására szakosodott antropológus. Ebben az alternatív 1900-as években ugyanis a szerzeteknek nevezett tündérek nagyon is 

valóságos, kiszámíthatatlan és részben emiatt is fenyegető lények. 

A szerzetek különböző hagyományokba, formákba és osztályokba sorolhatók, legalábbis erre tesz kísérletet Emily, aki megszállott kutatóként a világ első tündérenciklopédiáját akarja megírni – ehhez pedig nem átall akár vakmerő kalandokba is bocsátkozni.

Hiszen a tündérekkel kapcsolatba kerülni mindig veszélyes, még akkor is könnyen sül el rosszul, ha valaki olyan alaposan ismeri a róluk szóló régi hiedelmeket, történeteket és a szakirodalmat, mint Emily. 

Az eseményekről közvetlenül – egyetlen „vendégbejegyzést” leszámítva – az ő naplójából értesülünk. A beszámolóban aztán gyakran hivatkozik a regénybeli tudóstársadalomra, az elődeire, vitába száll a publikációikkal és a megállapításaikkal, sőt, lábjegyzetekkel is ellát egy-egy jelenséget vagy kifejezést. Ez az írói ötlet szerencsére nem nehezíti el a regényt, inkább 

játékosan árnyalja a fantasy világát és a főszereplő Emily karakterét.

Őt ugyanis gyakran a morális szempontoknál mélyebben hajtja a megismerés és a felfedezés vágya, legyen szó a szerzetek által elrabolt gyerekek helyén talált tündérporonyról vagy egy hatalmas fába börtönzött, a hegyeknél is vénebb tündérkirályról.

Emily a sarkkörön túl, avagy miről is szól a regény

Emily hűséges társával, Árnyék nevű hatalmas kutyájával érkezik Ljoslandre, hogy a sarkkörön túli tündéreket tanulmányozza, akiknek a híre még a többinél is rosszabb – ez pedig különösen felcsigázza hősünk kíváncsiságát. Ljosland nevű település egyébként létezik Norvégiában, de mi a regényben egy fiktív szigeten járunk a norvég partoktól nem messze, a sarkkörön.

A történet október végén indul, így sokáig azt hittem, hogy a napfordulónak vagy valamilyen kulturális crossovernek köszönhetően az ír-kelta eredetű halloweennek szerepe lesz benne, ám végül kiderült, hogy itt inkább az elmélyülő, egyre hatalmasabb téllel van dolgunk. 

A hideg, a hó, a jég állandó kísérői az eseményeknek – illetve a helyi tündérek erejének forrásai is, ami kihat a varázslataikra és a megjelenésükre is. 

Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!
Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!

Emily Wilde a tündérekkel foglalkozó kiváló tudós, aki egy eldugott sarkköri faluban keveredik bele a különös lények gonosz játszmáiba. Olvass bele Heather Fawcett regényébe!

Tovább olvasok

A ljoslandi szerzetek egy csoportja ráadásul az utóbbi időben egyre gyakrabban ragad el embereket, kiszívják a lelküket, hogy üres porhüvelyként lökjék vissza őket a halandó világba, ha egyáltalán megmenekülhetnek.

Egy gond van csak, hogy Emily egyáltalán nem jön ki az emberekkel, ennek köszönhetően azonnal magára haragítja a vendégszerető és amúgy segítőkész falusiakat. A helyzetet cambridge-i kollégája, Wendell Bambleby professzor váratlan és bosszantó érkezése bonyolítja, a kalandok pedig akkor szabadulnak el, amikor két fiatal nőt ragadnak el a tündérek.

Vagy félsz, vagy ellazulsz

A cikk elején emlegetett regények idegenség-ábrázolásában az olyan emlékezetes, hogy úgy tudták a nem-emberit megragadni, hogy nem tették automatikusan rosszá. Persze, Novik sztarikkirálya vagy Clarke Úriembere lehetett és volt is a mi emberi szempontunkból kegyetlen, visszataszító, érthetetlen vagy rugalmatlan logikájú, ám ők a saját jogukon voltak mások. A két világ találkozásának feszültségét pedig a szerzők érzékenyen használták arra, hogy nagyon is emberi dilemmákat és összetett kérdéseket vizsgáljanak. Persze ehhez nagyon szigorúnak és következetesnek kellett lenni abban, hogyan jelenítik meg a tündéreket.

Fawcett tündérei viszont a cselekmény előrehaladtával

félelemetesből egyre inkább cukivá, bohókásan ellenállhatatlanná, vagy egyszerűen ostobává válnak.

A szerző ugyanis a hangulatot akarja elkapni: azt a fémes-jeges fuvallatot, ami akkor csap meg, mikor például Clarke, Novik vagy Kleinheincz tündéreiről olvasunk.

Ennek oka, hogy a Tündérenciklopédia mindenekelőtt a cosy fantasy altípusba tartozik. Ebben fontos, hogy ne feszítse túl a határokat, ne terheljen érzelmileg vagy intellektuálisan, és szépséges, ínycsiklandozó vagy aranyos részletekkel kényeztesse az olvasói képzeletet. Így aztán a túlírtság határát súroló mértékben értesülünk 

az Emily szállásául szolgáló kunyhó otthonossá varázslásáról vagy éppen a hősnő rakoncátlanul elszabaduló tincseiről.

Ám ami meghitt, az alapvetően ellazít – a fenti idegenség viszont a félelemmel jár kéz a kézben. Az ellazulás és a félelem pedig egymással ellentétes érzések, állapotok. Ezt valamennyire Fawcett is érzékelhette, és ez lehet az egyik oka a tündérei, és így az általuk jelentett cselekményépítő fenyegetés megfakulásának.

A másik inkább írói hiány, Fawcett nem talált megoldást arra, hogyan vezesse ki szereplőit a finálé előtti csúcsjelenetből úgy, hogy az frappáns és hiteles legyen. Amit látunk, az inkább egy kevéssé sikerült mentési próbálkozás, a feladat elkenése, ami úgy is csalódást kelt, hogy olvasás közben azért elég hamar kiderül, hogy ez nem az a tündéres fantasy lesz. Íróként a meghitten jó történetekért is meg kell dolgozni.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Ebben az új fantasyben a tündérek közül kerül ki a leggonoszabb ellenfél – Olvass bele!

Emily Wilde a tündérekkel foglalkozó kiváló tudós, aki egy eldugott sarkköri faluban keveredik bele a különös lények gonosz játszmáiba. Olvass bele Heather Fawcett regényébe!

...
Nagy

Hamisított tündérmese: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Tüzek és tündérek: ezekkel a könyvekkel hangolódj Szent Iván éjszakájára

A napforduló világszerte különleges időpont, mert a fény és sötétség változásának mágikus erőt, illetve szimbolikus jelentést tulajdonítottak.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Kritika

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó második napján Erdős Virág és Láng Zsolt legújabb kötetei mellett Puzsér Róbert Metafizika című könyvét is bemutatták, melyben a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megfejtse a világ misztériumát.

Természetesen olvasok
...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

...
Zöld

A Facebook az adataiddal tanítaná az AI-t, ezt teheted ellene

...
Zöld

5 pszichológiai könyv, ami segít megmenteni a párkapcsolatodat

...
Zöld

Miért jó, ha unatkozik a gyereked?

...
Zöld

Scarlett Johanssont sokkolta, hogy a ChatGPT egyik AI hangja olyan, mintha ő beszélne

...
Zöld

Összetört szív szindróma: olasz kutatók megtalálták, honnan ered a baj

...
Zöld

A vega és a vegán étrend bizonyítottan csökkenti a rák kockázatát – 4 hasznos könyvet ajánlunk

...
Zöld

Te is szeretnél lelassulni? Van 11 tippünk a nyugodt reggelekhez

...
Zöld

Jane Goodall: Mindenkiben ott van a fékezhetetlen lélek

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

5 könyvadaptáció a cannes-i filmfesztiválon

Vajon Cannes felkészült Coppola mester Herman Hesse-inspirálta filmjére?

...
Szórakozás

5 könyvből készült film és sorozat, amit májusban nézhetsz a Netflixen

Visszatér egy igazi Netflix-kedvenc, a Bridgerton, de Jeff Bridgest is új sorozatban láthatjuk.

...
Szórakozás

Viszály: kinek fáj jobban az árulás, Capoténak vagy a Hattyúknak?

Fényűzés, intrika, hűtlenség, egy megtörtént botrány, sztárszínészek –  a Viszály: Capote és a Hattyúk című sorozatban minden adott a sikerhez. Megnéztük.