John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? Boldizsár Ildikó megnyitó beszédével, a Hugo-díjas sci-fi szerző John Scalzival (interjúnk itt) és a holland díszvendégséggel indult el csütörtökön a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. 

Sándor Anna | 2023. szeptember 29. |

“Ha jól belegondolunk, van némi párhuzam a gyerekek, a fiatalok és a tudományos-fantasztikus irodalom társadalmi megítélése és megbecsülése között, ezért külön szeretném megköszönni a szervezőknek, hogy 28 év után először, pár perc erejéig, ezen a rangos eseményen képviselhetem a gyerekeket, a fiatalokat, a gyermek- és ifjúsági, valamint a tudományos-fantasztikus irodalmat” – mondta megnyitó beszédében Boldizsár Ildikó, persze mindezt azután, hogy 

köszöntötte a könyvszakma képviselőit, a szerzők és az olvasók mellett a fóliázott és a fóliázatlan könyveket is.

Tóth Krisztina tavalyi, a Be nem húzott nyakak című beszédéhez kapcsolódva Boldizsár Ildikó idén egy (két) másik, nem kevésbé fontos testrészünkre hívta fel a figyelmet: a hüvelykujjunkra – és a képzeletünkre. Hiszen a civilizáció-, de főleg kultúrateremtő emberré válásunk történetében a hüvelykujj (és a képzelet) az evolúciónk fontos állomásához tartozik. “(A) szembefordítható hüvelykujj (...) összekapcsolódott a beszéd, a gondolkodás és az emlékezni tudás megjelenésével, a művészi képességek kibontakozásával is.” Ez a fejlődési ugrás az idegrendszer finomhangolását is jelentette, és ahogy a meseterapeuta hangsúlyozta, képessé tette az embert a beszédre, a gondolkodásra, a szerszámkészítésre vagy a rajzolásra. 

A hüvelykujjat irányító agyi régiónk folyamatosan fejlődik, köszönhetően ma már annak is, hogy a mobilozás miatt mennyit használjuk: kutatások szerint egy fiatal, aki mindkét hüvelykujjával gépel, percenként 38 szót ír le, a csúcstartó 85 szó/perc sebességgel írt.

Ezek ugyanazok a fiatalok, akik a meseterapeuta szerint ugyan sokfélék, abban viszont egyeznek, hogy saját maguk akarnak dönteni az életükről és így az olvasmányaikról is. 

“Ahhoz, hogy valaki felnőtté váljon, meg kell tanulnia dönteni, választani, mert csak így tudja kidolgozni saját egyéni mintázatait.

Mintha épp ennek lehetőségét vennénk el tőlük, amikor nem bízunk meg bennünk, nem engedjük, hogy – többek között – a könyvek segítségével alkossanak meg egy komplex világképet, s így álljanak önmaguk mellé.”

A fiatalok korunkban gyorsabban változnak, mint ahogy azt a tudomány követni tudná – az irodalom viszont képes erre. Az ifjúsági szerzők már nem olyan hiányos felnőttekként kezelik a gyerekeket, akiket normákhoz kell igazítani, hanem önálló, speciális kulturális csoportként, és hiteles gyerekhangok jelentek meg a lapokon. Így a meseterapeuta értetlenségét fejezte ki, miért a könyvektől kell félteni a gyerekeket. “Miért nem a háborúktól, az éhezéstől, a mélyszegénységtől, az iskolai bántalmazástól, a családon belüli erőszaktól, a tanárhiánytól, a környezeti szennyeződésektől, az egyre gyakoribb fiatalkori mentális problémáktól vagy az élhető jövő hiányától?”

Ha el akarjuk képzelni a jövő társadalmát, amit a mai fiatalok alakítanak majd, a sci-fi hasznos segítségünk lehet, hiszen a holdra szállástól az interneten át a mesterséges intelligenciáig számos, ma megszokott eszközünk ezekben a könyvekben bukkant fel először. Stanisław Lemet idézve,

“a science fiction legérdekesebb elemei »azok a dolgok, amelyek pillanatnyilag nincsenek, de valamikor a jövőben megszülethetnek«”.

A hüvelykujj érzékszerv is, hiszen mintegy 17 ezer receptor és szabad idegvégződés található ezen a területen. A hüvelykujjért felelős Neokortex homloklebenyének finomodásával miért ne történhetne meg, zárta a beszédét Boldizsár Ildikó, hogy az ember a jövőben “érzékenyebbé válik mások szenvedéseinek érzékelésére, és viselkedése úgy fog megváltozni, hogy képes lesz egy összefogáson alapuló, új világot formálni?” A teljes beszédet itt elolvashatod.

John Scalzi felelőssége, humora és alázata

A holland vendégek bemutatkozását és Arnon Grunberg író beszédét követően került sor a díszvendég John Scalzi méltatására. Azaz mégsem. Mint kiderült, sajnos sem Szabados Ági, sem Nagy Ervin nem volt tisztában azzal, hogy mit jelent a laudáció fogalma és mi lenne a feladatuk. Szabados Ági saját magát és a NIOK-ot laudálta: előbb önmagáról mesélt, majd a NIOK-ot promózta, aztán az olvasás értékét részletezte a Könyvfesztivál közönségének, körülbelül két mondatban megemlítette Scalzit, és végül egy olyan olvasói üzenettel zárta a beszédet, ami őt és a NIOK-ot dicsérte. Mindez annyira kínos volt, hogy szinte megkönnyebbülést jelentett, hogy Nagy Ervin legalább egy Scalzi-hommage-zsal kezdte a mondandóját és az íróval is zárt, közte viszont a sci-fi-hez és a színházhoz fűződő viszonyát ecsetelte. Az egyik beszédből sem derült ki, hogy miért kéne Scalzit olvasnunk, szerencsére Farkas István fordító vezetésével a rövid pódiumbeszélgetés egy keveset felvillantott ebből.

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?
John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? A Hugo-díjas John Scalzi a Könyvfesztivál díszvendége idén (a megnyitóról itt írtunk). Az újságíróként induló Scalzi az egyik, ha nem a legnépszerűbb kortárs amerikai sci-fi szerző, aki amellett, hogy szívesen zenél, mostanra 25 éve vezetett blogján kifejti a véleményét közéleti kérdésekről is. Új regénye, az Állati gonosz az elmúlt hetekben jelent meg angolul és magyarul is, ebben a főhős azzal szembesül, hogy nemrég elhunyt nagybátyja nem egyszerűen mesés vagyont hagyott rá, hanem valójában a világot irányító szupergonoszok egyike volt. Scalzi a tőle megszokott humorba csomagolva itt olyan kérdéseket tárgyal, mint a gazdaság átalakulása, az intelligencia vagy a hatalom. Interjúnkban macskákról, az emberi hülyeségről és fóliázásról is kérdeztük.

Fotók: Valuska Gábor

Tovább olvasok

John Scalzi mindjárt az első mondatával visszautalt Boldizsár Ildikó beszédére, és kijelentette, “Egy hüvelykujj vagyok”. Elmesélte, hogy egy körútről érkezett Budapestre, éppen új kötetét, az Állati gonoszt mutatja be az amerikai közönségnek. Legutóbb 2019-ben járt Magyarországon, akkor nagyon jól érezték magukat a feleségével, és összességében is hálásnak érzi magát az életéért: sok helyen jár és sok emberrel találkozhat.

Whatever című blogja idén lett 25 éves, ennek apropóján beszélt arról, milyen felelősséget jelent, hogy íróként és bloggerként is rengeteg embert elér. A blogon például rendszeresen felkér más szerzőket, hogy mutatkozzanak be a könyveikkel, Scalzi számára ugyanis 

a saját sikere “extrém fontos” eszközt is jelent, hogy felemeljen és támogasson más írókat. 

A szerzők ugyanakkor szerinte nem próféták, ugyanolyan esendő emberek, mint bárki más, viszont lehetőségük van arra is, hogy kikristályosítsák, hogy mi történik a világban. Szerinte arrogáns húzás a sci-fi-től, hogy “az ötletek irodalmának” tartja magát, viszont azzal egyetért, hogy ez a spekulációk és a lehetőségek terepe. Példának hozta a nukleáris fenyegetést: annyi sci-fi szól az atomháború következményeiről, hogy ennek köszönhetően az átlagember már pontosan tudja, miért akarja ezt elkerülni. A sci-fi így egyfajta szimuláció, és ugyanúgy figyelmeztethet most például a klímaváltozásra vagy egy milliárdos kaszt kialakulásának veszélyeire.

A humor Scalzi fundamentális eszköze az írás során, ez az ő trükkje, hogy miközben szórakoztatja az olvasóit, el is gondolkodtatja őket. Charlie Chaplint idézte, aki szerint 

a legkomolyabb dolgokról is beszélhetünk az embereknek, amíg megnevettetjük őket.

Mikor felvetődött, hogy ő most Budapesten a műfaj nagykövete, kiemelte, hogy tisztában van vele, hogy először lett sci-fi szerző a Könyvfesztivál díszvendége, így most minden elődjét és kollégáját képviseli Mary Shelleytől kezdve H. G. Wellsen, Stanisław Lemen és Ursula Le Guinnen át a kortárs írókig. Végül azt is elárulta, hogy mikor meglátta, kik kapták előtte a Budapest Nagydíjat, átfutott a fején, hogy “vajon valaki eltörte a lábát?”

John Scalzival szombat délután egy hosszabb beszélgetés során találkozhatsz, ami után dedikál is.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

John Scalzi nem szégyelli, hogy science-fictiont ír

...
Hírek

Scalzi, Ken Liu és Kloos novellái is életre kelnek a Netflix új animációs sorozatában

...
Hírek

Tizenhárom könyves gigaszerződést kötött John Scalzi

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Neumann János szörny, angyal, félisten és Messi a tudósok között

A Neumann Jánosról szóló, MANIAC című életrajzi regény bemutatóján szó esett a tudós extrém zsenialitásáról, a matematika fogairól, a tudomány beépített, titkos kódjáról, és arról is, hogy a szerzőt nem érdekli az Oppenheimer.

...
Zöld

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

ADVENT
...
Könyves Advent

A propaganda és a dezinformáció a demokrácia legnagyobb ellenségei

A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Olvass bele az Ezért demokrácia! című kötetbe!

...
Könyves Advent

Ki hozza el a királylány kezéért a Nap aranyát és a Hold ezüstjét?

Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló "gonosz" meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Középkorból kiírt nők és irodai mágikus realizmus – 13 angol könyv a fa alá

Új regények és nonfiction könyvek külföldi barátoknak, nyelvgyakorlóknak, anglofileknek.

...
Könyves Advent

Mekkorára nő a délnémet hidegvérű és hol él az exmoor póni?

A gyerekek a lovak és pónik végtelenül gazdag világát ismerhetik meg a Mi Micsoda gazdagon illusztrált lólexikonából. Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

A téli álomból ébredő mackócsalád vidáman készülődik a karácsonyra

Olvass bele Vadadi Adrienn mesekönyvébe, melyben egy mackócsalád tagjai már nagyon várják a karácsonyt. 

...
Könyves Advent

Francia és skandináv receptek, magyar írók kedvencei, fenntartható konyha – 10 gasztrokönyv karácsonyra

Kevesebb mint egy hónappal karácsony előtt olyan, most megjelent gasztrokönyveket ajánlunk, melyek színt vihetnek a készülődésbe, de ajándéknak is tökéletesek.

...
Nagy

Roderik Six: Ha nagy rajtunk a nyomás, előtör belőlünk a szörnyeteg

A flamand író Özönvíz című disztópiája egy napról-napra begyűrűző ökológiai katasztrófa közepette játszódik, melyet azonban a tinédzserkort épp elhagyó szereplői sokáig nem vesznek komolyan. A Sixszel készített interjúnkban szóba került a természet kíméletlen ereje, hogy miért ijesztő, ha nincsenek hangok, és az is, hogy az ember alapvetően jó-e vagy rossz. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A bluessámán, akinek a fejébe halott indián költözött – 80 éve született Jim Morrison

...
Vass Norbert

A Scott Pilgrim rákapcsol játszva számolja fel az időt

...
Sándor Anna

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Jó szívvel ajánljuk
Gyerekirodalom
Az Agymanók és Albert Barille nyomdokain – a lélek megértésében segít Barcs Kriszta könyve
...
Gyerekirodalom

A gyerekek a legfontosabbak a világon! – Maria Montessori tudása ma is érvényes

A Kicsikből NAGYOK sorozat legújabb része az olasz Maria Montessori kivételes életét dolgozta fel a gyerekek számára is fogyasztható módon. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Rasszista az a fehér író, aki kínai katonákról ír?

A könyvipar sötét oldaláról és a kortárs Amerika identitáspolitikai jelenségeiről is szól R.F. Kuang Sárga című könyve, amiben egy író ellopja a másik szerző kéziratát.

...
Kritika

Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból

A Baumgartner az öregedés, az emlékezés és a gyász regénye, melyben Auster idős főhősén keresztül, önéletrajzi elemek sokaságát felhasználva néz szembe a múlttal és készít egyfajta édesbús, nosztalgikus számvetést. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket

A szlovén Vesna Lemaic Szíves fogadtatás című novelláskötetét az őszi Margón mutatták be, előtte a szerzővel kétféle migrációról, aktivizmusról és a horrorfüggőségéről is beszélgettünk.