Dobozba zárt szerelem kilenc magas C-vel

Dobozba zárt szerelem kilenc magas C-vel

Az operairodalom egyik legbravúrosabb tenoráriáját felvonultató darabja, Gaetano Donizetti Az ezred lánya című vígoperája nyitja januárban a Magyar Állami Operaház 2022-re tervezett bemutatóinak sorát. Donizetti első, Párizsban és francia librettóra írt előadása, mondhatni egy vallomás Franciaországnak, ami annyira jól sikerült, hogy éveken át a július 14-i ünnepség állandó műsorszáma volt. Donizetti hazafias szerelmi története 1908-ban szerepelt utoljára az Opera repertoárjában, 114 év után a színész-rendező Polgár Csaba rendezésében, valamint Kovács András Péter prózai jeleneteivel tér vissza a színpadra. A főpróbát megelőzően beszélgettünk a rendezővel, illetve a díszlet- és jelmeztervező Izsák Lilivel.

Fotó: Ligeti Edina és Rákossy Péter
A cikkben látható képek Az ezred lánya próbáján készültek.

Szeder Kata | 2022. január 15. |

A napóleoni háborúk idején játszódó történet főszereplője a fiús Marie, a 21. francia tüzérezred csatatéren talált és aztán kollektíven felnevelt lánya, valamint szerelme, Tonio, a tiroli parasztfiú. Kapcsolatukat ellenzi az ezred, mondván Marie csakis közülük választhat majd férjet, ezért Tonio úgy dönt, ha csupán ez az akadálya házasságuknak, belép a seregbe ő is. Csakogy időközben fény derül Marie nemesi származására, ami miatt kénytelenek lesznek elválni egymástól.

A lány egy számára teljesen új világba csöppen és az arisztokrácia fullasztó pompájában küszködik azzal, hogy hozza a grófkisasszonyoktól elvártakat: mindig csinos, finom, illedelmes, és lehetőleg mielőbb valami gazdag örökös felesége legyen.

Bár az opera által megidézett kor és világrend a maga 200 évével avíttnak tűnhet, a benne élők konfliktusai és dilemmái kortalanok.

„Egy lány felnövéstörténetét látjuk, ami ugyan a francia hadsereg berkeiben játszódik, de ez csak a külcsín. Sokkal fontosabb az a személyiségfejlődés, ami számos buktató után azt eredményezi, hogy végre a szeretett férfival lehet” foglalja össze röviden a darab történetét Polgár Csaba. A Junior Prima-díjas művész több mint tíz éve az Örkény Színház társulatának tagja, de mind színészként, mind pedig rendezőként számos független produkció is kötődik nevéhez. Bár darabjaiban gyakoriak a zenei betétek, ez az első opera rendezése. 

-

Donizetti operáinak többségétől eltérően Az ezred lánya nem egy irodalmi mű adaptációja, hanem Jules-Henri Vernoy de Saint-Georges és Jean-François Bayard librettójából készült. Az először 1840. február 11-én, a párizsi Opéra-Comique produkciójában színpadra állított mű premierje katasztrofálisra sikeredett, leginkább azért, mert a férfi főszerepet játszó énekes állandóan kicsúszott a megfelelő hangokból. Hazafias témájának (a darabban többször is felcsendül, hogy „Jó Franciaország, szép napok, remények, szerelem!”) és a vígoperák jellemzően kedélyes és játékos zenei világának köszönhetően azonban kapott még egy esélyt és hamarosan igazi közönségkedvenc lett. Nemcsak Franciaországban, hanem Angliában, az Egyesült Államokban és Itáliában is nagy sikert aratott, csak az olasz változatban a prózai dialógusok helyére recitativókat komponált Donizetti, Tonio pedig tiroliból svájci lett. Hazai bemutatója 1844-ben volt a pesti Nemzeti Színházban. 

-

Az opera könnyedsége megtévesztő: a női és a férfi főszerep eljátszása is bravúros énektudást igényel. Tonio Ah! Mes Amis” kezdetű dalát a benne lévő nyolc magas C-vel az operairodalom egyik legnehezebb áriájaként tartja számon a szakma, sokszor a tenorok „Mount Everestjeéként” is emlegetik. Luciano Pavarottinak egy este alatt világhírt hozott ez a szerep, amikor 1972-ben a Metropolitan azóta legendássá vált előadásán a nyolc C-t könnyedén megtoldotta még egy kilencedikkel is.

Tizenhétszer tapsolták vissza.

Azóta illik őt utánozni, de ezenkívül is tartogat még kihívásokat a darab. „A francia változatot játsszuk, amiben prózai jelenetek vannak és amolyan operett előképnek számít a zeneirodalomban. Az énekeseknek ez egy ismeretlen terep, hozzá kellett edződniük ahhoz, hogy itt prózában is meg kell szólalni. Egészen más a technika, más izomtónusokat igényel, és ki kell tapasztalni azt, hogy hogyan lehet énekből beszédbe, beszédből énekbe váltani. Nagyon könnyednek ható mű, de valójában pokoli nehéz darab” mesélte a rendező a próbafolyamat nehézségei kapcsán.

-

Az előadásban van egy színtisztán prózai szerep is, a vőlegénynek kiszemelt örökös anyját játszó Crakentorp hercegnéé, amit gyakran egy már visszavonult énekesre osztanak (látható volt már benne Kiri Te Kanawa és Montserrat Caballé is), vagy egy, az opera világán kívülről érkező hírességre, mint például Ruth Bader Ginsburg, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának nemrég elhunyt bírája, aki közismert operarajongóként a Washington National Opera 2016-os előadásában játszotta a hercegnőt. 

Marie felnövéstörténete és Franciaország dicsőítése mellett a darab a választásról is szól, illetve a választás lehetőségének hiányáról. Az előadás színpadképe is erre reflektál. Izsák Lili jelmezei és a minimalista díszlete kerülve az olykor múzeum-hangulatú korhűséget  Marie helyzetét, a benne lejátszódó érzelmeket igyekszik visszaadni.

„Egy elrajzolt, meseszerű világot alkottunk”

– meséli a díszlettervező. Elmondása szerint a tervezésnél az egyik fő szempont az volt, hogy a lány szemén keresztül lássuk ezt a történetet, hogy ő hogy érzi magát benne. Míg az első felvonás színpadképe maga a puritánság, a második részben egy babaházba csöppenünk. Vizuális tobzódás, de a cukorkaszínek dacára mégis minden ugyanúgy uniformizált, csak a militaryruhás katonák helyett itt egy személytelen, tupírozott babasereg jelenti a társaságot. Látszólag teljesen különbözik egymástól a két környezet, Marie helyzete mégis ugyanaz, igazából csöbörből vödörbe esik.

-

Polgár Csaba szerint kicsit olyan ez, mint az elvált szülők gyerekeinél. „Az A héten apunál vagyok, és akkor az ő szabályait kell követni, B héten anyunál, ott pedig neki megfelelni. Közben pedig elveszítjük magunkat, az, hogy mi hogyan is szeretnénk lenni, elporlad.” Izsák Lili dobozdíszletei erre az érzetre erősítenek rá. „Két egymásra reflektáló, vagy legalábbis nagyon hasonló jellegű helyszínt terveztünk. A doboz mindig izgalmas tér, mert kihatárol egy bizonyos helyet a világból, viszont nehéz meghatározni, hogy melyik oldalán is vagy: kívül vagy belül.” 

Vígoperáról lévén szó, a darab végére természetesen mindenki jobb belátásra tér, győz a szerelem, és Marie megtalálja a saját helyét a világban. A mából nézve viszont mégsem annyira felhőtlen ez a happy end, hiszen a boldogsághoz férjhez kell mennie, hogy aztán átköltözhessen egy újabb dobozba, egy harmadik babaházba, csak más elvárásokkal és szabályokkal. Ez azonban már egy másik történet, mi pedig reménykedhetünk, hogy Marie és Tonio az esküvőt követően boldogan éltek, míg meg nem haltak. 

Az ezred lánya előadás a 14-i bemutatót követően január 16-án, 21-én, 23-án és 29-én lesz látható az Erkel Színházban.

Hírlevél feliratkozás

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

...
Gyerekirodalom

Új Bogyó és Babóca rajzfilmet mutatnak be a moziban

...
Nagy

5 könyv azoknak, akik a közösség szolgálatában állnak

...
Hírek

Neil Gaiman aukciója több mint 1 millió dollárt gyűjtött a képregényművészek megsegítésére

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

...
Hírek

Fenyvesi Orsolya kapja idén a Sziveri-díjat

...
Hírek

Ferenc pápa önéletrajzában az őt ért kritikákra is reagál

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

...
Nagy

Így született Batman ellenlábasa ‒ 5 szemet gyönyörködtető képregény

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

...
Ott Anna

Ezt senki nem mondta – Ott Anna könyvajánlója a második részhez

...
Kiss Imola

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Levelezés
...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Ginkgo biloba [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: gyanútlan március [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Feltámadtunk [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Armageddon 202x [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: HolyWin [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: Falunap [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

André Ferenc: Kedves Zsófi! [Mastercard® – Alkotótárs]

...
Alkotótárs

Czakó Zsófia: A szomszéd kertje [Mastercard® – Alkotótárs]

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

Olvass!
...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új regényének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Susanne Abel egy anya eltitkolt emlékein át fejti fel a német nemzet szégyenét – Olvass bele!

Egy férfi idős anyja élettörténetét kutatva váratlanul egy megmagyarázhatatlan fényképre bukkan. Olvass bele Susanne Abel sikerkönyvébe!

...
Beleolvasó

Az Eurotrash provokatív stílusban bontja le az európai felsőbbrendűség mítoszait

Európa korszerűtlen intézményrendszerének, gazdasági növekedése megtorpanásának, erkölcsi irányvesztésének és kulturális önfeladásának terhe alatt nyög, állítja David Harsanyi. Lehet-e példaértékű Európa? Olvass el egy részletet az Eurotrashből!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Retrónak tűnő kortárs mesekönyv – Olvass bele Ancsa történeteibe!

A Pagony gondozásában megjelent egy, a hatvanasas éveket idéző mesekönyv, melyet a lengyel kortárs szerző saját retro illusztrációi egészítenek ki, és ami mindenkit visszarepít a múltba. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Jennifer Garner gyerekeknek tartott felolvasásokat szerte az Egyesült Államokban

„Peti, a macska és én mozgalmas hat hónapot töltöttünk el együtt” – mesélte egy Instagram-posztban a Hirtelen 30 és az Igen nap sztárja, Jennifer Garner, aki a Save the Children szervezet kampánya keretében tartott meseórákat.

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

Ki ne ismerné Vackort az első béből? Kormos István a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977) költő, műfordító.