Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

“Hagyj békén és halj meg! Csak a halálod szabadít meg engem!” - közli Lise Paullal, ami után kétség sem maradhat a nézőben, mi vár a testvérpárra. Philip Glass amerikai zeneszerző és zongorista a balettot és az operát ötvözte, mikor feldolgozta Jean Cocteau 1929-es regényét, a Rettenetes gyerekeket (korábban Vásott kölykök címmel jelent meg magyarul). Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

Fotó: Rákossy Péter / Magyar Állami Operaház

Sándor Anna | 2021. november 15. |

A történet szerint Lise és Paul kapcsolata nyugtalanító: szimbiotikusan függő és bántalmazó egyszerre. A pontos életkorukat nem ismerjük meg, de a későbbi események alapján valahol a késő kamaszkor átmeneti szakaszában járhatnak. Ráléptek ugyan a felnőtté válás felé vezető úta, de tiltakoznak is ellene, és ennek jegyében különös fantáziavilágban merülnek el. 

-

A darab kezdetén Paul az iskolában megsérül, ezért otthon kell maradnia, Lise pedig - aki haldokló anyjukat ápolja - gonoszkodó megjegyzéseivel gyötri fivérét. Anyjuk halála után a lakás fokozatosan a privát univerzumukká válik, ahova eleinte csak Gerardot, Paul iskolatársát engedik be. Amikor Lisének elege lesz a bezártságból, elmegy egy kalapboltba modellnek, ahol összebarátkozik egy Agathe nevű lánnyal, majd meg is hívja magukhoz lakni. Paul és Agathe egymásba szeret, Lise újabb kitörési kísérlete viszont kudarcba fullad, mikor egy hirtelen megkötött házasság után azonnal elveszíti a férjét. Ezek után Lise képtelen elviselni, hogy Paul boldogsága beteljesüljön, így szörnyű cselszövésbe kezd. 

A darab a dominanciaharc, a manipuláció, a függőségi viszonyok bugyrait tárja fel,

és Cocteau nyomán feszegeti a végzet sötét és költői aspektusait is. Ha pedig az alapszituáció megidézi a nézőnek Bernardo Bertolucci Álmodozók című filmjét, az nem véletlen - a film alapjául szolgáló regényt Cocteau könyve inspirálta.

Az előadás nyugtalanító hangulatába már a nyitány beránt, Glass hangszerként csupán három zongorát használ, ezek játéka disszonáns és zaklatott. A színpadkép megidézi Cocteau avantgarde hátterérét, a lakás tere az expresszionista érzelmi kivetítés jegyében egyszerre tágasan rideg és zegzugosan fojtogató - mindezt pedig szürrealista részletek fűszerezik. A domináns szín a szürke: szürkék a díszletek és szürke a táncosok ruhája is, akik a szereplők jeleneteit kísérik, narrálják. A táncosok a mozgás őszinte, direkt dimenziójában olyanok, mint egy görög kar, akik ének helyett balettel leplezik le, hogy - a szavaikkal, viselkedésükkel ellentétben - érzelmileg mi történik valójában a szereplőkben.

-

A szürkeség ugyanakkor a felnőttség szimbólumaként is értelmezhető, főleg, hogy ezzel rikító kontrasztban a szereplők ruhája a selyemcukor árnyalataiban pompázik. A táncolt és énekelt jelenetek dialógusát a darabban egy poétikus narrátor is kíséri, aki filozofikusabb gondolatokkal építi tovább Paul és Lise ellentmondásos kapcsolatát és az eseményeket.

A felnőtté válás és szabadulás kudarca újabb térszimbolikában is megjelenik, amikor a testvérpár arról álmodozik, hogy saját szobát szeretnének, ám külön elveszettnek érzik magukat. Lise jegyzi meg a házasság apropóján, hogy 

újra együtt lenni Paullal viszont már iszonyú lenne. 

A testvérpár végzete, hogy miközben másoknál többre tartják magukat, a saját érzelmeiket képtelenek kezelni, őszintén felvállalni. Egymás fejlődési és kitörési próbálkozásait nem hogy nem segítik, hanem Lise közvetlenül tesz is azért, hogy visszarántsa fivérét a privát poklukba - a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden) így az érzelmi éretlenségből fakadó önzés lesújtó tragédiájává válik.

Alkotók

A szövegkönyvet Jean Cocteau regénye alapján írta: Philip Glass és Susan Marshall
Rendező, koreográfus: Barta Dóra
Díszlettervező: Tihanyi Ildi
Karmester: Dobszay Péter
Zongorán közreműködik: Andrea Fernandes, Zsoldos Bálint, Tóth Sámuel Csaba

 

Elisabeth (ének) - Rálik Szilvia
Elisabeth (tánc) - Furuhashi-Huber Inès
Paul (ének) - Kósa Lőrinc
Paul (tánc) - Taravillo Mahillo Carlos
Gérard (ének) - Ódor Botond
Gérard (tánc) - Bajári Levente
Agathe / Dargelos (ének) - Kálnay Zsófia
Agathe (tánc) - Boros Ildikó
Dargelos (tánc) - Rónai András
Narrátor - Szemenyei János

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Verzió és Veszedelmes Éden [PROGRAMAJÁNLÓ]

Javában tart a Verzió, de ajánlunk táncoperát, könyvbemutatót és a hírhedt festményrablásról szóló dokumentumfilmet is.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

Nagyszabású kiállítás mutatja be Szinyei Merse Pál művészetét és kultuszát

A 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!