Egy teljesen értelmetlen TikTok-szleng lett az év szava 2025-ben

A tavalyi brain rot kifejezés után most egy sokkal furcsább TikTok-on elterjedt fogalom lett az év szava. Senki sem tudja igazán, hogy mit is jelent.

sza | 2025. november 21. |

A különböző szótárak minden évben választanak egy-egy szót, amit az év szavának jelölnek meg, ezek általában a legtöbbet használt, leginkább elterjedt kifejezések, de az is előfordul, hogy a kiválasztással egy jelenségre, nyelvi különlegességre akarnak rámutatni. Ez jelen estben sincs másképp, ugyanis a dictionary.com egy TikTok-szlenget választott az év szavának, aminek lényegében semmi jelentése. De az egyéb szótárak is hasonlóan döntöttek.

Az utóbbi években egyre többször jelennek meg az év szavai között az internetes kultúrát megjelenítő kifejezések, amik sokszor a fiatalabb generáció szóhasználatából kerülnek ki. Így lett például 2023-ban az „rizz” és az „AI”, 2024-ben pedig a „brain rot” volt az év szava.

Nincs valódi jelentése

Idén az év szava a dictionary.com szerint a „hat-hét” lett, ami talán sokaknak egyáltalán nem is mond semmit. De még a szótár írói sem tudják, hogy valójában mit jelent.

@elzendaalbesties Beter laat dan nooit.. 💁🏽‍♀️ Natuurlijk moeten wij ook even meedoen met de 6-7 trend! 🤣 #trend #67 #sixseven #fyp #trending ♬ origineel geluid - elzendaalbesties

A portár szerint a Z generáció tagjai használják kifejezés, főleg a 2010 körül születtek esetében fordul elő. Állítólag nincs értelmes jelentése, csupán egy Skrilla nevű rapper által TikTok-on elterjesztett szlengről van szó. A kifejezéshez általában a két kéz fel-le mozgatása is társul.

Hasonlóan a tavalyi „brain rot”-hoz, ezúttal is egy olyan szóról van szó, amely a gyerekek internethasználati szokásait és az általuk használt, működtetetett trendeket jeleníti meg. A „hat-hét” esetében nem feltétlenül egy egzakt jelentésre kell gondolnunk, hanem arra a performatív gesztusra, hogy a gyerekek fogékonyak az algoritmusok által gerjesztett mintákra, könnyedén átveszik azt a kifejezést, amivel sokszor találkoznak és sok nézettséget generál.

A „hat-hét” megértéséhez érdemes megnézni Adam Viktor Aleksic videóját, aki Michel Foucault nyomán magyarázza el a szó és a trend jelentőségét:

@etymologynerd what's 6 + 7? #etymology #philosophy #meme #67 ♬ original sound - etymologynerd

A többi lehetőség sem túl bizalomgerjesztő

A többi szótár is hasonló szavakat választott. A Cambridge Dictionary a „parasocial” (kb. paraszociális) a Collins Dictionary pedig a „vibe coding” (kb. vibe kódolás, hangulat kódolás) szavakat választották idén. Mindkét szó esetében látszik, hogy mennyire nagy hatással van a nyelvhasználatunkra a technológia közelsége, főleg az AI egyre széleskörűbb elterjedése és használata.

Utóbbihoz kapcsolódik a „parasocial” kifejezés.

Ez olyan kapcsolatot jelent, amelyet valaki érez egy számára ismeretlen híresség, fiktív karakter vagy mesterséges intelligencia iránt.

Bár a szó 1956 óta ismert és használt, leginkább az utóbbi időben elterjed mesterséges intelligencia hatására került újra előtérbe. Rengetegen osztanak meg öngyilkos gondolatokat az AI-jal, sőt legutóbb egy gyerek halála miatt per is indult.

A „vibe coding” kifejezés arra utal, mikor programozás esetében a mesterséges intelligenciát nyelvi interakción keresztól kérjük meg arra, hogy az összetett programozást megcsinálja. Egyesek szerint ez a módszer elérhetőbbé teszi többek számára az informatika ezen szakterületét, viszont mások pont emiatt kritizálják, mert a szaktudás így irrelevánssá válik.

(Euronews / Time)

Fotó: Pixabay

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Könyvet ír a tiktokker, aki azt állítja, hogy 30 éves korában tanult meg olvasni

A középiskolát analfabétaként végezte el, de felnőtt korában megtanult olvasni önmagától. 

...

Mi a skibidit csinálsz? Már a szótárakba is bekerült a TikTok-generáció szlengje

A szótárkészítők hisznek benne, hogy ezek a szavak sokáig velünk lesznek. 

...

Mi ez a megosztó könyv, amiért megőrül a TikTok?

Egy új disztópikus romantasy borzolja a kedélyeket a TikTok könyves oldalán, a BookTokon. 

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

Hírek
...

Írói rezidenciaprogramot indítottunk Marokkóban – a Margó-díjas Tóth Marcsi az első vendég!

...

56-an jelentkeztek az idei Mastercard-Alkotótárs ösztöndíjra

...

„Megtalálta a tökéletes formát: a töredéket” – Visky András Kitelepítése Nemzetközi Irodalmi Díjat nyert Berlinben

...

Már éjfélkor lázasan várták Murakami legújabb regényét Tokióban

...

Lezárult a jelentkezés a 2026-os Margó-díjra: dupla annyi nevezés érkezett!

...

Fredrik Backman felemelő regénye és Szentesi Éva küzdelme – a Bookline júniusi toplistája

Kiemeltek
...

Kicsoda Berg Judit, a kormány irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkára?

Portrénk a Rumini és a Lengemesék szerzőjéről.

...

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

Miért megosztó David Szalay regénye? – a Testről és könyvklubokról a TBR podcastben

bs
bs

Ezt az 5 könyvet olvasd a Nyári Margó előtt!