Vezetés, döntés, jövőképesség és AI – ezek a fogalmak keretezték a Futurotheca nonfiction könyvfesztivál üzlet/ember szekciójának előadásait, beszélgetéseit. Sok szó esett arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan alakítja át a vállalatok életét, de a cégvezetőktől egészen gyakorlati tanácsokat is hallhattunk arról, hogy mi a jó menedzsment kulcsa.
Nem vész el, csak átalakul
A szekció vezetője, Zulik Ákos közgazdász felvezető előadásában arra a következtetésre jutott, hogy az AI egyszerre fog elvenni munkákat, de újakat is fog teremteni. Az algoritmusok növelhetik a hatékonyságot és számos munkafolyamatot automatizálhatnak, ezáltal költség és emberi energia is felszabadul – a kérdés, hogy mit kezdünk majd ezzel.
A vezetőknek pedig azt tanácsolta, hogy a legbizonytalanabb pillanatokban mindig hallgassanak a belső iránytűjükre, és bár nagyon fontos a rendezettség, a vezető bátorságára is legalább ugyanilyen szükség van.
Ne írjuk le a fiatalokat
Ezután Böszörményi-Nagy Gergely vállalkozó avatott be abba, hogy hogyan lett a Brain Bar az elmúlt tíz évben a világ egyik legnagyobb jövőfesztiválja.
Fontosnak tartotta, hogy ne fogadjuk el a Z és alfa generációval kapcsolatos sztereotípiákat, amelyek a fiatalok lankadó figyelmével riogatnak. Szerinte ugyanis a Brain Bar is azt bizonyítja, hogy minőségi tartalmakkal is fel lehet kelteni a középiskolások, fiatal egyetemisták érdeklődését.
„Magyarország tanuljon meg kérdezni”
– osztotta meg a Brain Bar csapatának egyik célkitűzését.
Böszörményi-Nagy szerint míg a fesztivál első éveiben javarészt a Budapesten tanuló külföldi egyetemisták merték feltenni a kérdéseiket az előadóknak, ma már a magyar fiatalok is alig várják, hogy szót kapjanak. Szintén lényegesnek tartja, hogy a rendezvény holisztikus és generalista szemléletet képvisel, azaz párbeszédet teremt a különböző szakterületek között és valószerűtlen, de annál építőbb találkozásokat eredményez.
Milyen a jó vezető?
A jövő számos bizonytalanságot, kérdést, kihívást tartogat – vajon hogy lehet ezekre vezetőként jó választ adni? A szekció első kerekasztal-beszélgetésén erről beszélt Zulik Ákos moderálásával Zsolt Orsolya (Multi Alarm), Remete Tibor (HUB Design House) és Simon Bálint (Sherpa Communications).
A meghívottak abban egyetértettek, hogy a gyorsuló világ változásaira muszáj reagálniuk: kísérletezéssel, döntéshozással, kockázatvállalással, a komfortzónából való kimozdulással, mindvégig szem előtt tartva, hogy lehet hibázni. Ha utóbbit a munkavállalókkal is sikerül megértetni, akkor el lehet érni, hogy a csapat proaktív legyen, fűzte hozzá Simon Bálint.
Zsolt Orsolya az önismeret fontosságát is hangsúlyozta: ő például tudja magáról, hogy fél az ismeretlentől, de mivel a vezetést hivatásnak tekinti és szeretne benne jó is lenni, kötelességtudatból igenis foglalkozik az AI-jal és a digitalizációval, holott ezek nagyon távol állnak tőle. Remete Tibor pedig arról is beszélt, hogy vezetőként a „felhajtóerő megkomponálását” is feladatának tartja.
„Mindannyian tudjuk, milyen az, amikor lehúz egy közeg, ellenben milyen szép, ha olyan helyet teremtesz, ami felemel”
– fogalmazott.
Egy csapat vezetése viszont válsághelyzetekkel is jár. Ezt a kerekasztalon a vihar metaforájával szemléltették, és arra emlékeztettek, hogy minden vihar egyszer véget ér. A beszélgetés résztvevői hangsúlyozták, hogy milyen fontos ilyenkor is csapatban gondolkodni, hogy senkit nem szabad magára hagyni, nem mellesleg pedig meg kell próbálni a legnehezebb pillanatokban is megőrizni a nyugalmunkat. És hogy mikor kell biztosan változtatni a stratégián? Ha az intuíció és a számok együtt ezt sugallják – hangzott még el.
Megfizetjük az AI árát
Ezt követően dr. Bőgel György közgazdász, a CEU professzora előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia egy változó, gyorsan fejlődő technológia, ami körül még nagyon sok a bizonytalanság. „Általános célú technológia, olyasmi, mint például az elektromos áram, nagyon sok tevékenységnél felhasználható” – magyarázta.
Az is jól látszik, hogy nem minden vészjósló forgatókönyv válik valósággá: például még mindig nem tudjuk biztosan, hogy az AI biztosan elveszi-e egyesek munkáját, egyelőre úgy tűnik, hogy inkább átalakítja. Néhány évvel ezelőtt például Bőgel is arra számított, hogy a sofőrök maradnak elsőként munka nélkül a mesterséges intelligencia miatt, de ez mégsem következett be. Az egészségügyben egyre több diagnosztikai eszköz van, ami AI-t használ, de mégsem bocsátanak el tömegesen orvosokat, sokkal inkább arról van szó, hogy a mesterséges intelligencia kiegészíti az orvosok munkáját és több idejük marad a betegek lelkével foglalkozni – folytatta.
Viszony komoly árat fizethetünk mindezért, figyelmeztetett a közgazdász.
„A mesterséges intelligenciát egyelőre körül lengi az ingyenesség illúziója” – magyarázta, holott az AI-rendszerekhez hatalmas adatközpontok szükségesek, amelyek rengeteg energiát használnak. Így ha nem is közvetlenül fogunk fizetni a mesterséges intelligenciáért, nagyon sok problémát fog okozni, hogy a világ energiafelhasználása növekszik.
Találjuk meg a fókuszt
Az üzlet/ember szekció utolsó kerekasztal-beszélgetésén pedig dr. Bőgel György, Cselovszki Róbert (ERSTE Investments), Pistyur Veronika (Bridge Budapest), Szabó Balázs (HOLD) arról beszélt Zulik Ákos moderálásával, hogy egy ilyen bizonytalan világban mikor és hogyan érdemes kockáztatni.
Cselovszki Róbert, az Erste Befektetési Zrt. elnök-vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy egy vállalatnak nem kell mindenkivel lépést tartania, ehelyett sokkal fontosabb a saját értékek tudatosítása, megerősítése.
Szabó Balázs, a Hold alapkezelő vezetője pedig arra figyelmeztetett, hogy a valóság nem olyan ijesztő, mint a szalagcímek: valóban nagy a zaj, igaz, hogy Donald Trump kiszámíthatatlan döntéseket hoz és egyre több háború tör ki, de ettől még „a nagy szabályok a világgazdaságban nem íródnak olyan gyorsan felül”.
„A szülőket megpróbáljuk segíteni abban, hogy mivel tudják a gyerekeiket támogatni abban, hogy felkészüljenek egy olyan üzleti környezetre, munkaerőpiacra, ahol ma még a foglalkozások elnevezéseit sem értjük” – ezt Pistyur Veronika mondta. Az ehhez szükséges kompetenciák között említette a kíváncsiságot és a kritikai gondolkodást.
A meghívottak pedig mind egyetértettek abban, hogy a könyvek igenis segítenek a bizonytalanságban döntést hozni és rendszerezni a tudást.
Fotók: Kováts Zsófia
