A világirodalmi könyvújdonságokról folyamatosan beszámolunk a Könyvesen, például már egészen korán írtunk arról, hogy a Nobel-díjas Han Kangtól új regény jelenik meg ősszel, ahogy arról is időben szóltunk, hogy érkezik a tradwife-jelenséget kiforgató, megosztó Yesteryear magyar fordítása, az Aranykor. Most további 12 új könyvet ajánlunk, amelyekről szerintünk nem érdemes lemaradni az őszi dömpingben. A listában találtok nagyívű családregényt, klasszikus irodalmat és provokatív kortárs regényt is.
Ha magyar szerzőktől olvasnál szívesen, itt ajánlottunk új megjelenéseket.
Andrea Bajani: Ha a vétkeket számontartod
A rangos olasz Strega-díjas Andrea Bajani magyarul tavaly megjelent Tíz év című kötetével már bizonyította, hogy a bonyolult és fájdalmas családi dinamikák ábrázolásához biztos keze van. Új, Ha a vétkeket számontartod című regénye (amely szintén Todero Anna tolmácsolásában érkezik) ezúttal az anya hiányával néz szembe.
„Egy család kihagyott lehetőségeiről és a feltétlen szeretetről mesél, meg arról, hogy milyen már azelőtt elgyászolni valakit, hogy meghalt volna” – olvasható a fülszövegben. Lorenzo édesanyja megtervez egy fogyasztógépet, majd Romániába utazik, hogy beindítsa a vállalkozását. Onnan azonban soha többé nem tér vissza, a fiú pedig Olaszországban marad a mostohaapjával.
Lorenzo később, már fiatal felnőttként Bukarestbe utazik, hogy részt vegyen az anyja temetésén. A román „vadnyugaton” megpróbálja megfejteni, hogy hogyan telt az anyja ottani élete, milyen emberekkel találkozott, kik szerették és kik használták ki.
Ann Patchett: Whistler
A Tom Lake és A holland ház után idén ősszel magyarul is olvashatjuk a New York Times-bestsellerszerző legújabb regényét (Gy. Horváth László fordításában). Ann Patchett most egy váratlan találkozáson keresztül beszél sorsról és bátorságról.
Daphne a New York-i Metropolitan Múzeumban sétál a férjével, amikor magán érzi egy idős férfi tekintetét. Hamar kiderül, hogy a titokzatos idegen nem más, mint a nő mostohaapja, aki bár alig több mint egy évig volt része az életének, óriási hatással volt rá.
„A Whistler két felnőttről szól, akik visszanéznek a saját döntéseikre és azokra a döntésekre, amelyeket mások hoztak meg helyettük”
– fogalmaznak a fülszövegben.
Ben Lerner: Átirat
Szintén a 21. Század Kiadónál érkezik Ben Lerner Átirat című rövid, de sűrű regénye, amelyről nagyon elismerően írt az angolszász sajtó. „Lehet, hogy ez lesz az év legjobb regénye” – olvasható a könyvborítón a The Telegraph ajánlója. 2026-ban megkapta az Orwell-díjat, és Barack Obama is a kedvenc nyári olvasmányai között emlegette (akárcsak a Whistlert egyébként).
Az Átiratban (olvass el itt egy részletet!) megtörténik minden újságíró rémálma.
Az elbeszélő egykori egyetemi tanárához és mentorához, a 90 éves Thomashoz utazik, hogy interjút készítsen vele, de miután az okostelefonja elromlik, arra kényszerül, hogy emlékezetből rekonstruálja az elhangzottakat.
Ebből a kiindulóhelyzetből bonatkozik ki a regény lírai elbeszélése, mely olyan kérdéseket feszeget, mint például, hogyan működik az emlékezet, hogyan kapcsolódunk valójában egymáshoz, mi a technológia és a történetmesélés kapcsolata. Mind olyan témák, amelyek az okostelefonok uralta 21. században aktuálisabbak, mint valaha. Az Átiratot szintén a Pék Zoltán ültette át magyarra, akárcsak a szerző korábbi regényét, Az iskola Topekábant.
Colm Tóibín: A Varázsló
Colm Tóibínról még sok szó fog esni a Könyvesen, hiszen az ír szerző lesz az október 1–4. között megrendezett Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége.
A Brooklyn és a Long Island című sikerkönyvek szerzője ezúttal Thomas Mann életét képzelte el és írta meg. A világirodalom egyik legjelentősebb szerzőjéről sokan sok mindent tudnak – pl. hogy Nobel-díjas, és olyan fontos regényeket írt, mint A Buddenbrook ház, A varázshegy vagy a Halál Velencében –, de vajon milyen ember volt valójában?
A Varázsló című kötet (fordította: Kada Júlia) célja, hogy a német szerzőt családapaként és alkotóként is az olvasó elé tárja.
Colm Tóibín fél évszázadot felölelő nagyívű családregényében szó van Thomas Mann felnövéséről, és a művészi ambíciói, valamint szexuális vágyai elrejtéséről is. Ebben az olvasmányos és érzékeny regényben a szerző együttérzően festi meg a száműzött német író életét és korát, miközben nem hallgatja el viharos magánéletét sem, ami mindvégig zárt ajtók mögött zajlott. A nemzetközi kritika szerint Tóibínt ez a regény tette „mesterré”, eddigi legérettebb munkájaként emlegetik.
Katie Kitamura: Próbajáték
Egy újabb könyv, ami tavaly a nemzetközi sajtó radarján volt: a japán származású amerikai író, Katie Kitamura éles prózája megmutatja, milyen szerepeket játszunk nap mint nap nemcsak a világ, de magunk előtt is.
A történet fókuszában egy ünnepelt színésznő áll, aki bohém életet él a férjével Manhattanben. Ám egyszert csak feltűnik az életében egy titokzatos fiatal férfi, akivel együtt ebédel és azt állítja magáról, hogy a nő fia. A korukból adódóan ez még igaz is lehetne, de a nő szerint ez lehetetlen.
A fordulatos thriller olyan izgalmas kérdésekkel szembesít, mint hogy mit jelent az identitás és hogyan működik a bűntudat.
A Próbajáték (fordította: Dragon-Túry Melinda) ott volt Barack Obama tavalyi olvasmánylistáján; esélyes volt a Booker-díjra és a Pulitzer-díjra; itt pedig arról írtunk, hogy a regényből film is készül. Nem mellesleg pedig Kitamura a jövő évtől a Nemzetközi Booker-díj (ami a Bukhman nevet viseli ezentúl) zsűrielnöke lesz.
Martina Hefter: Jó reggelt, hogy vagy?
Martina Hefter (akivel októberben a Budapesti Könyvfesztiválon is találkozhattok) 2024-ben Német Könyvdíjjal kitüntetett regénye fókuszában a romantikus csalók állnak (olvass bele itt a könyvbe).
A történetben (Nádori Lídia ültette át magyarra) megismerjük Junót, táncost és előadóművészt, aki nappal a beteg férjét ápolja, éjszaka pedig magukat másoknak kiadó férfiakkal csetel online. Egy ponton túl ő maga is hazudozóvá válik az interneten, de amikor belefut egy nigériai férfibe, Owen_Wilson223-ba, valódi nevén Benuba, váratlanul erős kötelék szövődik közöttük, és fokozatosan egyre többet árulnak el egymásnak önmagukról.
„Ennyire szomorú és ugyanakkor ennyire vicces könyvet, elegánsat és gyengédet – nem csak németül nem olvastam már jó ideje. Regény betegségről, öregségről és magányról, az internetről és a fikciók szépségéről” – fogalmazott a regényről Daniel Kehlmann.
Nathan Hill: Wellness
Egy igazi amerikai nagyregény, amely elsőre nem adja magát könnyen, de megéri elmerülni benne – főleg a David Foster Wallace- és Thomas Pynchon-rajongóknak! Nathan Hill neve ismerős lehet a hazai olvasóknak, a Nix 2018-ban jelent meg magyarul (szintén Mesterházi Mónika fordításában) a Könyvfesztivál környékén.
Eltelt nyolc év, és a Wellnessben most arról olvashatunk, hogy egy biztonságos házasságban feltámasztható-e még valaha a tűz. A történet 1993-ban indul, amikor a még egyetemista főszereplőink megismerkednek. Két szemközti épület ugyanazon szintjén laknak, és a leskelődésből idővel szerelem lesz. Úgy érzik, a találkozásuk sorsszerű.
Ám eltelik több mint húsz év, a szürke hétköznapok befészkelik magukat a kapcsolatba, és eltűnik a szenvedély.
Nathan Hill második regénye „a modern nagyvárosi élet számtalan területére is elkalauzolja olvasóját: a gyerekneveléstől az „amerikai álom” útvesztőin át a közösségi oldalakat irányító algoritmusokig; a házastársi szolidaritástól a kép elbeszélő jellegén át az emberi jóllétig”, olvasható a fülszövegben, amely hamisítatlan szépprózát ígér.
Nona Fernández: Chilean Electric
Ha kortárs latin-amerikai irodalomra vágyunk, a Sonora Kiadó ezúttal is készül új megjelenéssel. Nona Fernández chilei író Chilean Electric című regénye (fordította: Zombory Gabriella) a szerző egyik legkülönlegesebb alkotása az emlékezés és a felejtés határvidékéről.
A kötet elbeszélője úgy nő fel, hogy minden este a nagymamája meséjét hallgatja arról az időszakról, amikor Santiagóban 1883-ban bevezették az áramot. Minden alkalommal megelevenedik előtte az ünneplő tömeg éljenzése, ahogy a mesterséges fény végre legyőzi a sötétséget. Felélednek a kirakatok, kivilágosodnak az utcák. De még ez sem tudta maradéktalanul elűzni Chile múltjának árnyait.
Ám egy ponton az elbeszélő rájön, hogy a nagymamája nem is élt még akkor, vagyis nem a saját emlékét mesélte el neki estéről estére. De akkor kiét? És hogyan is működik az emlékezet?
Ocean Vuong: Az öröm császára
Chilembu Krisztina kolléganőm nagyon gyors volt, és már meg is írta hét könyve kritikáját Ocean Vuong (előző könyvéről itt írtunk) új regényéről, de ha bárkinek elkerülte volna a figyelmét, megéri emlékeztetni mindenkit ennek a könyvnek a megjelenésére.
Az öröm császára (fordító: Varga Zsuzsanna) tavaly szintén ünnepelt regény volt a nemzetközi sajtóban, a szerző fel is került a Time Magazin 100 legbefolyásosabb feltörekvő alkotói közé. „Az öröm császára bonyolult anya-fiú kapcsolat mentén mutatja be a választott család és a barátság erejét” – áll a fülszövegben.
Mi pedig a kritikánkban Vuong hömpölygő mondatainak erejét emeltük ki,
a kötet fő témái között pedig a kívülállóságot, az elmúlást és az identitást említettük.
A regény azzal indul, hogy egy 19 éves fiú egy híd peremén áll, aztán a folyóparton, egy düledező házból kiáltozni kezd valaki – egy 82 éves özvegy, aki ráveszi, hogy válassza az életet.
Salman Rushdie: A tizenegyedik óra
„Salman Rushdie új könyvében arról ír, hogy cserben hagyták a szavak” – ezzel a címmel vezettük fel tavaly az ünnepelt író új elbeszéléskötetének hírét (fordította: Greskovits Endre).
A történetek Rushdie három hazájában, Indiában, Angliában és Amerikában játszódnak, és
az öregkorról, életről és halálról, identitásról szólnak.
„Meg kell békélnünk a halállal, vagy inkább harcoljunk ellene? Miként búcsúzzunk a helytől, amelyeket otthonunknak tekintünk? Hogyan érhetjük el életünk beteljesülését, ha nem ismerjük saját történetünk végét?” – olvasható a fülszövegben.
Salman Rushdie-t 2022 augusztusában a New York-i Chautauqua Institution előadásán megkéselték, miközben a színpadon volt. Ebből a tapasztalatból született a Kés című memoárja, amellyel mi is sokat foglalkoztunk a Könyvesen.
Virginia Evans: A levélíró
Magyarul is megjelenik Virginia Evans Women's Prize-díjas kötete Gázsity Mila tolmácsolásában (olvass bele).
A felemelő történet középpontjában egy idős nő, Sybil Van Antwerp áll, aki imád levelezni, és ezeken a szövegeken keresztül érti meg a világot és a saját helyét benne. Minden nap levelet ír a testvérének, a legjobb barátjának, az egyetem vezetőjének, aki nem engedi, hogy részt vegyen egy számára fontos órán.
De a sok hétköznapi dologról szóló levél között ott lapul egy különleges iromány is:
egy elküldetlen levél, amelyben súlyos titkok rejlenek.
A főhős rájön, hogy többé nem tud menekülni a múltja elől, szembe kell néznie fiatalkora traumáival és gőgösségével.
Zora Neale Hurston: Istenen függött a szemük
Zora Neale Hurston regénye a 20. századi afroamerikai irodalom egyik legfontosabb alkotásának számít, de magyarul csak most olvashatjuk először. A kötet eredetileg 1937-ben jelent meg, majd a főként férfiak uralta irodalmi nyilvánosság megfeledkezett róla. A hetvenes évek végén fedezték fel újra, és azóta egyre népesebb olvasótábora van.
Önismeret, önállóság, igaz szerelem
– Janie Crawford nem kevesebb, mint ezt keresi a 20. század elején. Ami, valljuk be, akkoriban szokatlanul bátor és haladó értékekre vallott.
A könyvben ennek a nőnek a történetét ismerhetjük meg, aki több rossz házasság és csalódás után ismeri meg az igaz szerelmet. A boldog végkifejlet elmarad, főhősünk azonban mégis kulcsfontosságú tapasztalatokkal marad.
