Már csak hármat kell aludni az idei Könyvfesztiválig, amit idén is a szokásos ajánlóinkkal vezetünk fel. Ma tíz külföldi könyvet ajánlunk, holnap a magyar újdonságokból válogatunk, szerdán pedig az idei díszvendég ország, Szerbia könyveiből mutatunk néhány izgalmasat. Induljon a hét egy Paul Auster-i visszaszámlálással, Radovan Karadžić-csal és egy álmatlan bécsi éjszakával.
Paul Auster: 4 3 2 1
Paul Auster: 4 3 2 1
Fordította: Pék Zoltán, Európa, 2018, 784 oldal, 5999 HUF
Paul Auster regényének egyetlen hőse van: Archie Ferguson. Paul Auster regényének négy különböző hőse van: Archie Ferguson. A 4 3 2 1 nemcsak eljátszik a „mi lett volna, ha?” kérdésével, de következetesen meg is válaszolja. Az alaphelyzet, a családi háttér, a személyes érdeklődés ugyanaz, de Archie négy különböző életutat jár be, és nagyon más a kapcsolat is, melyet élete kulcsfiguráival, különösen a gyönyörű és intelligens Amyvel létesít élete különböző verzióiban. A 4 3 2 1 nem csak az alternatív életutak, hanem vitathatatlanul a huszadik század regénye is, hiszen a Fergusonok érthető módon nem tudják kivonni magukat a politikai és társadalmi változások és események, például a vietnami háború, a polgárjogi mozgalmak vagy épp a Kennedy-gyilkosság hatása alól sem.
Nathan Hill: Nix
Nathan Hill: Nix
Fordította: Mesterházi Mónika, Jelenkor, 2018, 688 oldal, 4999 HUF
Faye Andersen-Anderson egyszerre vált nemzeti hőssé, a nemzet ellenségévé és mémmé, miután kaviccsal dobált meg egy elnökségért kampányoló republikánus kormányzót. Miután a fia, Samuel tudomást szerez a tettéről, úgy dönt, megírja anyja életének történetét. A bökkenő csak az, hogy 11 éves kora óta nem látta a nőt, aki váratlanul kisétált a családja életéből. Nathan Hill debütáló regénye a 2010-es, az 1980-as és az 1960-as évek Amerikájának látlelete: míg a jelenben a fogyasztói társadalomra, a manipulatív médiára, az Occupy Wall Street mozgalomra, az online szerepjátékokra és a plagizálva törtető egyetemistákra koncentrál, a múltban elvezet az álmos kisvárosok, a női princípium, a hippimozgalom és az 1968-as chicagói zavargások sűrűjébe. Zene az olvasáshoz: Janis Joplin, Bob Dylan, The Velvet Underground & Nico.
Samuel és tékozló anyja történetet hamarosan sorozatként láthatjuk viszont, adaptálja J.J. Abrams, főszerepli Meryl Streep.
Mathias Énard: Iránytű
Mathias Énard: Iránytű
Fordította: Tótfalusi Ágnes, Magvető, 2018, 512 oldal, 4499 HUF
Énard Goncourt-díjas regénye egyfajta Ezeregyéjszaka-parafrázis, amelyben a keleti és a nyugati kultúra csodái fonódnak egybe. Franz Ritter, a Bécsben élő osztrák zenetudós egy napon különös levelet kap egykori szerelmétől, Sarahtól, és ugyanaznap tudja meg azt is, hogy gyógyíthatatlan betegséggel küzd. Azon az éjszakán álmatlanul forgolódik ágyában, előtörő gondolatai és emlékei nem hagyják pihenni. Az álom és ébrenlét közti lebegésben felidézi múltját és beteljesületlen szerelme történetét. A mai perspektívából írt, költői nyelvezetű regény több vallással és identitással (szír, török, iráni) is megismerteti az olvasóját, többek közt Damaszkusz, Isztambul és a lerombolt Aleppo egykori kincseit is bemutatja. Énard egyik nem titkolt szándéka volt a könyvvel, hogy felülírja a nyugati emberek sztereotípiáit és mély kulturális referenciák bemutatásával irányítsa rá a figyelmet a közel-keleti civilizáció értékeire.
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Mathias Énard: Mesélj nekik csatákról, királyokról és elefántokról
Fordította: Takács M. József, Jelenkor 2018, 158 oldal, 2999 HUF
Énard egyik legnépszerűbb és legkompaktabb regénye az éppen fénykorát élő tizenhatodik századi Oszmán Birodalom világát idézi meg. Főhőse a Dávid-szobor híres megalkotója, Michelangelo, aki a Szent Péter-bazilika alapkőletételének előestéjén hirtelen elhatározásból úgy dönt, elhagyja Rómát, mivel a pápa nem fizette ki munkáját. Menekülése közben különös meghívást kap, II. Bajazid szultán Konstantinápolyba hívja, hogy elkészítse az Aranyszarv-öböl felett átívelő híd terveit. A regény a szobrász konstantinápolyi tartózkodásának történetét rekonstruálja, a testvérének küldött eredeti levelek nyomán. A valóság és képzelet határán játszódó könyvben legendák és keleti mítoszok elevenednek meg, közben pedig megismerhetjük a reneszánsz képzőművészet legnagyobb alakjának valós gondjait és vágyait is.
Maja Lunde: A méhek története
Maja Lunde: A méhek története
Fordította: Patat Bence, Cser Kiadó, 2018, 336 oldal, 3996 HUF
Három idősíkon ugrál a norvég Maja Lunde regénye, amely megmutatja, mi történik a Földdel a 24. órában, és azt is, hogy mi következik, ha az emberiség kifut az időből. Az 1800-as években egy angol biológus nem képes felkelni az ágyból, mióta mentora kikacagta. Vetőmagboltja kong az ürességtől, a családja pedig nélkülözni kényszerül, ezért William összeszedi minden maradék testi és lelki erejét, és új ötlettel áll elő. 2007 Amerikájában egy főiskolás fiú látogat haza a szülei tanyájára, ahol bejelenti, hogy a méhészkedés helyett inkább írni szeretne, 2098 Kínájában pedig megismerjük Taót, aki sokezer társával együtt kézzel porozza be a gyümölcsfákat, mert a méhek már rég eltűntek.
Edna O'Brien: Kis piros székek
Edna O'Brien: Kis piros székek
Fordította: Lukács Laura, Park, 2018, 300 oldal, 3900 HUF
Negyvennégy évet kellett várni az egyik legzseniálisabb kortárs ír író, Edna O’Brien második magyarul megjelent regényére. Ismét Írországba kirándulunk, csakúgy, mint a Vidéki lányok (Európa, 1974) című debütálásban, ám már a cím sem hagy elvonatkoztatni egy másik helyszíntől, Szarajevó főutcájától, ahová 2012-ben 11541 piros széket helyeztek ki a délszláv háború áldozataira emlékezve. Idegen érkezik Cloonoila fiktív városába, és felbolygatja a zárt közösség mindennapjait. Dr. Vladimir Dragannak nevezi magát, foglalkozását tekintve természetgyógyász és szexuálterapeuta. Az idegen nemcsak különös, de egyszerre gyanús és lenyűgöző is: míg a városka papja a katolikus ország „első számú parancsolatára”, a szeméremre emlékezteti a férfit, a női lakókat teljesen a bűvkörébe vonja. Az idegen egy balkáni országból jött, háborús bűnös, fehér szakállával és a feje búbjára csomózott hajával álcázza magát, és nem csak a véletlen műve, hogy Radovan Karadžić-ra emlékeztet. Ám O’Brien nem alternatív történelmi regényt ír: könyve az újrakezdésről, a megtévesztésről, a bűntudatról és a gyógyulásról mesél Fidelma történetén keresztül, aki ráveszi a doktort, hogy csináljon neki gyereket.
Paavo Matsin: Gogoldiszkó
Paavo Matsin: Gogoldiszkó
Fordította: Lengyel Tóth Krisztina, Gondolat, 2018, 164 oldal, 3200 HUF
Mi történik, ha a cári Oroszország legyőzi a NATO-t, és visszafoglalja a balti államokat? Az észt Paavo Matsin szerint azonnal deportálja a lakosságot egy metrómegállóba, ahonnan senki sem tér vissza, és villamossíneket fektet Viljandi városába. A város zsebtolvaja egy nap egy villamossal érkező különös idegenre bukkan, de ahelyett, hogy kirabolná, megismerteti a barátaival, akik között akad antikvárius és mandzsettás haknivirtuóz is. Miután bezárják a férfit a vécébe, tanakodni kezdenek, hogy mitévők legyenek vele.
Clarice Lispector: Minden történet
Clarice Lispector - Minden történet
Fordította: Bense Mónika, Dorcsák Réka, Lukács Laura, Pál Ferenc, Magvető, 2018, 632 oldal, 4999 HUF
Az Ukrajnából származó brazil író forradalmasította a novella műfaját, olyannyira, hogy életművének jelentőségét a kritikusai egyenesen Kafka és Borges munkáihoz hasonlítják. Kötetének különlegessége, hogy az összes novelláját tartalmazza, és a sok kis cselekményszálból végül egy nagy történet is összeáll. A hol szürrealista, hol patetikus, gyakran szarkasztikus humorú írások varázslatos módon beszélnek el nem mindennapi eseményeket. A történetek főszereplői saját szexuális és művészi erejükre ráébredő kamaszok, unatkozó háziasszonyok, a mindennapokat végzetes választási lehetőségekként megélő emberek.
Susan Faludi: Előhívás - Mindent apámról
Susan Faludi: Előhívás - Mindent apámról
Fordította: Merényi Ágnes, Libri, 2018, 464 oldal, 3999 HUF
Az előszó első mondatában beígért nyomozás 2004-ben indul, méghozzá azután, hogy a hetvenhat éves István bejelenti a lányának, hogy mostantól Stefánie-ként él tovább. Susan Faludi, a magyar származású amerikai újságíró Budapestre utazik, hogy választ kapjon a kérdéseire, és megismerje az új embert, aki agresszív, elnyomó apja helyére lépett. Ám hamar szembesül vele, hogy a férfi, aki az amerikai külvárosi macsó toposzát hibáztatta a múltban elkövetett hibákért, nőként sem lett szimpatikusabb. István/Stefánie figurája egyszerre tragikus és komikus hős, holokauszt-túlélőként rajongja Leni Riefensthalt, megszállottja az Andersen-meséknek, kényszeresen mutogatja új testét a lányának és folyamatosan azt bizonygatja, hogy nőként milyen figyelmesek vele a férfiak. Faludi nemcsak az apja múltját fejti fel, aki egy új testben próbált felejteni, de a transzneműség, a nemi szerepek és a zsidóság mellett a saját nőiségéről és feminizmusáról is ír memoárjában, ami nyilvánosan zajló családállításnak is beillik.
Dan Lungu: A kislány, aki Istent játszott
Dan Lungu: A kislány, aki Istent játszott
Fordította: Koszta Gabriella, Noran Libro, 2018, 414 oldal, 3490 HUF
Egy román óvónő Rómában vállal munkát cselédként, hogy anyagilag támogassa a családját. Kislányát a nagyszülők nevelik egy sivár lakótelepen, ahol magányos játékainak helyszíne a toronyház teteje lesz. Miközben az anyának minden nap szembesülnie kell a hazája és Olaszország, a kelet és a nyugat közti különbségekkel, és a bevándorlólét nehézségeivel, a lány elképzeli, hogy hatással van mások életére, és egy kis varázslattal még az elkerülhetetlen eseményeket is befolyásolni tudja.
