Martina Hefter 2024-ben Német Könyvdíjjal kitüntetett regénye fókuszában a romantikus csalók állnak. Megismerjük Junót, aki táncos és előadóművész, aki nappal a beteg férjét ápolja, éjszaka pedig online magukat másoknak kiadó férfiakkal csetel. Egy ponton túl ő maga is hazudozóvá válik az interneten, de amikor belefut egy nigériai férfibe, Owen_Wilson223-ba, valódi nevén Benuba, váratlanul erős kötelék szövődik közöttük, és fokozatosan egyre többet árulnak el egymásnak önmagukról. „Ennyire szomorú és ugyanakkor ennyire vicces könyvet, elegánsat és gyengédet - nem csak németül nem olvastam már jó ideje. Regény betegségről, öregségről és magányról, az internetről és a fikciók szépségéről” – fogalmazott a regényről Daniel Kehlmann.
Martina Hefter: Jó reggelt, hogy vagy? (részlet)
A harmadik napon kiderült az ég. Juno a behavazott hegycsúcsokat fotózta az erkélyről, a hófehér csúcsokat a babakék ég alatt, valahogy az egész vidék nagyobbnak tűnt. Hirtelen az éjszakák is megnőttek, gigantikus sátor volt az ég, a Tejút szétfröcskölte csillagait a hegyek fölött.
Juno minden este kapott üzenetet.
Milyen a hegyek között? Milyen magasak?
Szia, mit csinálsz most éppen?
Szép itt, magányos, szeles, most éppen egy kicsit goromba.
Néha az jut eszembe róla, hogy olyan, mint a Marson.
Holnap túrázni megyek, van a közelben egy mocsár, lakik benne egy hód.
Szeretem a hódokat, ahogy teszik a dolgukat céltudatosan anélkül, hogy rákérdeznének, mi az értelme.
Lol, bírom, ahogy írsz. Vicces vagy.
Könnyezve nevető smiley
Smiley
Azt egy percig sem hitte el, hogy Owen Wilson önmagát adta ezekben az üzenetekben, minden cél nélkül, minden hátsó gondolat nélkül.
Bármerre nézett, elsőként az ördögöket látta meg.
A love-scammingről szóló filmből tudta, hogy a scammerek a leleplezésüket követően is tovább próbálkoznak az áldozataiknál, más úton-módon, más hazugságokkal. Junóban felmerült, hogy ez az a pillanat, amikor mégiscsak tiltja a profilt. Egy kattintás, és szevasz. De ehhez már túl sokszor válaszolt, túlságosan benne voltak a szavai a légkörben. Meg lehet ezt még állítani?
Persze részben ő is még mindig hazudott. Ezúttal óvatosságból, ki tudja, kivel van dolga.
Tulajdonképpen Chemnitzben élek, és most szabadságon vagyok.
Tündéri kis város, sok szökőkúttal meg egy kastéllyal.
Nem, nincs gyerekem, még főzni se tudok.
(ami egyébként igaz is volt)
Jupiterről nem írt semmit, azt írta, egyedül él.
Hogy gyakran váltogatja a partnereit, egyik kapcsolatból ki, a másikba be. Három évet letagadott, és azt írta, hogy színésznő. Ami körülbelül annak felelt meg, ami szívesen lett volna.
Csak amikor a színpadon állok, akkor
létezem igazán. Akkor vagyok.
(ez is igaz volt)
Még mindig elég gyakran járok el bulizni,
mi mást csináljon az ember.
Szeretem az életemet.
(vitatható)
Owen Wilson ismerte az Insta-profilját. Talán a valódi nevét is tudta. Ha akarja, rákereshet a Google-on. Nem is Chemnitzben él. Találna róla egyet és mást. Fotókat a régebbi performanszairól a lipcsei színházakban, programajánlókat. Még három interjút is, kétszer az MDR-en, egyszer egy helyi rádió kulturális műsorában. Juno Isabella Flock. A szétszórt szilánkjaival.
* * *
A következő éjszakákon hosszan chateltek, pötyögtek a szövegbuborékokba, pedig Junónak eleinte nem is volt kedve. Ilyen hosszan még életében nem chatelt, a nyaka is belefájdult.
Az erkély sötét faborítása még sötétebbé tette a kinti éjszakát, Junónál egy kis narancsszín fényű éjjeli lámpa égett, egészen közel tartotta a szeméhez a telefont.
Owen Wilson azt írta, hogy Nigériában él. Egy nem túl nagy városban, az ország délnyugati részén.
Juno nem nézett utána a Google Mapsen, így is tudta: Owen Wilson messze van. Épp eléggé messze.
Az igazi nevét is megtudta: Benu.
Juno később utánanézett a névnek. Benu az egyiptomi mitológia egyik alakja, a főnixnek afféle elődje, a halottak istensége. Az éjszakákat a Duatban, a holtak birodalmában tölti, és mindennap újjászületik a hajnali szürkülettel, gém alakjában.
Junónak tetszett a név. Ennek is sötét volt a vége, akárcsak az ő nevének, és ez is két szótagú volt, akárcsak a Juno.
Ha sokáig ismételgette őket az ember szünet nélkül, egy idő után egybefüggő zajjá változtak.
Egy alkalommal, amikor már eléggé messzire jutottak, és eléggé magasan voltak ahhoz, hogy egyenesen feltegye neki a kérdést, rákérdezett a scammelésre.
Hogy miért csinálja. Azt hitte, tárgyilagos a kérdése, és komolyan érdeklődő.
Kérlek, ne értesítsd a rendőrséget.
Ez viszont eléggé kétségbeesetten hangzott.
Benu hozzátette, hogy szívesen abbahagyná, de nincs választása.
Itt brutális a rendőrség, a börtön hardcore.
Te tudod, mit csinálsz. Ne félj, nem nyomlak fel. Azt se tudom, hol kéne.
Smiley
„Halló, jó napot, a (nigériai város, Lagostól délkeletre)-i rendőrőrssel beszélek? Itt Juno Isabella Flock, van a városukban egy love-scammer, Benunak hívják, legyenek szívesek letartóztatni. Köszönöm.”
Írogass nyugodtan tovább olyan nőknek, akik annyira hülyék. A lényeg, hogy nekem legyen kivel beszélgetnem.
Ezt nem írta le, gondolni sem akart ilyet, mégis ezt gondolta. Mert lángolt a világűr, és a kiskutyák, akik még mindig nem tűntek el az álmaiból, őrülten ugrándoztak.
Ilyesmit csak azzal lehet megosztani, aki eléggé messze van. Figyelsz egyáltalán, Benu scammer?
* * *
Nigéria. Junónak gondolkodnia kellett rajta, hogy Afrika melyik részén van pontosan, és szégyellte magát, mert nem volt biztos benne. Inkább balra, nem egészen lent. Bekapcsolta a számítógépét, megnézte a Google Mapsen, nagyjából stimmelt. Legalább ennyi.
Aztán rákeresett a városra, ahol Benu lakott. Még soha nem hallotta a nevet. A tengerparttól távolabb, az ország belsejében fekszik, a várostól körülbelül kétszáz kilométerre nyugatra folyik a Niger.
Alig tudott valamit Nigériáról. Olvasott egyszer egy riportot a Frankfurter Allgemeinében, ami eléggé nagy hatással volt rá, a lagosi utcaművészekről szólt. Egy fotóra is emlékezett, néhány fiatal férfi volt rajta, népviseletből, rongyokból és punkos darabokból kevert öltözetben, előttük két hiéna, vasláncon. A hiénákat cirkuszi állatokként tartják, írta a cikk, járják velük a városnegyedeket, és cirkuszi mutatványokkal produkáltatják az állatokat. Juno arra is emlékezett, hogy a hiénák kötelekből csomózott szájkosarat viseltek, meg hogy arra gondolt, mennyire félne tőlük. Azután eszébe jutott még a Boko Haram, egy ideig az ő rémtetteikkel volt tele az esti tévéhíradó.
Mikor is volt? Eszébe jutottak a kislányok. Akiket elraboltak az iskolából, csak mert lány létükre odajártak.
Utánanézett a számítógépen, 2014-ben történt.
A Chibok Girls State Secondary School 275 diákját éjnek évadján állítólagos biztonsági erők teherautókkal rabolták el az internátus területéről, és az erdőségeken át Kamerun határáig vitték őket. A mai napig kilencvenhat lány, most már asszony, eltűntként van nyilvántartva. Tizenegyen 2022 júniusában szabadultak ki a fogságból, ez idő alatt mindannyian több gyereket is szültek, és egy részük már nem láthatta viszont a szüleit.
Jó sok idő eltelt azóta, hogy erről hallottunk itt Európában, gondolta Juno.
Pedig ami történt, messze nem a múlté.
Egyik este Nigériáról chatelt Benuval.
Mesélj valamit az országodról.
Ez az, amit máskor tőle szoktak kérni a love-scammerek, ő meg azt szokta írni, hogy reggelire rózsabimbót esznek.
Kicsit unalmas itt. Egyhangú.
Északon veszélyes. Oda senki nem akar menni.
A legtöbben egy idő után Lagosba költöznek.
Nincs munkám, egész nap csak lógok,
maximum kimosom a cuccaimat.
(kézzel, erre Juno külön rákérdezett)
Anyámnál lakom,
(és azt írta, 32 éves)
segítek neki a háztartásban, na jó, időnként.
Kacsintós smiley
Többnyire unatkozom.
Játszom egy kicsit a neten, meg füvezgetek.
Közben WhatsAppra váltottak, és Benu már nem a scammerprofilját használta.
Bye-bye, Owen Wilson. Juno látta a profilképét. A valódi képét, nem a melírozott ősz Mr. Wilsont.
Szimpatikusnak tűnt, kicsit idősebbnek harminckettőnél. Junóban néha fellángolt a pánik. Ki tudja, ki nyomogatja valójában azt a másik telefont, ki küldözi a hullámokat ide, ebbe a távoli alpesi faluba. Mert ha a hullámok eljutnak idáig, akkor Benunak is sikerülhet.
Mit írt még?
Hogy szereti, amikor Juno mesél neki. Hogy mindig megnevetteti a mondataival, mert viccesek, különlegesek.
Ó. Juno szíve megdobbant. Hízelgőnek érezte a bókot. De ez is biztosan a szokásos lovescammertrükk. Csak azért írja, hogy kapjon valamit.
Annyira közel akar kerülni hozzá, hogy azt higgye, valóságos személy. Ahogy a Melankólia közeledett a Földhöz, látni lehetett a krátereit, mint a Holdnak. Annyit írt vissza, hogy örül ennek. Aztán azt írta, hogy a következő napokban nem lesz elérhető, hosszabb túrát készül tenni, néhány éjszakát egy menedékházban tölt a hegyen, ott nincs internet, szüksége van a nyugalomra.
Az igazság az volt, hogy novemberben nincs ember, aki több éjszakát eltöltene egy menedékházban. A legtöbb ilyen menedékház zárva is van ilyenkor. Csak Benutól akart megszabadulni egy időre.
Túl gyorsan történt minden, ezúttal más fordulatot vett a játék. Juno arra számított, hogy Benu most már tényleg tiltja őt, vagy csak nem ír több üzenetet.
Mint a többi scammer, amikor rájöttek, hogy nem tudnak belőle pénzt kiszedni, csak az idejüket rabolják vele.
Ezúttal azonban benne voltak mindketten a kellős közepében.
Az Európai Unió társfinanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
