Keresés
Keresési találatok „” Kifejezésre
Tarr Béla és Bartók Béla is bekerült a könyörtelenség irodalmáról szóló kurzusba
A Paris Review elkérte a kurzus olvasmánylistáját, és a Syllabi-sorozatuk első darabjaként meg is osztotta az olvasóival.
A kivándorlás mint csapdahelyzet
Colm Tóibín 2009-es Brooklynja, mely a 2015-ös filmbemutatót követően tavaly végre magyarul is megjelent, könnyen beilleszthető lenne a kivándorlási, azon belül is az emigráció lélektanát feszegető narratívák közé. Van azonban egy fontos különbség: Tóibín hősét semmi nem hajtja. Nem akar felejteni (tragédiát, szerelmet, óhazát), egzisztenciálisan nem küszködik, az ismeretlen nem csábítja. Lassú sodródásban telik az élete, döntéseit például jellemzően mások hozzák meg a feje fölött. A látszat ellenére fejlődésregénynek is csak nagy jóindulattal nevezhető, holott hősnője kétségtelenül nagy utat jár be, ám pont a regényvégi kulcsjelenet bizonyítja, hogy életében a külső kényszer továbbra is erősebb, mint a belső akarat. De ha nem emigrációs és nem fejlődésregény, akkor mégis micsoda?