Macskák, telefonszex és spagetti [Murakami75]

Macskák, telefonszex és spagetti [Murakami75]

Hetvenöt éves lett januárban Murakami Haruki, aki gyerekkorában nem találta elég izgalmasnak a japán irodalmat, ezért harmincévesen a fejébe vette, hogy érdekesebbé teszi. Művészete egyszerre egyetemes és egyedi. Kísérletező, innovatív prózája ötvözi a nyugati kultúrával hazája hagyományait. A legfontosabb ihletforrásai között rendszerint a dzsesszt emlegeti, a mágikus realizmusból elrugaszkodó, szürreális és humoros, a science fiction zsánerelemeit sem mellőző írásainak pedig visszatérő témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. Portré a legsikeresebb kortárs japán regényíróról.

Nyitókép: Andersen Award

Vass Norbert | 2024. február 09. |

Dzsesszimprók és kimenős katonák

Murakami Haruki 1949-ben született Kiotóban, de Kóbéban töltötte a gyermekkorát. A nyüzsgő kikötőváros, ahol számos amerikai tengerész is állomásozott, jelentősen hatott az érzékenységére. A 2. világháború után az édesanyja és az édesapja is japán irodalmat tanítottak, amit ő elég unalmasnak talált, és már fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a nyugati kultúra iránt. Különösen Kurt Vonnegut, Richard Brautigan, Charles Dickens, Günter Grass, a Beatles, Nat King Cole, Elvis Presley és a Beach Boys bűvölték el a tinédzser évei alatt. Emellett fontosak voltak számára a tradicionális japán kísértettörténetek is.

A tokiói Vaszeda Egyetemen tanult drámaírást és -rendezést, 1974-től 1981-ig pedig egy Peter Cat nevű dzsesszbárt vezetett a feleségével Tokió Kokubundzsi negyedében, amit előszeretettel látogattak japán diákok és a közeli katonai bázison állomásozó amerikai katonák. Egy idő után Murakami elhozta a szüleitől a zongorát, így már élőzenét is tudtak szolgáltatni a helyen. Egy 2022-ben adott interjújából kiderül, úgy érezte, a bár tulajdonosaként egy életre kibeszélgette magát – az egykori vendégek viszont úgy emlékeznek, hogy roppant szűkszavú volt.

-

Murakami Harukit ábrázoló graffiti Tblisziben. Forrás: Wikipedia

Akárhogy is, a daloknak azóta is kulcsszerepe van az életében, és a legfontosabb ihletforrásai között tartja számon a dzsesszt. Szerinte könyvet írni épp olyan, mint zenélni: először el kell játszani a témát, majd improvizálni, a végén pedig levonni a következtetést. Egy lelkes rajongója nemrég összeállította a Nagy Murakami Zenei Gyűjteményt, amelyen minden olyan dal rajta van, amiről Murakami valaha írt. A 250 óránál is hosszabb lejátszási listán 3500 tétel szerepel. Megtaláljuk itt többek közt Bobby Hackett, Django Reinhardt, Oscar Peterson, Gene Krupa, vagy Chopin zenéit. Itt lehet belehallgatni:

A telefonhívás, ami mindent megváltoztatott

murakami haruki
Hallgasd a szél dalát! - Flipper, 1973
Ford. Mayer Ingrid, Geopen, 2016, 240 oldal
-

Első regénye, a Hallgasd a szél dalát! 1979-ben jelent meg. Kísérletképpen angolul írta, és mivel nem volt túl nagy szókincse akkoriban, rövid, egyszerű mondatokban fogalmazott ‒ ennek hatására minden felesleges jelzőtől és díszítőelemtől sikerült megszabadítani a szöveget. A Gunzo nevű irodalmi magazinnak küldte el a kéziratot, aztán egy évvel azután, hogy postázta nekik, felhívták, és közölték vele, hogy a Hallgasd a szél dalát! egy új díj rövidlistájára került. Addigra ő már el is feledkezett a kéziratról, amelynek az egyetlen, eredeti példányát küldte el a folyóirat részére, szóval, ha nem választják ki, lehet, hogy örökre eltűnt volna a szöveg. Ez a hívás azonban mindent megváltoztatott: Murakami felismerte, hogy meg fogja nyerni a díjat, aztán pedig maga mögött hagyva az addigi életét, író lehet.

Murakami Haruki azt kéri, ne rombolják le íróvá válásának helyszínét
Murakami Haruki azt kéri, ne rombolják le íróvá válásának helyszínét

A japán szerző elmondása szerint egy baseballmérkőzés közben ébredt rá, hogy tud regényt írni - ezt bizonyítandó még aznap éjjel nekikezdett, és tíz hónap alatt elkészítette első regényét, amely 1979-ben jelent meg.

Tovább olvasok

A csak rá jellemző elbeszélésmódot lépésről lépésre alakította ki, 1981-ben pedig eladta a dzsesszklubot, hogy a karrierjére koncentrálhasson. Mivel előszeretettel építi be a történeteibe a nyugati kultúra elemeit, stílusa pedig rendszerint hétköznapi, elkülönül hazája íróitól,

és fordítani is egyszerűbb, mint japán kortársait.

1984 októberében Fudzsiszavába, 1986-ban pedig Ósio városba költözött, aztán elhagyta Japánt. Bejárta Európát, Olaszországban és Görögországban is hosszabb ideig lakott, ezt követően pedig az Egyesült Államokban telepedett le. Egy évvel ezután jelent meg Norvég erdő című regénye, amelyből Japánban több mint egymillió példányt adtak el, de a nemzetközi áttörést is ennek a könyvnek köszönheti.

Vágyódás és szerelem, elidegenedés és magány

murakami haruki
Norvég erdő
Ford. Nagy Mónika, Geopen, 2023, 419 oldal
-

Mi ezt írtuk a Norvég erdőről: „Annak ellenére, hogy Murakami a megszokottnál is több hősét kergeti öngyilkosságba, és most sem menekülhetünk a fájdalmas szerelmektől, a regény hangulata nem érfelvágósan komor, inkább amolyan bágyadt, beletörődő melankóliába kergeti az olvasót”.

A Guardian szerzője szerint viszont Murakami világába a Norvég erdő a legjobb belépési pont, még ha az 1987-ben napvilágot látott könyvből hiányzik is az íróra általában jellemző furcsaság. Akik több furcsaságra vágynak, azoknak feltétlenül érdemes megpróbálkozniuk a kritikusok egy részét zavarba hozó, háromkötetes 1Q84 (ejtsd: Ezerkülöncszáznyolcvannégy) című 2010-ben megjelent, szektákat, bérgyilkosokat, két holdat és párhuzamos valóságokat is felvonultató, útvesztőszerű eposszal, ha pedig megelégednénk egyetlen Murakamival (ami egyébként nem biztos, hogy a legjobb döntés), a bekezdés elején említett cikk szerint A kurblimadár krónikáját célszerű választanunk, hiszen kellőképpen rejtélyes és bizarr, továbbá egytől egyig felsorakoznak benne a Murakami-próza legfontosabb motívumai – a titokzatos nők, a macskák, a telefonszex és a spagetti.

5 Murakami-könyv, amit el kell olvasnod
Tovább olvasok

Murakami a mágikus realizmus irányzatából elrugaszkodó, szürreális és humoros, a science fiction zsánerelemeit sem mellőző írásainak további visszatérő témái az elidegenedés, a magány, a vágyódás és a szerelem. Művészete ‒ hangsúlyozzák méltatói ‒ egyszerre egyetemes és egyedi. Innovatív prózája rendszerint ötvözi a nyugati kultúrával hazája hagyományait.

-

Murakami Haruki japán nyelvű köteteinek gerincei. Forrás: Wikipedia.

2001-ben Murakami visszaköltözött Japánba és az írás mellett az általa hobbinak nevezett fordítással is egyre többet foglalkozott. Az ő tolmácsolásában jelentek meg japánul többek közt F. Scott Fitzgerald, Raymond Carver, Truman Capote és John Irving művei is. Amint a Nagy Anita által jegyzett, az 1749 felületén megjelent esszéből kiderül, Murakami eddig kilencvennél is több fordításkötetet jegyez. Jó érzékkel válogat a 20. század nagyjai és a kortársak közül,

és rendre utószóval látja el a szövegeit.

Kedvencek, díjak és mániák

Kedvenc könyvei között előszeretettel emlegeti Fitzgerald A nagy Gatsby című klasszikusát, amelyet ugyancsak ő ültetett át japán nyelvre. Egy interjúban kitért rá, hogy amennyiben egyetlen könyvet kellene mondania, akkor gondolkodás nélkül erre esne a választása. Szintén előkelő helyet foglal el a listáján Raymond Chandler Hosszú búcsú című noirja, amelyet már legalább hatszor olvasott. A kedvencei közé tartozik Franz Kafka A kastély című műve, amellyel először 15 évesen találkozott, de Dosztojevszkij A Karamazov testvérekje is komoly nyomot hagyott a tinédzserkorán. A listán megtalálható még a Beckett által is kedvencként emlegetett Zabhegyező, vagyis Rozsban a fogó is.

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Tovább olvasok

1995-ben megjelent A kurblimadár krónikája című regényéért Murakami megkapta Japán legfontosabb irodalmi elismerését, a Jomiuri díjat. 2006-ban Franz Kafka-díjban, 2009-ben pedig Jeruzsálem-díjban részesült. 2023 májusában, az Asztúria hercegnője-díj átvételekor az elismerést odaítélő zsűri a kortárs irodalom hosszútávfutójának nevezte őt, akinek a hangja nagyon különböző generációkhoz jutott el.

És hát jó ideje Nobel-várományosként emlegetik.

Eddig tizenkilenc könyvet publikált (Öt legfontosabb művét ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze), és a világ mintegy ötven nyelvére fordították le az írásait. Legutóbbi kötete, a The City and Its Uncertain Wall 2023 áprilisában került a könyvesboltokba. Számos művéből készültek színpadi feldolgozások vagy filmek ‒ az Oscar-díjas Murakami-adaptáció, a Vezess helyettem mellett állítólag Sofia Coppola Elveszett jelentés című mozija is részben az ő írásain alapul.

Murakami nagy gyűjtő hírében áll, óriási könyv- és lemezkollekciót halmozott fel élete során. Ezt a nem mindennapi gyűjteményt 2020-ban egykori alma materének, a Vaszeda Egyetemnek adományozta, hogy 2021. október elsején megnyílhasson Tokióban a Murakami Könyvtár, ahol az író személyes archívumát, lemezgyűjteményét és kéziratait is meg lehet nézni, sőt, lehetőség nyílik arra is,

hogy a kedvenc kávéját megkóstolják a látogatók.

Azonban nem csak a zenéért, a kávéért és a könyvekért rajong. Nagyszabású pólógyűjteményét kartondobozokban tartja. 2021-ben Murakami T: The T-Shirts I Love címmel jelentetett meg egy kötetet, amelyet a legkedvesebb pólóinak szentelt.

Jól ismert a futás iránti szenvedélye is. Pár évvel ezelőtt megjelent memoárjában hosszabban is írt erről. A Miről beszélek, amikor futásról beszélek?-ből megismerhetjük életének azt az időszakát, amikor bezárta a dzsesszbárt, letette a cigarettát és elkezdte róni a kilométereket. Ebben a könyvben mesél a maratonokról, amiket teljesített, és arról is, hogy a futás hogyan kapcsolódik össze nála az írással. Meggyőzni azonban senkit sem akar, szerinte ugyanis, ha valakit érdekel a hosszútávfutás, az előbb-utóbb futni fog. Azt azért hozzáteszi, hogy ő a maga részéről rendszerint

a maraton céljában a legboldogabb, amikor tudja, nem kell tovább futnia.

24 óra Murakamival

2004-ben egy, a Paris Review-nak adott interjúban arra kérték, mesélje el, milyen egy tipikus munkanapja. Akkor azt mondta, ha éppen egy regényen dolgozik, akkor hajnali négykor kel és öt-hat órát írással tölt. Délután fut tíz kilométert vagy elmegy úszni ‒ esetleg mindkettő. Aztán olvas még egy kicsit és zenét hallgat, majd kilenc órakor nyugovóra tér. Azt is elárulta, hogy napi rutinjában fontos szerepe van az ismétlődésnek, voltaképp ezzel hipnotizálja magát, hogy elérje az elméjének egy mélyebb rétegét.

Tudni lehet továbbá róla, hogy rettenetes tériszonya van. Az egyetlen luxus pedig, amire komolyabb összeget költ, a festmények. Ha műtárgyakat vásárol, rendszerint fiatalabb japán művészek munkái közül válogat.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Murakami egy japán kísértettörténettel melegített a Nobel-bejelentésre

A pár nappal ezelőtt, Tokióban tartott felolvasóesten a jó ideje az irodalmi Nobel várományosaként számon tartott szerző elmondta: fontosak számára a rémtörténetek, a Svéd Akadémia elismerésével kapcsolatos esélyeiről azonban nem beszélt.

...
Hírek

Murakami Haruki kapta idén a spanyol Nobelt

Az Asztúria hercegnője-díj zsűrije méltatásában a 74 éves japán szerzőt a kortárs irodalom hosszútávfutójának nevezte, akinek hangja nagyon különböző generációkhoz jutott el.

...
Hírek

Megjelent Murakami Haruki új regénye

Hat év után új regénnyel jelentkezett Murakami Haruki japán író, akit évek óta az irodalmi Nobel-díj egyik esélyeseként tartanak számon. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket.