Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke

Az ember, aki feltalálta a szeretet ünnepét – Charles Dickens Karácsonyi éneke

Egyetlen irodalmi mű sem volt akkora hatással az ünnepi időszakra, mint Charles Dickens 1843. december 19-én, vagyis pontosan 180 éve megjelent Karácsonyi ének című kisregénye. A zsugori protogrincs, Ebenezer Scrooge máig népszerű, kísérteties megváltozástörténete rajta hagyta a nyomát a nyelven, a popkultúrán, a karácsonyi ünnepkörön ‒ és bennünket, olvasókat is megváltoztatott.

Főoldali nyitókép: John Leech a Karácsonyi ének első kiadásához készített illusztrációi. Forrás: Wikipedia

Vass Norbert | 2023. december 19. |

„Boldog karácsony! Már hogy az ördögbe lehet, mondjuk a te számodra boldog? Boldogság talán, hogy egy csomó kiadásod van és egy garasod sincs? Vagy hogy egy évvel idősebb lettél és egy fillérrel sem gazdagabb? Hogy esztendőd mérlege csupa veszteség? Nos, ha rajtam múlik, mindenkit, aki boldog karácsonyt emleget, a betlehemes jászol elé kötnék, ha ugyan nem mindjárt a saját karácsonyfájára akasztanám fel” – H. László Éva fordításában így puffog az unokaöccsének a Karácsonyi ének elején a kapzsi és zsugori Ebenezer Scrooge.

A mindössze hat hét alatt megírt, öt versre osztott és 180 éve megjelent kisregény azt a csodát meséli el, ahogy ez az idős, focilabdákat kibökő házmestereknél is morcosabb uzsorás a szenteste kezdődő látomásai nyomán átértékeli az életét. Azt követően ugyanis, hogy a múlt, a jelen és a jövő karácsony szellemei jeleneteket mutatnak neki az iskoláskorából, a tanonc- és a szerelmes éveiből, bebizonyítják, hogy a boldogságnak a jómódhoz kevés köze van, illetve felfedik előtte, hogy hova vezet, ha a jelenlegi úton jár tovább,

a karácsonytagadó protogrincs megijed.

Annyira megrémítik a kísértetek által felfedett összefüggések és konklúziók, hogy az akkor még meg sem írt, Archaikus Apolló-torzó című vers végkövetkeztetésére jutva Ebenezer megváltoztatja éltét, és megfogadja, hogy nagylelkűen, előzékenyen és kedvesen bánik ezután a környezetében mindenkivel ‒ élethosszig őrizve így a karácsony éthoszát. Nagy tragédiája viszont, hogy máig magának való, megkeseredett vénségként emlékszünk rá, az angol nyelv pedig a fösvény szinonimájaként használja a vezetéknevét.

Pedig Ebenezer Scrooge nemcsak önmagát változtatta meg, hanem a popkultúrát, Dickens pályáját és azt is, ahogy ma a karácsonyról gondolkodunk. Mielőtt megismernénk a részleteket, nézzünk rá, hol tartott az író pályája, mielőtt a hatvanhat oldalas klasszikusának nekifeküdt.

A cipőpasztagyár, a kikötő és a magány

Charles Dickens harmincegy éves volt, amikor befejezte a Karácsonyi ének kéziratát, amin hat héten át éjt nappallá téve mániákusan dolgozott, és amikor letette a tollat ‒ ahogy arról mi is írtunk már a Könyvesen ‒, hatalmasat bulizott.

Nem sokkal azelőtt, hogy a kézirathoz hozzáfogott, Dickens egy észak-angliai körútról tért haza. A nincstelen gyerekeket oktató intézményekben, a „rongyos iskolákban” tett látogatásai során szemtanúja volt a brit szegények mindennapi küzdelmeinek. És mivel felesége az ötödik gyermeküket várta épp, és a kisemmizettek sorsáról amúgy is voltak személyes tapasztalatai, úgy érezte, a családja anyagi biztonságát csak egy bestseller garantálhatja, ami társadalmilag érzékenyít.

-

Charles Dickens 1842-ben. Balra: Fanny Dickens rajza, jobbra Francis Alexander festménye. Mindkettő: Wikipedia.

Pedig addigra jócskán túl volt már a folytatásokban közölt Pickwick Klub sikerén, a Twist Olivér is megjelent és nemcsak Nagy-Britanniában, hanem a tengerentúlon is várták az újabb történeteit. 1841-ben például, amikor megérkeztek a New York-i kikötőbe az Ódon ritkaságok boltja utolsó füzetének friss példányai, rajongók ezrei várták a hajót, és alighogy horgonyt vetett, az odagyűlt olvasók máris a főhős sorsáról kezdték faggatni a kapitányt.

A tenger egyébként lappangó, de Dickens életét mégis meghatározó motívum lehet, mert édesapja, John Dickens a Tengerészeti Hivatal tisztviselője volt. Amikor pedig a léha családfő az adósók börtönébe került, a tizenkét éves Charlesnak egy cipőpasztagyárba szegődnie, hogy a felszínen tartsa magát. Az akkor megtapasztalt szegénység, kiszolgáltatottság és magány élete végéig meghatározta az előbb gyorsíróként, majd szabadúszó újságíróként tevékenykedő, az első novelláját huszonegy évesen publikáló Dickens írói szemléletét.

A kalózpéldányok, Károly és a kényszerűség

A társadalmi érzékenység mellett a Karácsonyi ének megírásában azért a kényszerűségnek is volt némi szerepe. Az író folytatásokban közölt, Martin Chuzzlewit című aktuális sorozata meglehetősen rosszul fogyott, ezért a kiadó fizetéscsökkentéssel fenyegette meg, ami a négy gyerekes apának – aki a család további bővülésére számított – nem lehetett rózsás fejlemény. Kellett valami, amitől gyorsan, nagy bevételt remélhetett. Ez lett Ebenezer Scrooge története. Dickens nemcsak a szöveget írta meg, hanem a könyv teljes előállításáért felelt. Ő bízta meg John Leechet, hogy készítsen színes metszeteket, a szép előlaphoz és az ugyancsak színes címoldalhoz is ő ragaszkodott, ahogy a mindenki számára megfizethető öt schillinges árhoz is,

így az előbb sorolt költségek mellett az eladások ellenére sem hozott a konyhára sokat a kötet.

Pedig a Karácsonyi ének megjelenése pillanatától hatalmas sikernek számított: első hatezer példánya egy hét alatt elfogyott, úgyhogy a Chapman and Hall nyolc utánnyomást rendelt belőle hat hónap alatt. Annyian érdeklődtek a vékonyka kötet iránt, hogy alig egy hónappal a publikálása után a Parley's Illuminated Libraryvel szemben Dickensnek jogi lépésekhez kellett folyamodnia, hiszen a kétpennys hetilap kalózpéldányok piacra dobásával próbálkozott.

-

A Karácsonyi ének első kiadásának első két oldala. Forrás: Wikipedia

Magyarul először Karácson-éj – kísértetes beszély címen, Nagy Péter fordításában, Kolozsváron, 1846-ban adta ki Tilsch és Heckenast, de a címnél is érdekesebb, hogy egy bizonyos Boz Károly neve szerepelt a címlapon. Utóbbi természetesen Dickens keresztneve, a Boz pedig egy saját magának adott bece- és írói név. Hogy honnan származik? Dickens Augustus nevű öccsét becézte Boznak, méghozzá Oliver Goldsmith A wakefieldi lelkész című regényében szereplő Moses Primrose után. Mosesből előbb orrhangon Boses, Bosesből pedig Boz lett. Dickens Sketches by Boz (Boz vázlatai) címmel jelentette meg első, a bűnözők és szegények benépesítette londoni éjszakát megrajzoló kötetét.

Zombik a fagyöngy alatt és a karácsonyi harácsoló

De térjünk most vissza a műre, ami a szenteste csodáját rajzolja meg. A Karácsonyi éneket számos nyelvre lefordították, aztán pedig egyre-másra készültek a színházi- és filmadaptációk. A kisregénynek létezik balett- és operaváltozata, sőt, ma már karácsonyi énekes videojátékkal is játszhatunk. Az elmúlt másfélszáz év alatt számos környezetbe ültették át az eredetileg a viktoriánus Londonban játszódó történetet. Rowan Atkinson leforgatta A Fekete Vipera karácsonyi énekét, de a feldolgozások között találunk kőkorszakit (Frédi és Béni: Karácsonyi harácsoló), Aprajafalvára optimalizáltat (Hupikék Törpikék: Karácsonyi ének), elbábozottat (Muppeték karácsonyi éneke), ezen felül mikiegeres, tapsihapsis, illetve zombis Karácsonyi ének is létezik az imdb szerint. Az pedig a Kacsamesék rajongóinak lehet fontos referencia, hogy Dagobert bácsit a Dickens által teremtett fösvény alak után Scrooge McDucknak hívják az eredetiben. Pénzügyi prés ide, bestseller-kényszer oda,

az kétségtelen, hogy Dickensnek sikerült műfajt és legendát teremtenie.

Ciripelés, látomás és szemléletformáló üzenetek – Dickens karácsonyi történetei

A Karácsonyi ének sikerén felbuzdulva kimondottan vérszemet kapott, és bár – ahogy arról volt már szó fentebb is – az anyagi gondjain nem sikerült egyből enyhítenie, az életművének kétségkívül új irányt szabott. Ebenezer Scrooge története után ugyanis megírt még több tucat karácsonyi mesét, amelyek mindegyike fontos erkölcsi és társadalmi üzenetet hordozott.

„Dickens megteremtette a saját karácsonyi könyveinek piacát – fogalmaz Claire Tomalin, a szerző biográfusa –, az olvasók pedig alig várták, hogy érkezzen az új kötet. Ha a történetek minősége romlott is (márpedig így volt), egyre nőttek az eladási számaik.”

-

Charles Dickens karácsonyi kötetei. Fotó: New York Public Library 

Hagyományosan az 1840-es években írt öt szöveget tekintik a Dickens-féle karácsonyi kötetek legfontosabbjainak. A Karácsonyi ének utáni évben publikált Harangszót, amelynek idős és kissé ügyefogyott hőse, Totyogó Tóbiás előtt rémületes látomás elevenedik meg szilveszter éjszaka, az 1845-ös Tücsök szól a tűzhelyent, amelynek népszerűsége a megjelenésekor a Karácsonyi énekével vetekedett, a következő év karácsonyára időzített Az élet csodáját, ami az első volt a sorozat darabjai között, ami nem tartalmazott természetfeletti elemeket, illetve A kísértet-látó embert, amelyben az író visszatért a bevált recepthez ‒ legalábbis annyiban, hogy a történet főhősét, Redlaw professzort szellem látogatja meg. Dickens azonban ez utóbbi könyvében az erkölcsi leckét ‒ miszerint jobb megbocsátani, mint felejteni ‒ egy kissé körülményesen fogalmazza meg, ezért az 1849-ben, John Wiley által, New Yorkban kiadott Karácsonyi történetekbe (Christmas Stories) az előző néggyel ellentétben A kísértet-látó ember be sem kerülhetett.

A könyvsikerek után Dickens az ünnepi történetmesélés újszerű megközelítéséhez folyamodott: az 1850-ben indított Household Words című kétpennys hetilapban kezdett tematikus karácsonyi számokat szerkeszteni. Az újságban persze a kor neves szerzői – Wilkie Collins vagy Elizabeth Gaskell – mellett Dickens is rendszeresen publikált, és a hagyományok fontosságát, a család és a barátok felbecsülhetetlen szerepét, a vigasztaló emlékezést, valamint a nagylelkűség és a jóakarat erejét domborította ki az itt megjelent szövegeiben.

Szemérmes szegények és kalapos kalapozók

Dickensnek ugyanis a jól elmesélt történet nyomán remélt anyagi haszon mellett a szemléletformálás is fontos ügye volt. Biográfusa, Michael Slater szerint a Karácsonyi énekben az író a viktoriánus kor uralkodó osztályainak szegénységgel kapcsolatos hozzáállására reagál. Az 1840-es években – fejti ki Slater ‒ a tehetősebbek számára a nincstelenek problémát jelentettek, amit, ahelyett, hogy segítséget nyújtottak volna nekik,

a dologházba zárásukkal igyekeztek megoldani.

Dickens hevesen ellenezte ezt, és ha belepillantunk a Karácsonyi ének szövegébe, egyből érteni fogjuk, miként adott hangot az ellenérzéseinek. Az első versben két jólöltözött és magabiztos fellépésű úr látogatja meg Ebenezert, hogy rávegyék a jótékonykodásra. Scrooge azzal próbálja meg a kérést elhárítani, hogy a toloncházat, illetve az aggok és a szegények házát hozza szóba a saját vagyonából adott adomány helyett. A kalapos kalapozók azonban továbbra sem tágítanak, és kijelentik, hogy a szemérmes szegények közül többen talán bele is halnának, ha az emlegetett intézményekhez kellene fordulniuk, Scrooge így válaszol:

„Belehalnának! Ám tegyék! Egyébről sem hallunk, mint túlnépesedésről!”

A fentebb már idézett Michael Slater szerint a 19. század közepén Angliában úgy gondolkodtak az iparosok és a kékvérűek, hogy amennyiben valakiről nem tudnak gondoskodni a szülei és az illető nem képes magát sem eltartani, akkor ő „felesleges”, és annál jobb, minél előbb elhalálozik. Az pedig, ha egy család az anyagi lehetőségeit meghaladva, „felelőtlenül” vállalt gyereket, a korban már-már a bűncselekménynek számított. Dickens gyűlölte ezt az elképzelést, hiszen a sanyarú sorsról és a nehéz gyerekkorról neki is voltak tapasztalatai. Amint a Guardian cikkéből kiderül, az író eredetileg egy politikai pamfletet akart készíteni An Appeal on Behalf on the Poor Man's Child (nagyjából Felszólalás a szegények gyermekeiért) címmel, de ehelyett úgy döntött, hogy aktivista mondandóját inkább egy ünnepi történetbe ágyazza be.

Matild, Roosevelt és egy bostoni gyártulajdonos karácsonyai

Kétségkívül jó döntést hozott, elvégre a Karácsonyi ének arra késztetett egy 19. századi bostoni gyártulajdonost, hogy szabadnapot és ingyen pulykát adjon a munkásainak, de a dickensi mese inspirálta azt a kampányt is, amelynek keretében kiságyakat adományoztak a rászorulók gyermekeinek. Matild hercegnő minden évben felolvasta a családjának Ebenezer Scrooge meséjét, VII. Edward király uralkodása alatt és így tett pár évtizeddel később,

az óceán túloldalán Franklin Delano Roosevelt elnök is.

És ha Mark Twain csupán „csillogó fagyöngynek” tartotta is a Karácsonyi éneket, azt alighanem neki is el kellett ismernie, hogy Dickens történetének sikerült tökéletesen a viktoriánus Nagy-Britanniára hangolódnia, és a Karácsonyi ének nagy szerepe játszott abban is, hogy az angol középosztálybeli családok felelevenítsék az addigra jórészt homályba veszett ősi szokásokat.

Az elmúlt 180 évben senki nem tudta megismételni Ebenezer Scrooge karácsonyi történetének sikerét. Még Charles Dickensnek sem sikerült.

Források: arts.gov, Biblio, Britannica, cultura.hu, Guardian, History Extra, New York Public Library

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Dickens hatalmasat bulizott, miután kínkeservesen befejezte a Karácsonyi éneket

Kellett neki a pénz, ezért rohamtempóban írta meg a könyvecskét, ami gyorsan karácsonyi klasszikussá vált.

...
Hírek

Járd végig Charles Dickens otthonát szobáról szobára!

Charles Dickens lenyűgöző londoni otthonában, a Doughty Street 48.-ban írta meg több fontos művét. Egy szuper videó révén most mi is „körbejárhatjuk” a házat, amely ma múzeumként működik, és ahol az író számos személyes tárgya látható.

...
Könyves Advent

Dickens levélben panaszkodott egy neki rendezett, karácsonyi vacsoráról

Charles Dickens 1858-ban egy barátjának, a nagyhatású kertépítő és építész Joseph Paxtonnak írott levelére lehet licitálni december 15-én egy londoni árverésen.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Természetesen olvasok
...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

...
Zöld

Nézd meg az Örökölt sors horvát borítóját!

...
Zöld

„Az a labor egy nap múzeum lesz” – Karikó Katalin könyvét méltatja a Guardian

...
Zöld

Fontosabb, hogy jól aludj, mint hogy mennyit, ha a 30-40-es éveidben jársz

Hírek
...
Hírek

Soros-szótár és Badacsony-fotóalbum is van a 2023-as Magyar Könyvtervezés díj shortlistjén

...
Hírek

Új Bukowski-novelláskötet jelenik meg magyarul

...
Szórakozás

Megvan, mikor érkezik az új Harry Potter sorozat és a Trónok harca második spinoffja

...
Gyerekirodalom

Derűs és hasznos könyvecske ad tanácsot, mit csinálj, ha szembejön egy medve

...
Panodyssey

Sandra-Tóth Renáta: Konstanciák / Kvintesszencia / Fölösleges vegyérték

...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

...
Hírek

A Watchmen színezője és a Sárkányok háza színésze is itt lesz a Budapest Comic Conon

...
Szórakozás

„Én vagyok a Marvel-Jézus” – itt a Deadpool & Rozsomák szinkronos előzetese

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?