Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, a kötet a Hallgasd a szél dalát! és a Flipper, 1973 című kisregényt tartalmazza, amelyek magyarul is olvashatók. A japán sztáríró az új fordítás örömére egy előszóban mesélte el, hogyan is indult az írói karrierje. Az írását angolul teljes egészében ITT lehet elolvasni, mi pedig összefoglaltuk, mit is lehet megtudni belőle Murakami pályájának kezdeti nehézségeiről.  

fk | 2022. augusztus 24. |

Murakami az előszót azzal vezette fel, hogy a legtöbb ember először elvégzi az iskolát, aztán munkába áll, majd kis idő elteltével megházasodik. Ő maga is úgy tervezte, hogy ezt a mintát fogja követni, de az élet végül máshogy hozta. Először házasodott meg, azután kezdett el dolgozni, végül pedig valahogyan sikerült lediplomáznia. Vagyis pontosan az ellenkezőjét csinálta annak, mint ami normálisnak számított.

Mivel gyűlölte a gondolatot, hogy egy cégnek dolgozzon, úgy döntött, hogy megnyitja a saját kis helyét, ahol meg lehet inni egy kávét, ahol szól a jazz és lehet enni-inni. Ez egy egyszerű és jó ötletnek tűnt, azt hitte, egész nap lazíthat majd és jó zenéket fog hallgatni. A probléma csak az volt, hogy mivel az egyetem alatt házasodtak össze a feleségével, pénzük nem volt. Éppen ezért az első három évben a feleségével együtt rabszolgamód dolgoztak, több munkát is elvállaltak, csak hogy minél többet tudjanak spórolni. Végül kölcsönkértek a barátoktól és a családtól, összetették az összes pénzt, majd megnyitottak egy picike kávézót Tokióban. Ekkor 1974-et írtak, akkoriban sokan cselekedtek hasonlóan, akiknek volt egy kis pénzük és nem akartak integrálódni a céges világba.

Murakami Haruki
Hallgasd a szél dalát!/ Flipper, 1973
Ford.: Mayer Ingrid, Geopen, 2016, 240 oldal
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! - Flipper, 1973 könyv

Később elhozta a szüleitől a zongoráját és így már élő zenét is tudtak szolgáltatni. A negyedben, ahol a kávézó volt, sok fiatal jazz-zenész volt, aki kis összegekért is szívesen játszott. Bár szerették a helyet, állandó anyagi gondokkal küzdöttek és sokaknak tartoztak. Egyik alkalommal például csak azért tudták kifizetni a havi részletet a banknak, mert az utcán pénzt találtak. Összességében azonban így is jól érezték magukat, sok érdekes emberrel találkoztak és jó zenéket hallgattak. A húszas évei úgy teltek el, hogy kemény fizikai munkát végzett és törlesztette a tartozásait. Később a kávézónak el kellett költöznie, a fenntartása pedig egyre nehezebbé vált.

Murakami visszanézve úgy látja, akkoriban nagyon keményen dolgozott. Másokhoz képest nagyon kevés alkalma volt arra, hogy megélje a gondtalan fiatalságot. Ha kicsi szabadideje mégis akadt, akkor olvasott. A zene és a könyvek a legnehezebb időkben is mindennapi örömöt jelentettek a számára. A húszas évei végére aztán a Sendagaya jazzbár helyzete stabilizálódott és kicsit fellélegezhettek.

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Tovább olvasok

Első szövege, a Hallgasd a szél dalát! egy rövidebb történet volt, inkább novella, mint regény, a rövid terjedelem ellenére azonban hónapokba telt megírnia. Murakami szerint a probléma egyik része volt csak a kevés idő, a nagyobb bajt inkább az jelentette, hogy fogalma sem volt, hogyan kell regényt írni. Nagyon sokféle könyvet olvasott abban az időben, kezdve a 19. századi orosz regényektől egészen az amerikai detetktívtörténetekig, de a kortárs japán irodalmat nem igazán vizsgálta meg behatóbban. Éppen ezért nem igazán tudta, hogyan lehetne japán nyelven regényt írni.

Az első hónapokban éppen ezért csak írta, ami jött, kísérletezett a stílussal, visszaolvasva azonban messze nem volt elégedett az eredménnyel, kissé unalmasnak találta. Visszagondolva azokra az időkre, úgy találja, hogy természetes, hogy nem sikerült elsőre regényt írnia, igazából a lehetetlennel próbálkozott. Azt mondogatta magának abban az időben, hogy nem kell mindenképp valami szofisztikáltat írni, el kell engedni mindent, amit a regényről és az irodalomról addig gondolt, és csak szabadon le kell írnia az érzéseit és gondolatait, ahogyan jönnek. Mindezt azonban könnyebb volt mondani, mint megcsinálni.

Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!
Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!

Október elején megnyílt a tokiói Murakami Könyvtár, ahol az író személyes archívumát, lemezgyűjteményét és kéziratait is meg lehet nézni. De még arra is lehetőség van, hogy a kedvenc kávéját megkóstolják a látogatók. 

Tovább olvasok

Végül megszabadult a kéziratától és előszedte a szekrényből az írógépet, majd kísérletképpen megpróbálta, milyen angolul írni. Mivel akkoriban még viszonylag kicsi volt a szókészlete, csak rövid, egyszerű mondatokban tudott fogalmazni, így a komplex gondolatainak nem tudott teret engedni. Küzdött azzal, hogy miként fejezze ki magát, de ez arra is jó volt, hogy megszabaduljon minden feleslegtől. Lépésről lépésre aztán elkezdett kialakulni egy jellegzetes stílus. Ráébredt arra, hogy kevesebb szóval is ki tudja fejezni magát, ha jól kombinálja őket. Később arra jött rá, hogy a magyar származású Agota Kristof is hasonlóan dolgozott. Az író, aki az 1956-os forradalom idején Svájcba menekült, kénytelen volt megtanulni franciául. Mivel idegen nyelven kellett írnia, kifejlesztett egy saját nyelvet és stílust, amelyet rövid mondatok és erős ritmus jellemzett.

Murakami végül úgy döntött, megpróbálja lefordítani az angolul írt szövegét japánra, vagy ahogy ő fogalmazott, inkább transzplantálta azt. Ezzel egy új stílus született, ami az ő saját egyedi stílusa lett.

Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás
Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Te meddig tudnál úgy élni, mint Murakami Haruki?

Tovább olvasok

Egy évvel később, amikor épp betöltötte a harmincat, felhívták a Gunzo irodalmi magazintól, és közölték vele, hogy a Hallgasd a szél dalát! esélyes egy új díjra, a rövidlistások közé került. Addigra ő már el is feledkezett a kéziratról, nem emlékezett rá, hogy beküldte. Sőt valójában az egyetlen, eredeti példányát küldte el a folyóiratnak, szóval, ha nem választják ki, lehet, hogy eltűnt volna örökre a szöveg, ő pedig nem is írt volna soha többé. Ez a hívás azonban megváltoztatott mindent, mert hirtelen felismerte, hogy meg fogja nyerni a díjat és író lesz belőle. Biztos volt benne.

Később megírta a Flipper, 1973-at, amely ennek a történetnek a folytatása volt. A jazzbár még megvolt akkoriban, ezért éjszakánként a konyhaasztalnál dolgozott. Ez az oka annak, hogy ezt a két írást magában csak konyhaasztal-regénynek hívja. A megjelenésük után pedig elhatározta, hogy teljesállású író lesz. Ekkor fogott bele a Birkakergető vad kaland című regénybe, amit már úgy tartott számon, mint írói pályájának a kezdetét.

Forrás: Lithub

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Murakamival autózunk a gyászban három órán át

A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1. Háromórás gyászmunka Ványa bácsi narrációjával. 

...
Hírek

Murakami háborúellenes zenékkel tiltakozik az oroszok inváziója ellen

A japán sztáríró saját rádióműsorának pénteki adásában háborúellenes zenéket fog sugározni. 

...
Hírek

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Mit él át egy hegymászó felesége, ha a férje nem tér vissza az expedícióról? - Megnéztük Erőss Zsolt életéről szóló filmet

Múlt héten debütált Csoma Sándor első nagyjátékfilmje, amiben egészen új perspektívából közelítette meg Erőss Zsolt eltűnését és halálát, mivel az eseményeket a hegymászó felesége, Sterczer Hilda szemszögéből látjuk. A filmet A Hópárduc felesége című interjúkötet inspirálta. 

...
Podcast

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

Megnéztük A hatalom gyűrűi harmadik és negyedik részét, és ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Podcast.

...
Szórakozás

Bereményi Géza kalapja alatt elfér a 20. század

A Bereményi kalapja nemcsak egy alkotó ember, hanem egy korszak és egy kreatív életpálya krónikája is, amelyben a személyesből kiindulva merülünk el a kollektívban. A Papp Gábor Zsigmond által rendezett filmből kiderül, hogy számít-e egyáltalán a név, mire jó „a valósághűség látszata”, hogyan lehet csajozni egy sanzonnal, miközben végigkövetjük azt is, hogyan születik meg a szemünk láttára egy dal a konyhaasztal mellett.

...

Pető Andrea: Ha a háborús nemi erőszak áldozatait mártíroknak nevezzük, azzal nem nagyon segítünk

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

A hét könyve
Kritika
Foglyok tanították meg járni és beszélni, Visky Kitelepítése mégis a szabadságról szól
...
Zöld

Réz Anna: Nagyon beleuntam abba az infantilis bűntudat-parádéba, amivé az anyaság vált

Mardos - A bűntudatról kilenc fejezetben címmel jelent meg Réz Anna első kötete. Ennek apropóján beszélgettünk a szerzővel arról, hogyan lehet a vallás és a pszichológia mezsgyéjén kívül értelmezni a szégyen és a bűntudat kérdését, miért van elege az anyai bűntudatkeltésből, a klímaszorongásból vagy az állandó önreflexiós kényszerből.