Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, a kötet a Hallgasd a szél dalát! és a Flipper, 1973 című kisregényt tartalmazza, amelyek magyarul is olvashatók. A japán sztáríró az új fordítás örömére egy előszóban mesélte el, hogyan is indult az írói karrierje. Az írását angolul teljes egészében ITT lehet elolvasni, mi pedig összefoglaltuk, mit is lehet megtudni belőle Murakami pályájának kezdeti nehézségeiről.  

fk | 2022. augusztus 24. |

Murakami az előszót azzal vezette fel, hogy a legtöbb ember először elvégzi az iskolát, aztán munkába áll, majd kis idő elteltével megházasodik. Ő maga is úgy tervezte, hogy ezt a mintát fogja követni, de az élet végül máshogy hozta. Először házasodott meg, azután kezdett el dolgozni, végül pedig valahogyan sikerült lediplomáznia. Vagyis pontosan az ellenkezőjét csinálta annak, mint ami normálisnak számított.

Mivel gyűlölte a gondolatot, hogy egy cégnek dolgozzon, úgy döntött, hogy megnyitja a saját kis helyét, ahol meg lehet inni egy kávét, ahol szól a jazz és lehet enni-inni. Ez egy egyszerű és jó ötletnek tűnt, azt hitte, egész nap lazíthat majd és jó zenéket fog hallgatni. A probléma csak az volt, hogy mivel az egyetem alatt házasodtak össze a feleségével, pénzük nem volt. Éppen ezért az első három évben a feleségével együtt rabszolgamód dolgoztak, több munkát is elvállaltak, csak hogy minél többet tudjanak spórolni. Végül kölcsönkértek a barátoktól és a családtól, összetették az összes pénzt, majd megnyitottak egy picike kávézót Tokióban. Ekkor 1974-et írtak, akkoriban sokan cselekedtek hasonlóan, akiknek volt egy kis pénzük és nem akartak integrálódni a céges világba.

Murakami Haruki
Hallgasd a szél dalát!/ Flipper, 1973
Ford.: Mayer Ingrid, Geopen, 2016, 240 oldal
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! - Flipper, 1973 könyv

Később elhozta a szüleitől a zongoráját és így már élő zenét is tudtak szolgáltatni. A negyedben, ahol a kávézó volt, sok fiatal jazz-zenész volt, aki kis összegekért is szívesen játszott. Bár szerették a helyet, állandó anyagi gondokkal küzdöttek és sokaknak tartoztak. Egyik alkalommal például csak azért tudták kifizetni a havi részletet a banknak, mert az utcán pénzt találtak. Összességében azonban így is jól érezték magukat, sok érdekes emberrel találkoztak és jó zenéket hallgattak. A húszas évei úgy teltek el, hogy kemény fizikai munkát végzett és törlesztette a tartozásait. Később a kávézónak el kellett költöznie, a fenntartása pedig egyre nehezebbé vált.

Murakami visszanézve úgy látja, akkoriban nagyon keményen dolgozott. Másokhoz képest nagyon kevés alkalma volt arra, hogy megélje a gondtalan fiatalságot. Ha kicsi szabadideje mégis akadt, akkor olvasott. A zene és a könyvek a legnehezebb időkben is mindennapi örömöt jelentettek a számára. A húszas évei végére aztán a Sendagaya jazzbár helyzete stabilizálódott és kicsit fellélegezhettek.

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Tovább olvasok

Első szövege, a Hallgasd a szél dalát! egy rövidebb történet volt, inkább novella, mint regény, a rövid terjedelem ellenére azonban hónapokba telt megírnia. Murakami szerint a probléma egyik része volt csak a kevés idő, a nagyobb bajt inkább az jelentette, hogy fogalma sem volt, hogyan kell regényt írni. Nagyon sokféle könyvet olvasott abban az időben, kezdve a 19. századi orosz regényektől egészen az amerikai detetktívtörténetekig, de a kortárs japán irodalmat nem igazán vizsgálta meg behatóbban. Éppen ezért nem igazán tudta, hogyan lehetne japán nyelven regényt írni.

Az első hónapokban éppen ezért csak írta, ami jött, kísérletezett a stílussal, visszaolvasva azonban messze nem volt elégedett az eredménnyel, kissé unalmasnak találta. Visszagondolva azokra az időkre, úgy találja, hogy természetes, hogy nem sikerült elsőre regényt írnia, igazából a lehetetlennel próbálkozott. Azt mondogatta magának abban az időben, hogy nem kell mindenképp valami szofisztikáltat írni, el kell engedni mindent, amit a regényről és az irodalomról addig gondolt, és csak szabadon le kell írnia az érzéseit és gondolatait, ahogyan jönnek. Mindezt azonban könnyebb volt mondani, mint megcsinálni.

Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!
Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!

Október elején megnyílt a tokiói Murakami Könyvtár, ahol az író személyes archívumát, lemezgyűjteményét és kéziratait is meg lehet nézni. De még arra is lehetőség van, hogy a kedvenc kávéját megkóstolják a látogatók. 

Tovább olvasok

Végül megszabadult a kéziratától és előszedte a szekrényből az írógépet, majd kísérletképpen megpróbálta, milyen angolul írni. Mivel akkoriban még viszonylag kicsi volt a szókészlete, csak rövid, egyszerű mondatokban tudott fogalmazni, így a komplex gondolatainak nem tudott teret engedni. Küzdött azzal, hogy miként fejezze ki magát, de ez arra is jó volt, hogy megszabaduljon minden feleslegtől. Lépésről lépésre aztán elkezdett kialakulni egy jellegzetes stílus. Ráébredt arra, hogy kevesebb szóval is ki tudja fejezni magát, ha jól kombinálja őket. Később arra jött rá, hogy a magyar származású Agota Kristof is hasonlóan dolgozott. Az író, aki az 1956-os forradalom idején Svájcba menekült, kénytelen volt megtanulni franciául. Mivel idegen nyelven kellett írnia, kifejlesztett egy saját nyelvet és stílust, amelyet rövid mondatok és erős ritmus jellemzett.

Murakami végül úgy döntött, megpróbálja lefordítani az angolul írt szövegét japánra, vagy ahogy ő fogalmazott, inkább transzplantálta azt. Ezzel egy új stílus született, ami az ő saját egyedi stílusa lett.

Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás
Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Te meddig tudnál úgy élni, mint Murakami Haruki?

Tovább olvasok

Egy évvel később, amikor épp betöltötte a harmincat, felhívták a Gunzo irodalmi magazintól, és közölték vele, hogy a Hallgasd a szél dalát! esélyes egy új díjra, a rövidlistások közé került. Addigra ő már el is feledkezett a kéziratról, nem emlékezett rá, hogy beküldte. Sőt valójában az egyetlen, eredeti példányát küldte el a folyóiratnak, szóval, ha nem választják ki, lehet, hogy eltűnt volna örökre a szöveg, ő pedig nem is írt volna soha többé. Ez a hívás azonban megváltoztatott mindent, mert hirtelen felismerte, hogy meg fogja nyerni a díjat és író lesz belőle. Biztos volt benne.

Később megírta a Flipper, 1973-at, amely ennek a történetnek a folytatása volt. A jazzbár még megvolt akkoriban, ezért éjszakánként a konyhaasztalnál dolgozott. Ez az oka annak, hogy ezt a két írást magában csak konyhaasztal-regénynek hívja. A megjelenésük után pedig elhatározta, hogy teljesállású író lesz. Ekkor fogott bele a Birkakergető vad kaland című regénybe, amit már úgy tartott számon, mint írói pályájának a kezdetét.

Forrás: Lithub

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Murakamival autózunk a gyászban három órán át

A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1. Háromórás gyászmunka Ványa bácsi narrációjával. 

...
Hírek

Murakami háborúellenes zenékkel tiltakozik az oroszok inváziója ellen

A japán sztáríró saját rádióműsorának pénteki adásában háborúellenes zenéket fog sugározni. 

...
Hírek

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
A Felhőkakukkvárban ősi szövegek élnek tovább az emberi civilizációt mentő generációs űrhajón
...
Zöld

Nincs idő arra várni, hogy a tölgyfa megnőjön, mert az nem most hoz profitot

Zelei Anna Az elveszett erdő című kötetében közérthetően magyarázza el a hazai erdők helyzetét. Mit tehet a hétköznapi városlakó az erdőért, miért írja felül a gazdaság a természet törvényeit, és hogyan férkőzik be észrevétlenül a politika az erdő nyugalmába? Interjú.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Interjú.

...
Szórakozás

Ferrante, Christie, Stephen King - Ezeket a könyveket olvasd el a 2023-as bemutató előtt!

Idén sem lesz hiány izgalmas feldolgozásokból, mutatjuk milyen könyvadaptációk érkeznek idén a mozikba és a streaming csatornákra.

...
Nagy

Laár András nem hajlandó gyűlölködni, szerinte ez is a belső szabadság része

A Laáramlás című kötetben Laár András pályája és élettörténete tárul fel anekdoták, izgalmas történetek formájában: bepillantást nyerhetünk a sokoldalú művész gyermek- és ifjúkorába, a KFT zenekar indulásába, Galla Miklóssal való barátságának históriájába vagy akár a buddhizmushoz fűződő kapcsolatába. A szerzővel a könyv megírásáról, a költészetről, a gyűlöletmentes életről, a valóság és látszat viszonyáról, a Karinthy-gyűrű sorsáról és a belső szabadságról beszélgettünk.

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

...

Pécsi Ildikó nem „szexibombi”, hanem drámai színésznő akart lenni

...

Vajna Ádám: Ha rapper lennék, olyan szeretnék lenni, mint Gege [Alkotótárs]

A hét könyve
Kritika
Narine Abgarjan novellái úgy életigenlők, hogy nem hallgatják el a háború borzalmait
...
Nagy

Petőfi példátlanul jó érzékkel kezelte a korabeli médiát

Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából nyitotta meg a PIM Költő lenni vagy nem lenni című kiállítását. A kurátorok célja az volt, hogy a költő tankönyvekből ismert, fekete-fehér portréja életre keljen a látogatók előtt, és az eddig ismeretlen arca rajzolódjon ki előttük.