Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, a kötet a Hallgasd a szél dalát! és a Flipper, 1973 című kisregényt tartalmazza, amelyek magyarul is olvashatók. A japán sztáríró az új fordítás örömére egy előszóban mesélte el, hogyan is indult az írói karrierje. Az írását angolul teljes egészében ITT lehet elolvasni, mi pedig összefoglaltuk, mit is lehet megtudni belőle Murakami pályájának kezdeti nehézségeiről.  

fk | 2022. augusztus 24. |

Murakami az előszót azzal vezette fel, hogy a legtöbb ember először elvégzi az iskolát, aztán munkába áll, majd kis idő elteltével megházasodik. Ő maga is úgy tervezte, hogy ezt a mintát fogja követni, de az élet végül máshogy hozta. Először házasodott meg, azután kezdett el dolgozni, végül pedig valahogyan sikerült lediplomáznia. Vagyis pontosan az ellenkezőjét csinálta annak, mint ami normálisnak számított.

Mivel gyűlölte a gondolatot, hogy egy cégnek dolgozzon, úgy döntött, hogy megnyitja a saját kis helyét, ahol meg lehet inni egy kávét, ahol szól a jazz és lehet enni-inni. Ez egy egyszerű és jó ötletnek tűnt, azt hitte, egész nap lazíthat majd és jó zenéket fog hallgatni. A probléma csak az volt, hogy mivel az egyetem alatt házasodtak össze a feleségével, pénzük nem volt. Éppen ezért az első három évben a feleségével együtt rabszolgamód dolgoztak, több munkát is elvállaltak, csak hogy minél többet tudjanak spórolni. Végül kölcsönkértek a barátoktól és a családtól, összetették az összes pénzt, majd megnyitottak egy picike kávézót Tokióban. Ekkor 1974-et írtak, akkoriban sokan cselekedtek hasonlóan, akiknek volt egy kis pénzük és nem akartak integrálódni a céges világba.

Murakami Haruki
Hallgasd a szél dalát!/ Flipper, 1973
Ford.: Mayer Ingrid, Geopen, 2016, 240 oldal
Murakami Haruki: Hallgasd a szél dalát! - Flipper, 1973 könyv

Később elhozta a szüleitől a zongoráját és így már élő zenét is tudtak szolgáltatni. A negyedben, ahol a kávézó volt, sok fiatal jazz-zenész volt, aki kis összegekért is szívesen játszott. Bár szerették a helyet, állandó anyagi gondokkal küzdöttek és sokaknak tartoztak. Egyik alkalommal például csak azért tudták kifizetni a havi részletet a banknak, mert az utcán pénzt találtak. Összességében azonban így is jól érezték magukat, sok érdekes emberrel találkoztak és jó zenéket hallgattak. A húszas évei úgy teltek el, hogy kemény fizikai munkát végzett és törlesztette a tartozásait. Később a kávézónak el kellett költöznie, a fenntartása pedig egyre nehezebbé vált.

Murakami visszanézve úgy látja, akkoriban nagyon keményen dolgozott. Másokhoz képest nagyon kevés alkalma volt arra, hogy megélje a gondtalan fiatalságot. Ha kicsi szabadideje mégis akadt, akkor olvasott. A zene és a könyvek a legnehezebb időkben is mindennapi örömöt jelentettek a számára. A húszas évei végére aztán a Sendagaya jazzbár helyzete stabilizálódott és kicsit fellélegezhettek.

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei
Tovább olvasok

Első szövege, a Hallgasd a szél dalát! egy rövidebb történet volt, inkább novella, mint regény, a rövid terjedelem ellenére azonban hónapokba telt megírnia. Murakami szerint a probléma egyik része volt csak a kevés idő, a nagyobb bajt inkább az jelentette, hogy fogalma sem volt, hogyan kell regényt írni. Nagyon sokféle könyvet olvasott abban az időben, kezdve a 19. századi orosz regényektől egészen az amerikai detetktívtörténetekig, de a kortárs japán irodalmat nem igazán vizsgálta meg behatóbban. Éppen ezért nem igazán tudta, hogyan lehetne japán nyelven regényt írni.

Az első hónapokban éppen ezért csak írta, ami jött, kísérletezett a stílussal, visszaolvasva azonban messze nem volt elégedett az eredménnyel, kissé unalmasnak találta. Visszagondolva azokra az időkre, úgy találja, hogy természetes, hogy nem sikerült elsőre regényt írnia, igazából a lehetetlennel próbálkozott. Azt mondogatta magának abban az időben, hogy nem kell mindenképp valami szofisztikáltat írni, el kell engedni mindent, amit a regényről és az irodalomról addig gondolt, és csak szabadon le kell írnia az érzéseit és gondolatait, ahogyan jönnek. Mindezt azonban könnyebb volt mondani, mint megcsinálni.

Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!
Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!

Október elején megnyílt a tokiói Murakami Könyvtár, ahol az író személyes archívumát, lemezgyűjteményét és kéziratait is meg lehet nézni. De még arra is lehetőség van, hogy a kedvenc kávéját megkóstolják a látogatók. 

Tovább olvasok

Végül megszabadult a kéziratától és előszedte a szekrényből az írógépet, majd kísérletképpen megpróbálta, milyen angolul írni. Mivel akkoriban még viszonylag kicsi volt a szókészlete, csak rövid, egyszerű mondatokban tudott fogalmazni, így a komplex gondolatainak nem tudott teret engedni. Küzdött azzal, hogy miként fejezze ki magát, de ez arra is jó volt, hogy megszabaduljon minden feleslegtől. Lépésről lépésre aztán elkezdett kialakulni egy jellegzetes stílus. Ráébredt arra, hogy kevesebb szóval is ki tudja fejezni magát, ha jól kombinálja őket. Később arra jött rá, hogy a magyar származású Agota Kristof is hasonlóan dolgozott. Az író, aki az 1956-os forradalom idején Svájcba menekült, kénytelen volt megtanulni franciául. Mivel idegen nyelven kellett írnia, kifejlesztett egy saját nyelvet és stílust, amelyet rövid mondatok és erős ritmus jellemzett.

Murakami végül úgy döntött, megpróbálja lefordítani az angolul írt szövegét japánra, vagy ahogy ő fogalmazott, inkább transzplantálta azt. Ezzel egy új stílus született, ami az ő saját egyedi stílusa lett.

Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás
Murakami napi rutinja: kelés négykor, öt-hat óra írás, tíz kilométer futás

Te meddig tudnál úgy élni, mint Murakami Haruki?

Tovább olvasok

Egy évvel később, amikor épp betöltötte a harmincat, felhívták a Gunzo irodalmi magazintól, és közölték vele, hogy a Hallgasd a szél dalát! esélyes egy új díjra, a rövidlistások közé került. Addigra ő már el is feledkezett a kéziratról, nem emlékezett rá, hogy beküldte. Sőt valójában az egyetlen, eredeti példányát küldte el a folyóiratnak, szóval, ha nem választják ki, lehet, hogy eltűnt volna örökre a szöveg, ő pedig nem is írt volna soha többé. Ez a hívás azonban megváltoztatott mindent, mert hirtelen felismerte, hogy meg fogja nyerni a díjat és író lesz belőle. Biztos volt benne.

Később megírta a Flipper, 1973-at, amely ennek a történetnek a folytatása volt. A jazzbár még megvolt akkoriban, ezért éjszakánként a konyhaasztalnál dolgozott. Ez az oka annak, hogy ezt a két írást magában csak konyhaasztal-regénynek hívja. A megjelenésük után pedig elhatározta, hogy teljesállású író lesz. Ekkor fogott bele a Birkakergető vad kaland című regénybe, amit már úgy tartott számon, mint írói pályájának a kezdetét.

Forrás: Lithub

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

Murakamival autózunk a gyászban három órán át

A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1. Háromórás gyászmunka Ványa bácsi narrációjával. 

...
Hírek

Murakami háborúellenes zenékkel tiltakozik az oroszok inváziója ellen

A japán sztáríró saját rádióműsorának pénteki adásában háborúellenes zenéket fog sugározni. 

...
Hírek

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Jó szívvel ajánljuk
Zöld
Így élhetjük túl a technológiát az MI egyik vezető fejlesztője szerint
...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...

Ezt senki nem mondta – Tóth Krisztina: Nehezen tudtam visszatalálni a saját életembe

...

Podcast: Hová tűnt Ott Anna? Ezt senki nem mondta!

...

Oscar 2024: Barbie, Oppenheimer vagy egy nevető harmadik győz a csatában?

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.