Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

November 8-án jelenik meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, a regény szerepéről a társadalomban, a saját írói györkereiről és a kreativitásról. A kötet apropóján az Interview Magazine kérdezte varázslatról, boldogságról és időutazásról. Az érdekesebb válaszaiból szemezgettünk.

sa | 2022. október 26. |
  • Amikor ír, Murakami teljesen elmerül a regény világában, ám ha befejezte, visszatér a hétköznapi életéhez: vasal, metrózik és betér a használtlemez boltokba. Nem volt még olyan élménye, hogy ne tudott volna elszakadni a fiktív valóságától - házas emberként a dolgok ennél bonyolultabbak, teszi hozzá.
  • Soha nem élte át, milyen az inspiráció, csak leírja, ami eszébe jut.

Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, a kötet a Hallgasd a szél dalát! és a Flipper, 1973 című kisregényt tartalmazza, amelyek magyarul is olvashatók. A japán sztáríró az új fordítás örömére egy előszóban mesélte el, hogyan is indult az írói karrierje. Az írását angolul teljes egészében ITT lehet elolvasni, mi pedig összefoglaltuk, mit is lehet megtudni belőle Murakami pályájának kezdeti nehézségeiről.  

Tovább olvasok

  • Sokszor ír külföldön, és arra a kérdésre, hogy hol a legjobb írni, egy görögországi emléket elevenített fel. Egy szigeten volt, az ablakából pedig éppen egy juhnyájra látott rá, és egész nap, írás közben nézte őket, állítása szerint bátorították. Nem mintha aztán a regényben egyetlen birka is megjelent volna, ekkor született ugyanis a Norvég erdő.
  • Különösebben sokat nem jelent neki, hogy japán szerzőnek tartják. Azért ír japánul, mert így a legkönnyebb neki, és azért szeret Japánban lenni, 

mert ott vannak azok a jó kis hajdinatésztás helyek.

  • Szinte egyáltalán nem érdeklik az új dolgok, mert életében senki sem énekelt úgy, mint Billie Holliday, és nem játszott úgy a szaxofonon, mint Stan Getz. Ha választhatna, hogy a múltba vagy a jövőbe léphet át, visszamenne meghallgatni Glenn Gould utolsó koncertjét vagy Clifford Brownt. És szívesen megnézné Charlie Parkert is.
  • Az új könyvében arról ír, hogy gyakran varázslatra is szükség van az íráshoz. Arra a kérdésre, hol talál a világunkban varázslatra, felsorolt pár dolgot: a szezonnyitó baseballmeccsen a játékosok makulátlanul fehér ruhája; az első hideg sör egy maraton után; a még sistergő, olajban kisült osztriga; az étkezőkocsi a vonaton; a keményített, fehér terítő; egyetlen szál vörös rózsa az asztalon.

Murakamival autózunk a gyászban három órán át
Murakamival autózunk a gyászban három órán át

Egy piros Saabbal se vezethetsz ki az életedből, lehet 480 a benzin ára, de nincs az a pénz, hogy valójában eltávolodj a történeteidtől. A japán Murakami Haruki novellája alapján az Odüsszeia japán autós verziója készült el: lehet-e éveken át utazni a kihívások közepette, hogy otthonra vagy megnyugvásra találj? A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1, de nincsenek előzések, csak biztonságos tempó, mert nem az a lényeg, milyen gyorsan érsz célba, ha azt sem tudod, mi a cél, csak azt, hogy az autóban nem szenvedsz. A Vezess helyettem a legjobb külföldi film díját vitte el, bár a szerkesztőségi kibeszélőnkben a legjobb adaptált forgatókönyv díját is megkapta tőlünk. Kicsit spoileres kritika. 

Tovább olvasok

  • A legnagyobb félelme, hogy a halála után csak a semmi várja.
  • Csak azt csinálja, ami érdekli, olyat pedig soha, ami nem. Alapvető célja az életben, hogy neki tetsző könyveket olvasson, zenét hallgasson, játsszon a macskáival, kvázi-tisztességes vörösborokat igyon, élőben nézhesse tévén a baseballt, évente lefusson egy maratont és néha utazzon. Nem vágyik oroszlánvadászatra, szerinte az élet önmagában épp elég kaland.
  • Amikor a jazzbárját üzemeltette, egy életre eleget beszélgetett emberekkel. Amikor bezárta, úgy érezte, soha többé nem akar beszélgetni. Ebben az a vicces, hogy a vendégei visszatekintve azt mondják, elég szűkszavú volt.
  • Szerinte a túl jóravaló emberek nem tudnak regényt írni.
  • A legjobb tanács, amit valaha kapott, az az, hogy ha másról akar beszélni, mint a többiek, akkor más nyelvet kell erre használnia. Nem tudta pontosan felidézni, de szerinte ez egy F. Scott Fitzgeraldnak tulajdonított gondolat.
  • Senkinek sem beszél az új ötleteiről, hanem magában gondolkodik rajtuk sokáig.

Murakami háborúellenes zenékkel tiltakozik az oroszok inváziója ellen
Tovább olvasok

  • Fiatalon nagyon szeretett volna egy hardboiled krimit írni, de mivel eleve nehezen boldogul a cselekményekkel, soha nem került rá sor. Szerinte a felénél összezavarodna.
  • A festmények vásárlása az egyetlen extra dolog az életében. Számára ez nem a birtoklásról szól, inkább arról, hogy ezzel rá lettek bízva. A fiatalabb japán művészek munkáiból válogat.
  • Rettenetes tériszonya van.
  • A legboldogabb a maraton célvonalában szokott lenni, amikor tudja, hogy nem kell tovább futnia.



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

...
Hírek

Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!

Október elején megnyílt a tokiói Murakami Könyvtár az író személyes archívumát, lemezgyűjteményét és kéziratait is megnézhetik a látogatók. 

...
Hírek

Murakami Haruki a pólógyűjteményéről ad ki könyvet

A japán sztáríró otthonában hegyekben állnak a különleges pólók. Most egy nagyon személyes könyvben mutatja meg gyűjteményét a világnak. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

...
Ott Anna

Ezt senki nem mondta – Ott Anna könyvajánlója a második részhez

...
Kiss Imola

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

A hét könyve
Kritika
Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez
...
Nagy

Markovics Botond: A technológia elhozhatja a kort, amikor a diktátorok nem halnak meg

Markovics Botond húsz éve erősíti regényeivel a magyar science fiction irodalmat. A Felfalt kozmosz című legutóbbi regényében örökéletű diktátorok és egy napjainkban is ismerős kataklizma állítja kihívás elé az emberiséget. Nagyinterjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Kétezer-négyszáznyolcvan nap

„A hét első felében késő estig dolgozott, hogy el tudjon jönni, holnaptól ki akarja kapcsolni a telefont” ‒ Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez az első rész.

...
Nagy

Petőfi Sándorról, a tojásspekulánsokról és Vorosilov marsallról szóltak a hírek 1948. március 15-én

Kik, mit és hogyan írtak az újságokba a szabadságharc százéves évfordulóján?

...
Nagy

Szilágyi István a 20. század egyik legnagyobb regényét írta meg

Március 13-án elhunyt Szilágyi István, aki az elmúlt fél évszázad egyik legfontosabb prózaírója, Kő hull apadó kútba című regénye a magyar irodalom klasszikusa. 

...
Kritika

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

Egy vér című regényében Denene Millner azt vizsgálja, hogyan kötötték és kötik gúzsba még ma is a nőket a velük szemben támasztott elvárások. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Mintha bezárnának egy dobozba – beszélgetés a kortárs roma irodalomról

A Romakép Műhely a kortárs roma irodalomról tartott kerekasztal-beszélgetést. A Balogh Attiláról és Rafi Lajosról szóló filmek vetítése után Galyas Éva, Kele Fodor Ákos és Fehér Renátó beszélgettek. 

...
Nagy

Ferencvárosi születés és halál – Bősze, Fullajtár és Vágvölgyi B. Sántakutya-sztorijai

Egy zenetörténész, egy színésznő, egy főszerkesztő meg egy kerület. 117 vágány, két ceruzacsonk és pár korty Traubi. Bősze Ádám, Fullajtár Andrea és Vágvölgyi B. András voltak a Sántakutya – ferencvárosi sztorikoktél márciusi vendégei.