Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

November 8-án jelenik meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, a regény szerepéről a társadalomban, a saját írói györkereiről és a kreativitásról. A kötet apropóján az Interview Magazine kérdezte varázslatról, boldogságról és időutazásról. Az érdekesebb válaszaiból szemezgettünk.

sa | 2022. október 26. |
  • Amikor ír, Murakami teljesen elmerül a regény világában, ám ha befejezte, visszatér a hétköznapi életéhez: vasal, metrózik és betér a használtlemez boltokba. Nem volt még olyan élménye, hogy ne tudott volna elszakadni a fiktív valóságától - házas emberként a dolgok ennél bonyolultabbak, teszi hozzá.
  • Soha nem élte át, milyen az inspiráció, csak leírja, ami eszébe jut.

Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, a kötet a Hallgasd a szél dalát! és a Flipper, 1973 című kisregényt tartalmazza, amelyek magyarul is olvashatók. A japán sztáríró az új fordítás örömére egy előszóban mesélte el, hogyan is indult az írói karrierje. Az írását angolul teljes egészében ITT lehet elolvasni, mi pedig összefoglaltuk, mit is lehet megtudni belőle Murakami pályájának kezdeti nehézségeiről.  

Tovább olvasok

  • Sokszor ír külföldön, és arra a kérdésre, hogy hol a legjobb írni, egy görögországi emléket elevenített fel. Egy szigeten volt, az ablakából pedig éppen egy juhnyájra látott rá, és egész nap, írás közben nézte őket, állítása szerint bátorították. Nem mintha aztán a regényben egyetlen birka is megjelent volna, ekkor született ugyanis a Norvég erdő.
  • Különösebben sokat nem jelent neki, hogy japán szerzőnek tartják. Azért ír japánul, mert így a legkönnyebb neki, és azért szeret Japánban lenni, 

mert ott vannak azok a jó kis hajdinatésztás helyek.

  • Szinte egyáltalán nem érdeklik az új dolgok, mert életében senki sem énekelt úgy, mint Billie Holliday, és nem játszott úgy a szaxofonon, mint Stan Getz. Ha választhatna, hogy a múltba vagy a jövőbe léphet át, visszamenne meghallgatni Glenn Gould utolsó koncertjét vagy Clifford Brownt. És szívesen megnézné Charlie Parkert is.
  • Az új könyvében arról ír, hogy gyakran varázslatra is szükség van az íráshoz. Arra a kérdésre, hol talál a világunkban varázslatra, felsorolt pár dolgot: a szezonnyitó baseballmeccsen a játékosok makulátlanul fehér ruhája; az első hideg sör egy maraton után; a még sistergő, olajban kisült osztriga; az étkezőkocsi a vonaton; a keményített, fehér terítő; egyetlen szál vörös rózsa az asztalon.

Murakamival autózunk a gyászban három órán át
Murakamival autózunk a gyászban három órán át

Egy piros Saabbal se vezethetsz ki az életedből, lehet 480 a benzin ára, de nincs az a pénz, hogy valójában eltávolodj a történeteidtől. A japán Murakami Haruki novellája alapján az Odüsszeia japán autós verziója készült el: lehet-e éveken át utazni a kihívások közepette, hogy otthonra vagy megnyugvásra találj? A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1, de nincsenek előzések, csak biztonságos tempó, mert nem az a lényeg, milyen gyorsan érsz célba, ha azt sem tudod, mi a cél, csak azt, hogy az autóban nem szenvedsz. A Vezess helyettem a legjobb külföldi film díját vitte el, bár a szerkesztőségi kibeszélőnkben a legjobb adaptált forgatókönyv díját is megkapta tőlünk. Kicsit spoileres kritika. 

Tovább olvasok

  • A legnagyobb félelme, hogy a halála után csak a semmi várja.
  • Csak azt csinálja, ami érdekli, olyat pedig soha, ami nem. Alapvető célja az életben, hogy neki tetsző könyveket olvasson, zenét hallgasson, játsszon a macskáival, kvázi-tisztességes vörösborokat igyon, élőben nézhesse tévén a baseballt, évente lefusson egy maratont és néha utazzon. Nem vágyik oroszlánvadászatra, szerinte az élet önmagában épp elég kaland.
  • Amikor a jazzbárját üzemeltette, egy életre eleget beszélgetett emberekkel. Amikor bezárta, úgy érezte, soha többé nem akar beszélgetni. Ebben az a vicces, hogy a vendégei visszatekintve azt mondják, elég szűkszavú volt.
  • Szerinte a túl jóravaló emberek nem tudnak regényt írni.
  • A legjobb tanács, amit valaha kapott, az az, hogy ha másról akar beszélni, mint a többiek, akkor más nyelvet kell erre használnia. Nem tudta pontosan felidézni, de szerinte ez egy F. Scott Fitzgeraldnak tulajdonított gondolat.
  • Senkinek sem beszél az új ötleteiről, hanem magában gondolkodik rajtuk sokáig.

Murakami háborúellenes zenékkel tiltakozik az oroszok inváziója ellen
Tovább olvasok

  • Fiatalon nagyon szeretett volna egy hardboiled krimit írni, de mivel eleve nehezen boldogul a cselekményekkel, soha nem került rá sor. Szerinte a felénél összezavarodna.
  • A festmények vásárlása az egyetlen extra dolog az életében. Számára ez nem a birtoklásról szól, inkább arról, hogy ezzel rá lettek bízva. A fiatalabb japán művészek munkáiból válogat.
  • Rettenetes tériszonya van.
  • A legboldogabb a maraton célvonalában szokott lenni, amikor tudja, hogy nem kell tovább futnia.



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

...
Hírek

Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!

Október elején megnyílt a tokiói Murakami Könyvtár az író személyes archívumát, lemezgyűjteményét és kéziratait is megnézhetik a látogatók. 

...
Hírek

Murakami Haruki a pólógyűjteményéről ad ki könyvet

A japán sztáríró otthonában hegyekben állnak a különleges pólók. Most egy nagyon személyes könyvben mutatja meg gyűjteményét a világnak. 

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Mennyire vagyunk felelőtlenek a nukleáris anyagokkal? / A katasztrófa küszöbén

...
Zöld

Jane Goodall: A családomban női ágon öröklődik a bátorság

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.