Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

Murakami Haruki: Nem vágyom oroszlánvadászatra, az élet önmagában épp elég kaland

November 8-án jelenik meg a 73 éves Murakami Haruki Novelist as a Vocation című új könyve, amiben arról ír, milyen regényírónak lenni, a regény szerepéről a társadalomban, a saját írói györkereiről és a kreativitásról. A kötet apropóján az Interview Magazine kérdezte varázslatról, boldogságról és időutazásról. Az érdekesebb válaszaiból szemezgettünk.

sa | 2022. október 26. |
  • Amikor ír, Murakami teljesen elmerül a regény világában, ám ha befejezte, visszatér a hétköznapi életéhez: vasal, metrózik és betér a használtlemez boltokba. Nem volt még olyan élménye, hogy ne tudott volna elszakadni a fiktív valóságától - házas emberként a dolgok ennél bonyolultabbak, teszi hozzá.
  • Soha nem élte át, milyen az inspiráció, csak leírja, ami eszébe jut.

Murakami Haruki éjszaka a konyhaasztalnál írta meg az első regényeit

Idén augusztusban újra kiadták angolul Murakami Haruki első szövegeit, a kötet a Hallgasd a szél dalát! és a Flipper, 1973 című kisregényt tartalmazza, amelyek magyarul is olvashatók. A japán sztáríró az új fordítás örömére egy előszóban mesélte el, hogyan is indult az írói karrierje. Az írását angolul teljes egészében ITT lehet elolvasni, mi pedig összefoglaltuk, mit is lehet megtudni belőle Murakami pályájának kezdeti nehézségeiről.  

Tovább olvasok

  • Sokszor ír külföldön, és arra a kérdésre, hogy hol a legjobb írni, egy görögországi emléket elevenített fel. Egy szigeten volt, az ablakából pedig éppen egy juhnyájra látott rá, és egész nap, írás közben nézte őket, állítása szerint bátorították. Nem mintha aztán a regényben egyetlen birka is megjelent volna, ekkor született ugyanis a Norvég erdő.
  • Különösebben sokat nem jelent neki, hogy japán szerzőnek tartják. Azért ír japánul, mert így a legkönnyebb neki, és azért szeret Japánban lenni, 

mert ott vannak azok a jó kis hajdinatésztás helyek.

  • Szinte egyáltalán nem érdeklik az új dolgok, mert életében senki sem énekelt úgy, mint Billie Holliday, és nem játszott úgy a szaxofonon, mint Stan Getz. Ha választhatna, hogy a múltba vagy a jövőbe léphet át, visszamenne meghallgatni Glenn Gould utolsó koncertjét vagy Clifford Brownt. És szívesen megnézné Charlie Parkert is.
  • Az új könyvében arról ír, hogy gyakran varázslatra is szükség van az íráshoz. Arra a kérdésre, hol talál a világunkban varázslatra, felsorolt pár dolgot: a szezonnyitó baseballmeccsen a játékosok makulátlanul fehér ruhája; az első hideg sör egy maraton után; a még sistergő, olajban kisült osztriga; az étkezőkocsi a vonaton; a keményített, fehér terítő; egyetlen szál vörös rózsa az asztalon.

Murakamival autózunk a gyászban három órán át
Murakamival autózunk a gyászban három órán át

Egy piros Saabbal se vezethetsz ki az életedből, lehet 480 a benzin ára, de nincs az a pénz, hogy valójában eltávolodj a történeteidtől. A japán Murakami Haruki novellája alapján az Odüsszeia japán autós verziója készült el: lehet-e éveken át utazni a kihívások közepette, hogy otthonra vagy megnyugvásra találj? A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1, de nincsenek előzések, csak biztonságos tempó, mert nem az a lényeg, milyen gyorsan érsz célba, ha azt sem tudod, mi a cél, csak azt, hogy az autóban nem szenvedsz. A Vezess helyettem a legjobb külföldi film díját vitte el, bár a szerkesztőségi kibeszélőnkben a legjobb adaptált forgatókönyv díját is megkapta tőlünk. Kicsit spoileres kritika. 

Tovább olvasok

  • A legnagyobb félelme, hogy a halála után csak a semmi várja.
  • Csak azt csinálja, ami érdekli, olyat pedig soha, ami nem. Alapvető célja az életben, hogy neki tetsző könyveket olvasson, zenét hallgasson, játsszon a macskáival, kvázi-tisztességes vörösborokat igyon, élőben nézhesse tévén a baseballt, évente lefusson egy maratont és néha utazzon. Nem vágyik oroszlánvadászatra, szerinte az élet önmagában épp elég kaland.
  • Amikor a jazzbárját üzemeltette, egy életre eleget beszélgetett emberekkel. Amikor bezárta, úgy érezte, soha többé nem akar beszélgetni. Ebben az a vicces, hogy a vendégei visszatekintve azt mondják, elég szűkszavú volt.
  • Szerinte a túl jóravaló emberek nem tudnak regényt írni.
  • A legjobb tanács, amit valaha kapott, az az, hogy ha másról akar beszélni, mint a többiek, akkor más nyelvet kell erre használnia. Nem tudta pontosan felidézni, de szerinte ez egy F. Scott Fitzgeraldnak tulajdonított gondolat.
  • Senkinek sem beszél az új ötleteiről, hanem magában gondolkodik rajtuk sokáig.

Murakami háborúellenes zenékkel tiltakozik az oroszok inváziója ellen
Tovább olvasok

  • Fiatalon nagyon szeretett volna egy hardboiled krimit írni, de mivel eleve nehezen boldogul a cselekményekkel, soha nem került rá sor. Szerinte a felénél összezavarodna.
  • A festmények vásárlása az egyetlen extra dolog az életében. Számára ez nem a birtoklásról szól, inkább arról, hogy ezzel rá lettek bízva. A fiatalabb japán művészek munkáiból válogat.
  • Rettenetes tériszonya van.
  • A legboldogabb a maraton célvonalában szokott lenni, amikor tudja, hogy nem kell tovább futnia.



Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

...
Hírek

Nézd meg videón, milyen lett a Murakami Könyvtár!

Október elején megnyílt a tokiói Murakami Könyvtár az író személyes archívumát, lemezgyűjteményét és kéziratait is megnézhetik a látogatók. 

...
Hírek

Murakami Haruki a pólógyűjteményéről ad ki könyvet

A japán sztáríró otthonában hegyekben állnak a különleges pólók. Most egy nagyon személyes könyvben mutatja meg gyűjteményét a világnak. 

...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Panodyssey

Závada Péter: Érthető ellenszenv – A magyar rapről és slam poetry-ről (1. rész)

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.