5 Murakami-könyv, amit el kell olvasnod

Rostás Eni | 2013. január 12. |

Egyes szám első személyű narráció, médiumként tetszelgő főhősnők, elhagyott, vagy állandóan kutató főhősök, elidegenedés, elszigeteltség, és zavarba ejtően lebilincselő szürreál. Ezek Murakami Haruki mágikus realizmusának alkotóelemei. Szerinte az eszményi könyvben egyszerre van jelen Dosztojevszkij és Raymond Chandler, az írás olyan, mintha nyitott szemmel álmodnánk, és az alkotófolyamat leginkább a videojáték tervezéshez hasonlít. Aki egyszer belép a világába, eltéved benne, mint egy varázslatos labirintusban, ahol még az unalomig koptatott 'semmi nem az, aminek látszik' is új értelmet nyer. „Junkie-vá akarja változtatni az olvasóit" - állítja róla az amerikai író, John Irving. Hiszen ha egyszer függővé váltak, állandóan várni fogják a következő húzását.

Norvég erdő (1987)

A Norvég erdő szándékosan lóg ki a szürreális csavarokkal teletűzdelt Murakami életműből. Hogy azokhoz is eljuttassa írásait, akik nem rajongnak természetfeletti történeteiért, Murakaminak be kellett bizonyítania, hogy realisztikus regényt is képes írni. Számításai bejöttek, sikerült betörnie a mainstreambe, és ez lett a legnagyobb példányszámban fogyó könyve. Hazájában, ahol sokan idegenkednek újraértelmezett japán irodalmi struktúráitól, több mint négymillió példányban fogyott.

Tokiói diákéveire emlékszik vissza a regény narrátora, Toru Watanabe. Szó sincs huncut diákcsínyekkel tarkított nosztalgiáról. A főhős a világfájdalomtól a nagy érzelmi viharokon át a reménytelennek tűnő vágyakozásig, a kamaszkor összes kötelező lépcsőjét végigjárja, a 420 oldalra jutó öngyilkosságok száma pedig magasabb, mint a föld alól előbukkanó misztikus szörnyeké. A történet popkulturális utalások színesíti, felbukkan Boris Vian, A nagy Gatsby, és persze a könyv címadó Beatles slágere, a Norwegian Wood is. (A magyar címadás nem sikerült tökéletesen, mert az eredeti dalban szó sincs erdőről, csak egy lányról, akinek szobáját norvég fával borították.) Az utolsó fejezet írása közben Murakami mégsem ezt, hanem egy másik Beatles-dalt, a Nowhere Mant hallgatta. Bár korábban kijelentette, hogy kizárólag Woody Allennek és David Lynch-nek engedné, hogy vászonra vigye munkáit, a Norvég erdőből mégis egy vietnámi rendező, Anh Hung Tran rendezett filmet 2010-ben.

A kurblimadár krónikája (1995)

Az egész egy macskával kezdődik. Már megint. Elkóborol Okada Toru feleségének macskája. Keresése közben a teljes apátiába süllyedt, munkanélküli férfi észreveszi, hogy nem csak a szőrös kiskedvenc, de az asszony is elkóborolt, méghozzá egy másik kandúrral. A felszarvazott férj leereszkedik egy kútba, és egyre mélyebbre merül önmagába, mi pedig vele tartunk. A háttérben közben csendben zakatol a világ működéséért felelős, láthatatlan kurblimadár.

A háromkötetes regény az USA-ban készült, ahol Murakamit árnyékként kísérte az idegenség gondolata. Másféle idegenség volt ez, mint amit Japánban érez, sokkal nyilvánvalóbb, és direktebb. A könyv megírását egy interjúban a meztelenre vetkőzéshez hasonlította. Megérte kitárulkozni, hiszen megkapta érte a Yomiuri Literary Award-ot, amit korábbi legdurvább kritikusa, Oe Kenzaburo ítélt oda neki.

A regényből készült, videóvetítéssel, báb- és fényjátékkal, valamint klausztrofób hangeffektekkel telezsúfolt multimédiás színdarab tavaly debütált Edinburghban.

Underground: The Tokyo Gas Attack and the Japanese Psyche (1997)

A Legfelsőbb Igazság (Aum Shinrikyo) nevű terroristacsoport tagjai öt összehangolt szarin-gázas támadást hajtottak végre a tokiói metróban 1995. március 20-án. A támadásban tizenketten meghaltak, többen súlyosan megsérültek, és közel ezer ember vakult meg ideiglenesen.

Újságírói irodalomként (journalistic literature) kategorizált könyvében Murakami a túlélőkkel készített interjúit fűzte össze, és megvizsgálta azt, amit a szenzációhajhász japán média figyelmen kívül hagyott, a támadás átlagemberek életére gyakorolt hatását. Az elszigetelődés, és a kommunikáció hiánya gyakori témái a visszaemlékezéseknek, a legtöbb interjúalany pedig teljesen kiábrándult a japán társadalom materializmusából.

Bár Murakami azt állítja, hogy nem akar politikáról beszélni, újra és újra visszatér hozzá, és aggódva figyeli a politikusokat, akik 'újraírják a történelmet'. Szerinte a támadásra nem egy csapat őrült szörnyű tetteként kellene tekinteni, hanem a kiváltó okokat kéne vizsgálni, és megakadályozni, hogy egy átlagos hétköznap reggel a jövőben ismét nemzeti tragédiába torkolljon.

Az angol kiadásban a szekta tagjaival készült interjúk is olvashatók. Japánban ezeket külön, The Place That Was Promised címmel adták ki.

Kafka a tengerparton (2005)

„Majdnem lehetetlen megérteni, a legbonyolultabb könyv, amit valaha írtam." Ezzel engedi útjára az olvasót Murakami, varázslatos és néha ijesztő kalandokra könyvében, amely annyira megfeküdte a japánok gyomrát, hogy a kötet eredeti kiadója létrehozott egy weboldalt, ami a történet megértését segítette. A több mint nyolcezer beérkezett kérdésből az író ezerkétszázra személyesen válaszolt. Leggyakoribb tanácsa az volt, hogy olvassák el a könyvet újra és újra, mert minden újraolvasásnál egyre élesebben fókuszálnak majd a lényegre. A regény végül akkora siker lett, hogy az utazási irodák Kafka a tengerparton-túrákat szerveztek Nyugat-Japánba.

A paralel történetben a 15 éves Tamura Kafka, és a 60 éves analfabéta, Nakata úr testi és lelki utazásait, és életük metafizikai síkon való összekapcsolódását követjük végig. Útjukat felhasított macskák lelke, és Oidipusz király szelleme kíséri. Kafka apja végzetes jóslata elől menekül, Nakata úr pedig különleges képességét felhasználva keres elkószált macskákat, barátkozik egyszeri kamionsofőrökkel, és próbál bezárni egy varázserővel felruházott követ.

Murakami eredetileg a Világvége és a keményre főtt csodaország folytatását akarta megírni, de végül egy teljesen önálló történet kerekedett belőle. Az alkotófolyamathoz a háttérzenét Prince és a Radiohead biztosította.

1Q84 (2011)

Az alternatív valóságban játszódó regény egyik főszereplőjét olyan mértékben gyötri az első emléke, hogy mindenki másét meg akarja ismerni. Amikor Murakamit első meghatározó emlékéről kérdezték, elmesélte, hogy 3 éves korában valahogy sikerült egyedül kisétálnia a házuk ajtaján, átmennie az úton, és beleesnie egy patakba. A víz egy hatalmas, sötét alagút felé sodorta, de anyja időben kimentenie. (Így talán nem is olyan nehéz megérteni Murakami vonzódását a sötéthez, a csatornákhoz, és a földalatti világokhoz.)

Az 1Q84 története egyszerű: egy 30 éves férfiról és egy 30 éves nőről szól, akik 10 éves koruk óta keresik egymást. Itt jön a murakamis csavar, mert ezt a sztorit olyan hosszan és bonyolultan meséli el, amennyire csak lehetséges, magukra hagyva az olvasókat egy titokzatos, kérdőjelekkel teli tóban. Ráadásul szakít az egyes szám első személyű narrációval, és most harmadik személyben beszél hőseiről. A könyv lengyel fordítóját annyira magával ragadta a regény hangulata, hogy egy 1Q84 tematikájú tokiói útikalauzt is összeállított.

Murakami eredetileg kétkötetesre tervezte a könyvet, de a második kötet megjelenése után egy évvel úgy döntött, hozzáír még pár száz oldalt. A monumentális, összefoglaló regényfolyamra az író a mindössze öt oldalas On Seeing The 100 Percent Perfect Girl One Beautiful April Morning című novellájának kibővített változataként tekint. A különös varázsmese tele van agresszióval, erőszakkal, katasztrófával, furcsa szexszel, lebegő órákkal, felrobbanó kutyákkal, és halott kecskék szájából előbukkanó entitásokkal, vagyis a jól ismert álomszerű őrülettel.

A cím orwelli szójáték, a japán nyelvben a kilences számot épp úgy ejtik, mint a „q"-t az angolban. Ugyan Murakami újraolvasta Orwell antiutópiáját, miközben saját regényén dolgozott, de unalmasnak találta. Igaz, a baseballról is hasonlóan vélekedett, és láttuk, hogy annak mi lett a vége.

Kötelező elemek

"Nem tudok túl sokat a szimbolizmusról, de számomra inkább potenciális veszélyforrásnak tűnik. Jobban szeretek metaforákat és hasonlatokat használni" - nyilatkozta Murakami, amikor a könyveiben felbukkanó szimbólumrendszerről kérdezték. Művei mégis tele vannak beszélő macskákkal, fetisizált női fülekkel, és furcsa, álomszerű szexjelenetekkel. Mi ez, ha nem szimbolizmus?

Macska: A japán kultúrába kerámiamacskákat helyeznek a házak és üzletek el, hogy biztosítsák a jó szerencsét. Murakamit egészen kicsi kora óta állandóan macskák vették körül. Imádja őket, de nem gondolja, hogy ezen kívül bármilyen jelentőségük lenne a munkáiban. Murakami macskái állandóan elkóborolnak, és általában beszélnek is.

Nők: Regényeiben kétféle nő bukkan fel. Egyiküknek komoly kapcsolata van a főhőssel. Gyakran ő az, aki eltűnik, és akinek emléke egész életében kísérti a férfi főhőst. Másikuk később kapcsolódik be a történetbe, és segít a keresésben, vagy épp az ellenkezőjében, felejteni. Ő sokkal szókimondóbb, excentrikusabb, vele általában a főhős kapcsolata is melegebb, humorosabb, felszabadultabb. A nők mindig az elkövetkező világ hírnökei.

Popkulturális utalások: Az Amerika-mánia, a nyugat-mánia szinte mindegyik könyvében jelen van (McDonalds, dalok, zenészek, filmek, filmrendezők, vagy például a hotel neve az After Darkban, amit egy '65-ös Godard filmről nevezett el Alphaville-nek). Nem nyugatiasít, ezek a dolgok Japánban is épp úgy a popkultúra (cultural landscape) részét képezik, mint bárhol a világon. Nem érti, miért csodálkoznak ezen az amerikaiak, azt meg főleg nem, hogy miért sajátítják ki maguknak például a hamburgert.

Furcsa szex: A szex Murakami szerint nem más, mint lelki elköteleződés, átjáró egy jobb helyre. Ha jó, akkor begyógyítja a sebeket, és segít, hogy szárnyra kapjon a képzelet. Könyvei tele vannak furcsa aktusokkal, gyakori a fiatalabb férfi-idősebb (és bölcsebb) nő felállás, és van Oidipusz-komplexus is.

Álmok: Álom és valóság határán egyensúlyozó főhősök, például Tamura Kafka álmai Szaeki asszonyról. A Szputnyik, szívecském hőse, Miu fennragad egy óriáskerék tetején, ahol álmot lát, amelyben egy férfival szeretkezik.

Fül: A japánok fétismániája Murakaminál a fülfétisben merül ki. "Életemnek egy bizonyos pontján nagyon érdekeltek a fülek. De azok a fülek már eltűntek" -nyilatkozta, amikor erről kérdezték. Az 1Q84-ben a fül szépségét a női nemi szerv szépségével hasonlítja össze.

A cikk megjelent a Könyves Magazin 5. számában.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Murakami rádióműsorral akarja feldobni a japánokat a veszélyhelyzet idején

Zenés rádióműsorral szeretné otthonmaradásra bíztatni a koronavírus-járvány miatt otthonaikba kényszerült japánokat a világhírű japán író, Murakami Haruki. A május 22-re tervezett adás saját rádióműsorának különkiadása lesz.

...
Hírek

Murakami: Az újrakezdéshez át kell mennünk a legmélyebb sötétségen

...
Hírek

Murakami: A helyesen feltett kérdés néha többet ér, mint a helyes válasz

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

A hét könyve
Kritika
A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról
...
Nagy

Mivel pörgeti fel egy mentalista Camilla Läckberg új szektás krimijét?

A pszichológiát és a sötét rejtélyt kiválóan ötvöző krimi, A doboz után a héten került a boltokba A szekta, Läckberg és Fexeus közös regénytrilógiájának második része. Ez alkalomból beszélgettünk a szerzőpárossal.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

Gazsi Zoltán első könyve életrajzba bújtatott vállalati-impresszionista tankönyv cégvezetésről, fenntarthatóságról, a hétköznapok vidámságáról és a nehéz élethelyzetek túléléséről. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

Kocsis Gergely A varjúszellem című regényében közélet és történelem, krimi és horror szálai fonódnak lidérces, felkavaró történetté, melynek legfőbb kérdése, hogy a holtak mentik meg az élőket, vagy fordítva. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

Tovább vinni az évtizedek óta épített családi gazdaságot, vagy meglépni előle? Többek közt erről szól a Kovács ikrek különleges humorú, mágikus realista családregénye. Olvass bele a Lesz majd minden című könyvbe!