Murakamival autózunk a gyászban három órán át

Murakamival autózunk a gyászban három órán át

Egy piros Saabbal se vezethetsz ki az életedből, lehet 480 a benzin ára, de nincs az a pénz, hogy valójában eltávolodj a történeteidtől. A japán Murakami Haruki novellája alapján az Odüsszeia japán autós verziója készült el: lehet-e éveken át utazni a kihívások közepette, hogy otthonra vagy megnyugvásra találj? A négy Oscar-díjra jelölt Vezess helyettem hosszú és motorhanggal teli, nem környezetbarát film, ami hasonlóan lassú és meditatív, mint a Forma-1, de nincsenek előzések, csak biztonságos tempó, mert nem az a lényeg, milyen gyorsan érsz célba, ha azt sem tudod, mi a cél, csak azt, hogy az autóban nem szenvedsz. A Vezess helyettem a legjobb külföldi film díját vitte el, bár a szerkesztőségi kibeszélőnkben a legjobb adaptált forgatókönyv díját is megkapta tőlünk. Kicsit spoileres kritika. 

Valuska László | 2022. március 30. |

A Murakami Haruki szövegéből, amely a Férfiak nők nélkül kötetben jelent meg magyarul, készített közel háromórás film meditatív utazás gyászban és elengedésben, amely elbeszélhetetlen a mindent meghatározó érzelmek és párkapcsolat nélkül. Murakami szövegeinek működését nem elemezzük most ki, de általánosságban az írói márka erősen épít a képiségre és a főszereplő világát meghatározó melankolikus hangulatra, valamint arra a közöttiségre, aminek ez a film is jó példája: folyamatosan úton vagyunk fizikálisan, érzelmileg és mentálisan is. Nincsenek végleges pontok az életben, csak megállók. A Vezess helyettem férfi főszereplője a szerelemből a gyászon át az elengedésbe tart, világát egyszerre határozza meg a japán nagyváros és kultúra, valamint az európai színjátszás, mivel alszövegként a Ványa bácsi játszik fontos szerepet. Maszkok és szerepek nyújtják a biztonságot a fikció és a valóság határán, illetve a szövegek. A férfi ezek között, a bizonytalanságban létezik.

murakami haruki
Férfiak nők nélkül
Geopen, 2021, 245 oldal

A negyvenedik percben érkezik meg a főcím. Hamagucsi Rjuszuke rendező valójában két filmet készített el egyben: Juszuke (Nisidzsima Hidetosi) színész és rendező, felesége, Oto (Kirishima Reika) forgatókönyvíró. 

Kapcsolatukat a szexualitás és a szövegek kötik össze hangsúlyosabban, úgy mesélnek egymásnak, hogy az elbeszélés öröme egyben testi örömöt is jelent.

A test is egy szöveg, amit olvasni lehet, de ez csak akkor derül ki Juszuke számára, amikor meglátja feleségét egy másik, fiatalabb férfi testének ölelésében. A megcsalás és árulás történetét a filmidő egy későbbi pontján értettem meg, amikor az egyik, Oto által Juszukénak mesélt történetet a szerető fejezi be: nincsenek közös történetek, a megcsalás nemcsak testi, hanem elbeszélői is. 

A Vezess helyettem szép és olvasóbarát bölcsészfilm, ami Murakami melankolikus hangulatát úgy adaptálja filmnyelvre, hogy semmit nem veszítünk belőle. 

Ez a végtelenül magányos film a gyászról, az elengedésről, az alkotásról és a szövegekről szól, amelyben Hamagucsi azt állítja, hogy minden szöveg és történet, és mi ezeken keresztül létezünk:

Juszuke az autójában próbálja a színpadi szövegeit, amiket felesége, Oto mond fel kazettára úgy, hogy a férfi részeit kihagyja, Oto az aktus gyönyörében ötletel a forgatókönyvein. A szöveg kettejük folyamatos párbeszéde, a fiktív szövegek is az ő párbeszédeik részét képezik, értelmezik és kiegészítik a kapcsolatukat. 

A főcím alatt két év telik el, Juszuke Hirosimába érkezik (ld. Szerelmem, Hirosima), hogy a színházi fesztiválra elkészítsen egy Csehov-adaptációt. A Ványa bácsi egy agglegény története, de a művészetről, tehetségről és a kapcsolatokról is mesél, a továbblépés lehetetlenségéről, vagyis mindazokról a helyzetekről, amikor az utazás során egy pillanatba ragadunk. 

A Vezess helyettem világát egyenlőtlen kommunikációs helyzetek építik fel, mindenki a saját világában bolyong: az előadásra különböző anyanyelvű színészeket válogatnak össze, és egy siketet is, aki jelnyelvvel beszél. A Murakami regényeinek írói márkájává vált magányos hangulat pont ebből adódik, hogy 

nehezen szólunk a másikhoz, meséljük el történetünket, és pont ezekből következik, hogy saját életünk foglyaivá válunk. 

A főszereplő egy öreg, piros Saabot vezet, ez jelenti azt a biztonságos teret számára, ami leválasztja őt a világról. Amikor a hirosimai színházi fesztivál vendégrendezőjeként sofőrt kap, az több szempontból is határsértés: más vezeti az autóját (az életét), illetve a sofőrlány is jelen lesz a halott felesége felolvasásaikor, amikor a szöveg szuperintim teret hoz létre.

Rendezőként a próbafolyamat során azt kéri színészeitől, hogy csak olvassanak, ne játsszanak, mert a szöveg működésbe lép és eléri a kívánt hatást. A Vezess helyettem is ilyen: olvassuk a filmet, legyünk türelmesek és megérkezik a hatás. A Könyves Magazin podcastjában megvitattuk a legjobb adaptált forgatókönyvek Oscar-listáját, nálunk a Vezess helyettem nyert. 

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

A Dűnének, Elena Ferranténak vagy Murakami Harukinak adjuk az Oscar-díjat?

Megnéztük a legjobb adaptált forgatókönyv díjára jelölt filmeket, hogy podcastunkban megbeszéljük, melyik milyen volt, sőt pontoztunk és vitatkoztunk, míg végül eldöntöttük, szerintünk ki nyeri majd március 28-án az Oscart.

...
Hírek

Murakami háborúellenes zenékkel tiltakozik az oroszok inváziója ellen

A japán sztáríró saját rádióműsorának pénteki adásában háborúellenes zenéket fog sugározni. 

...
Hírek

Ezek Murakami Haruki kedvenc könyvei

Murakami Haruki nevét legutóbb az Oscar-jelölésekkel kapcsolatban lehetett hallani, hiszen a Hamaguchi Ryūsuke rendezte Drive My Car négy jelölést kapott - nem mellesleg pedig a japán író egik novelláján alapul. A Far Out Magazine legutóbb viszont a japán szerző kedvenc könyveiről cikkezett.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...
Zöld

Litkai Gergely: Mi történne a világgal, ha eltűnnének a méhek? / A méhek története

...
Zöld

A húsevés évezredes hagyományát ugyanúgy átírhatjuk, mint a nők szavazati jogait?

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

...
Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

...
Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

...
Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

...
Nagy

Boldizsár Ildikó: A jó kérdés kapu a megoldás felé

Boldizsár Ildikó hatvanéves lett, ez alkalomból köszöntötték őt barátai, pályatársai és olvasói, valamint legújabb kötetét is bemutatták a Puskin moziban rendezett ünnepségen. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...
Szórakozás

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

Az a.dal.szöveg rovatban ezúttal a HIÚZ zenekar Ez ennyi volt című dalával foglalkozunk. 

...
Szórakozás

Egyedi Péter: Kiadni magad ijesztő dolog és önterápia is

Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péter volt a vendégünk.

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

Szerzőink

...
Simon Eszter

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

...
vl

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

...
Sándor Anna

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban