A gyereknek akkor a legjobb, ha nem körülötte forog a  világ [zsebró]

A gyereknek akkor a legjobb, ha nem körülötte forog a világ [zsebró]

Ha van valami, amihez a focin és a párhuzamos parkoláson kívül kibicként mindenki nagyon ért, akkor az a gyereknevelés. Természetesen nekem is megvoltak a határozott elképzeléseim a témáról, és pontosan tudtam, hogy ha majd saját gyerekem lesz, mi az, amit biztosan nem fog csinálni: átvenni az uralmat az életem felett. Aztán elérkezett a puding próbájának az ideje – ami tart immáron 13 éve –, és kiderült, hogy mint annyi minden, a gyerekkel közös élet, valamint a vele járó kihívások menedzselése elméletben sokkal egyszerűbbnek ígérkezett annál, mint amilyen a gyakorlatban. Hol rövidebb, hol hosszabb időre beköszönt a harmónia, de folyton ott a félsz, hogy vajon meddig tartható fenn és hogyan. Erre keresi a választ Michaeleen Doucleff, a Hogyan neveljünk önálló és kedves felnőtteket? című könyv szerzője is, aki a gyereknevelés ősi módszereinek felkutatásával úgy tűnik, megtalálta a megoldást. (A kötetbe ITT tudsz beleolvasni.)

Szeder Kata | 2022. április 17. |

Az első pár hónapban, évben, ha bárki megkérdezte, hogy: „Na, milyen az anyaság?”, egy udvarias mosollyal kísérve csupán annyit tudtam válaszolni: csiszolódunk. Mert persze vannak fantasztikus részei a napnak, de azért arra, hogy

egy jó időre teljesen megszűnik autonómiád az életed felett, szerintem lehetetlenség kellően felkészülni.

Arról nem is beszélve, hogy minden jószándék és támogatás dacára egy soha nem lanyhuló társadalmi elváráscunamit is magával hoz az új élethelyzet: legyél ott mindenhol, vegyél részt mindenben, fejleszd az összes létező képességet, mert ha nem, ki tudja, később miről marad le szegény gyerek. Mindezt pedig úgy, hogy süt belőled az anyaság szentsége és a nap 24 órájában hozod a tökéletesre stylingolt baba-mama / családi összhangot. Ha mégsem sikerül, szerencsére mindig akad valaki (rokon, barát, ismerős, ismeretlen), aki egyből tudni véli, mit csinálsz rosszul, hogyan kéne másként – a gyerekneveléssel kapcsolatos könyvek garmadájáról már nem is beszélve.

Ennyi segítő szándék és tudásanyag mellett nem csoda, hogy még mindig akad olyan anyuka és apuka, aki elégedetlen saját szülői teljesítményével,

vagy – sokszor magának sem beismerve – egyszerűen csak kipurcant.

Pedig biztosan vannak, különben mi indokolná a gombamód szaporodó, örök harmóniát ígérő – és egymással gyakran szöges ellentétben álló – módszertanok sokaságát. Ezek sorát gazdagítja Michaeleen Doucleff Hogyan neveljünk önálló és kedves felnőtteket? című könyve is, ami a gyereknevelés hagyományos, de nálunk már kikopott módszereit mutatja be, és igyekszik az abból tanultakat átültetni a 21. század nyugati társadalmának hétköznapjaiba. 

MICHAELEEN DOUCLEFF
Hogyan neveljünk önálló és kedves felnőtteket?
Ford.: Szabó Olimpia, 21. Század Kiadó, 2022
-

Az eredetileg vegyész végzettségű Doucleff évekig dolgozott az amerikai közszolgálati rádió (NPR) tudósítójaként, és leginkább orvostudománnyal kapcsolatos témákkal foglalkozott. „Az ebolajárvány csúcspontján Libériában jártam, a kiolvadó influenzavírusok után kutatva a sarkvidéki permafrosztban ástam, és megfordultam egy borneói denevérbarlangban is, ahol egy vírusvadász egy esetleges jövőbeni koronavírus-járványra figyelmeztetett (ez 2017 őszén történt). Miután Rosy belépett az életünkbe, ezek az utazások új értelmet nyertek.

Figyelni kezdtem az anyukákat és apukákat a nagyvilágban, de nem tudósítóként vagy riporterként, hanem elcsigázott szülőként, aki kétségbeesetten keresi a bölcsesség egy apró morzsáját.

Biztosan van jobb módszer, mint ahogyan én csinálom, gondoltam. Muszáj lennie.” Úgyhogy elhatározta, hogy tudományos, valamint riporteri munkájának módszertanát ötvözve kideríti, mit is jelent valójában a gyereknevelés. 

Doucleff a kutatást a különféle, egykor, illetve ma divatos gyereknevelési elméletek tanulmányozásaival kezdte, és már itt izgalmas felismerésekre jutott. „...a nyugati kultúra számára viszonylag új dolog a gyereknevelés. Világviszonylatban nézve zöldfülűek vagyunk. Sok módszerünk mindössze nagyjából száz éve létezik – egyes esetekben csak néhány évtizedre tekint vissza, tehát semmiképpen sem állták még ki az idő próbáját.

A gyerekneveléshez adott tanácsaink ráadásul gyakran olyan gyorsan változnak, egyik generációról a másikra, hogy csak kapkodja a fejét az ember.”

A konklúziója az, hogy a gyerek-szülő harmónia akkor kapott gellert, amikor az évezredeken át öröklődő kollektív tapasztalatokból tudomány lett, nagyjából 200 éve, és megszülettek az első – leginkább férfiak által jegyzett – szakkönyvek és tanulmányok a gyereknevelés mikéntjéről. (Ezeket leginkább árvaházak számára írták azzal a céllal, hogy minél egyszerűbbé és hatékonyabbá tegyék az egyszerre akár több száz gyerek körüli feladatok ellátását.) Idővel aztán a tudomány mellé felzárkózott az ipar is, és a kettő együtt egy olyan dübörgő üzletágat hozott létre, hogy sokszor lehetetlenség eldönteni, kinek is jó igazából, ha kipróbálsz, megveszel valamit (könyvet, játékot, segédeszközt, foglalkozást stb.), neked vagy annak, aki kitalálta, árulja.

Teljesen elbizonytalanodva és kiábrándulva a tiszavirág életű gyereknevelési divatokból, Doucleff fogta magát, összepakolta hároméves lányát és nekiindult a nagyvilágnak.

Olyan közösségeket keresett, ahol még ma is élnek a gyerekek nevelésének, szocializálásának ősi módszerei – így töltött heteket Mexikóban egy maja faluban, a sarkvidéken egy inuit közösségben  vagy épp Tanzániában, a vadászó-gyűjtögető hadza törzzsel. 

-

Michaeleen Doucleff és Rosy

A náluk megélt hétköznapok, a rengeteg beszélgetés és megfigyelés tapasztalataiból született meg a kötet, ami részint olyan, mint egy antropológiai tanulmány, részint pedig mint egy kézikönyv, ugyanis mindazt, amit ezeknél a közösségeknél látott, saját példákon keresztül, illetve pontokba szedve is igyekszik átültetni a nyugati civilizáció életkörülményeibe. Mindenhol azt tapasztalta, hogy „a szülő-gyerek kapcsolat négy kulcsfontosságú pilléren nyugszik:

ezek a csapatmunka, a pártolás, az autonómia és a távolságtartás.”

A könyv fejezetről fejezetre ismerteti meg és bontogatja ki ezeket a fogalmakat, amelyeknek a lényege röviden a következő:

A csapatmunka

A majáknál tapasztalt csapatmunka leginkább abban testesül meg, amit idősebb korukban már nagyon is elvárnánk gyerekeinktől: kérés nélkül, lehetőleg lelkesen és dalolva vegyék ki részüket a házimunkából. Csakhogy mivel kicsiként ebben nem engedünk nekik teret, mondván gyorsabban végzünk a főzéssel, takarítással, bármivel, ha nem lábatlankodnak és pacsmagolnak körülöttünk, akkor végezzük ezeket a feladatokat, amikor ők nincsenek ott. Holott az együttműködési készség egy velünk született adottság, a gyerekek szívesen részt vennének a ház körüli feladatok elvégzésében – takarítás, állatok ellátása, főzés, kertészkedés, stb. –, nem érzékelik a különbséget a munka és a játék között,

nekik az az elsődleges, hogy együtt legyenek velünk, azt csinálhassák, amit mi.

A lényeg az, hogy képességeiknek megfelelő feladatot kapjanak, aminek elvégzése nemcsak sikerélményt, de a csapathoz való tartozás érzetét is megadja.

A pártolás

A Sarkvidéken töltött idő arra mutatott rá arra – amit elviekben igazából mindannyian tudunk –, hogy a jó példa mutatása mennyire fontos a gyerekeknek. Az inuit felnőttek például sosem kényszerítik semmire a gyerekeket, mert tisztában vannak azzal, hogy hozzájuk hasonlóan a gyerekek sem szeretik, ha bármit rájuk erőltetnek. Viszont „ha kis felnőttekként bánunk velük, és nyugodtan, tisztelettel szólunk hozzájuk, előbb-utóbb ők is ilyen módon fognak viszonyulni hozzánk.” Éppen ezért az inuitok nem fegyelmeznek és nem is büntetnek, ha valami nem tetszik nekik, nem állnak le vitatkozni, tudomást sem vesznek róla, hanem a lehető leghiggadtabban próbálnak meg túllépni a szituáción.

„Ha viszont valamilyen érzelemre reagálnak, akár negatívan is, abból a gyerekek azt a következtetést vonják le, hogy ezek fontos és hasznos érzelmek.” 

Az autonómia

Doucleff a szorongás és a stressz ősi ellenszerként nevezi meg az autonómiát, a fizikai és érzelmi szabadságnak azt a fokát és tiszteletét, amit a hadzáknál tapasztalt. „Az ő szemükben ártalmas, ha valaki uralkodni próbál egy másik emberen. Ez a sarkköve az ő világnézetüknek, beleértve a gyermeknevelési elveket is. Az önrendelkezési jog kiterjed a gyerekekre is, akiknek meg van engedve, hogy percről percre maguk döntsenek arról, hogy mit tesznek. Nem akarnak állandóan segíteni nekik, nem zúdulnak rájuk utasítások, nem oktatják őket. A szülők nem éreznek ellenállhatatlan késztetést, hogy folyamatosan »kitöltsék« a gyerek idejét, hogy »elfoglalják« őket. Egyszerűen tudják, hogy a gyerek ki tud – és ki is fog – találni magának valamit.

Akkor meg minek beavatkozni?”

A távolságtartás

A távolságtartás ebben az esetben röviden és tömören igazából annyi, hogy ne akarjuk folyton irányítani és minden ponton beleszólni a gyerekünk életébe – vagyis ne foglalkoztassuk és instruáljuk őket állandóan. Ezzel nemcsak a konfliktusok számát tudjuk csökkenteni, de lehetőséget teremtünk arra is, hogy a gyerekek megtanulják feltalálni magukat, rendezni játszótéri vitás ügyeiket, megtalálni a játékot, amit éppen keresnek stb.

„Lényegében arról van szó, hogy ha a szülő nem keresi, és nem irányítja a gyerek figyelmét, a gyerek sem fogja irányítani és keresni a szülőjét.”

Mindez elsőre talán utópisztikusnak hathat, de olyan szépen építkezik a könyv, hogy valóban teljesen logikusnak és magától értetődőnek tűnik. Még akkor is, ha nem egy vadászó-gyűjtögető, egymással szorosan együttműködő és támogató közösség tagjaként éljük mindennapjainkat. A gyerekkel közös élet valóban egy csiszolódási folyamat, mint ahogy Doucleff utazása is. Nemcsak megszabadít a gyereknevelés divatos sallangjaitól, a gyerekek és szülők ideális viszonyáról szőtt elképzeléseinktől, de megtanít figyelni is, magunkra és a környezetünkre egyaránt. A végére pedig kikristályosodik a szülői feladat lényege is: ha kedves, figyelmes és együttműködő embert szeretnél nevelni, ne a gyerek körül forogjon a világ, azt kell neki megtanítani, hogyan lehet ő a világ része. 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Coco Chanelnek nem tetszett az élete, alkotott egy újat [zsebró]

Coco Chanel a világ mindmáig talán legismertebb divattervezője. Azonkívül, hogy forradalmasította a női divatot, számtalan stílus- és életmódtanácsot hagyott ránk. De az igazi inspriációt sokkal inkább ő maga jelenti, hihetetlen karriertörténete pedig minimum három fontos tanulsággal is szolgál. 

...
Nagy

„Minden könyvtár jó könyvtár, feltéve, hogy egyetlen Jane Austen kötet sincs benne” [zsebró]

Az elmúlt hetekben rengeteg szó esett a klasszikusokról, a női szerzők és irodalmi nőalakok helyzetéről. Megnéztük, mit tud ma mondani az egyik leghíresebb női író, Jane Austen.

...
Nagy

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

J. D. Vance életrajza 2016-ban, Trump megválasztását követően robbant be a sikerlistákra. A saját családjának történetén keresztül mutatja be az amerikai fehér munkás középosztály széthullásának szociokulturális hátterét, és ezzel kvázi a Trump-jelenség megértésének egyik kézikönyve lett.

...
Nagy

A Nobel-díjas Alekszijevics sok ezernyi hangból, sorsból, élettöredékből komponálja könyveit

A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lesz az irodalmi Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics belarusz író, aki könyveiben mindig a valóságot próbálja rögzíteni, legyen szó akár a második világháborút megjárt orosz nőkről, az afganisztáni háború veteránjairól vagy a csernobili katasztrófa túlélőiről. De honnan indult Szvetlana Alekszijevics, ki volt a legnagyobb hatással a munkásságára, a nyolcvanas évek elején miért nem engedték kiadni a könyvét, és miért kényszerült emigrációba? Cikkünkből kiderül.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

...
Valuska László

Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük

...
Laborczi Dóra

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

Hírek
...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

...
Gyerekirodalom

Asterix kutyája saját képregénysorozatot kapott

...
Zöld

Kiplingnek igaza volt: a farkasok akár a kutyáknál is jobban tudnak kötődni az emberhez

...
Szórakozás

Tom Hanks új regénye egy szuperhősfilm kulisszái mögé visz

...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...
Hírek

Harry Potter varázspálcájára is lehet licitálni Londonban

...
Hírek

Bereményi Géza Széna tér című költeménye végigfut majd az új emlékparkban

...
Hírek

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a diákok az író 80. születésnapja alkalmából

...
Hírek

Alan Rickman felhívta Rowlingot a forgatás előtt, hogy többet tudjon meg Pitonról

...
Hírek

Orosz állampolgárságot kapott Edward Snowden

...
Hírek

Gárdos Péter nem forgathatott filmet, ezért könyvet írt Semmelweisről

...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

Ez a jövő már közelebb van, mint gondoljuk. Marcus du Sautoy matematikus A kreativitás kódja - Hogyan tanul a mesterséges intelligencia írni, festeni, gondolkodni című könyvében azt vizsgáltja, hogyan tanítható a gép arra, hogy önállóan kreatívvá váljon.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

...

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...

Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja (A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.)

...

Galgóczi Erzsébet nyíltan leszbikusként lett a Kádár-korszak népszerű szerzője [N/ők is írtak]

...

Sandman: jót tett a sorozatnak, hogy Gaiman sokszor nem kötött kompromisszumot

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Jonas Jonasson: Szituációkat gyűjtök, az agyamban raktározom őket

A svéd Jonas Jonasson most megjelent hatodik könyvével is azt bizonyítja, hogy még mindig közel állnak hozzá a szabálytalan, kivételes és különc figurák. A próféta és a hülye két címszereplője egy véletlen balesetnek köszönhetően sodródik egymás mellé, majd nyakukba veszik Európát, hogy még a végítélet napjának beköszönte előtt elrendezzék függőben lévő ügyeiket. Az íróval Skype-on beszélgettünk, az új könyv kapcsán szóba került Jack Sparrow, Gorbacsov és a tokaji is.

Polc

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...

Stanley Tucci a főzés-ízlelés-evés hármasán szűri át az életet

...

A Szív utca szerzőjének új könyvében a megszállott szenvedélyé a főszerep

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Ecsédi Orsolya hőse csak könyvek szereplőibe tud beleesni

A Juli vagyok, könyvmoly címszereplőjét a valódi, hús-vér fiúk nem érdeklik, még soha nem volt szerelmes. Azaz dehogynem: csak éppen könyvek szereplőibe. Juli mindenesetre most megkapja a lehetőséget, hogy változtasson a dolgok menetén. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Mi a népmesék titka, és hogyan lehet újragondolni ezeket a történeteket? [Bookline Kids]

Zalka Csenge Virág A Százegy ajtajú palota című mesekönyve megőrzi a népmesei elemeket, de sikeresen ötvözi azokat a mai gyerekek számára izgalmas témákkal.

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Dániel András íróasztala

Dániel András gyerekként örökké rajzolt - és felnőttként sem hagyott fel ezzel a jó szokásával. Neki köszönhetjük a kuflikat, Kicsibácsit és Kicsinénit (meg az Imikémet), de mesélt már nyúlformájú kutyáról, ágy alatti kalandokról, legutóbb pedig három pecásról. Most megmutatja az íróasztalát, amely tele van izgalmas, szokatlan és kreatív tárgyakkal.