Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

Vidéki ballada az Amerikai Álomról [zsebró]

Január 20-án letette a hivatali esküt az Egyesült Államok 46. elnöke. Míg az aktus egyeseknek Amerika legdicsőbb kormányzati ciklusának tragikus végét jelenti, mások egy négyéves ámokfutás lezárását, illetve a Joe Biden mellett színre lépő Kamala Harrisnek köszönhetően egy új korszak hajnalát látják benne. Az elmúlt hetek, hónapok, sőt évek amerikai eseményei sorra azt mutatják, hogy szinte forráspontig jutott a sok szép és fontos eszméből felépített államok rendszerének olvasztótégelye. A számszerűsíthető gazdasági különbségeken túl az igazi kihívás a társadalmi feszültségek és az egymás mellett megélt párhuzamos valóságok elismerése, kezelése és orvoslása. Mert addig, amíg az ország egyik fele nem érti a másikat – félelmeit, mozgatórugóit, lehetőségeit és kudarcait –, és viszont, addig esélytelen a sorok rendezése, a közös építkezés. Erről mesél J. D Vance könyve, a Vidéki ballada az Amerikai Álomról, ami a saját családjának történetén keresztül mutatja be a fehér munkás középosztály széthullását és reményvesztettségét. Hogy több ezer kilométer távolságból mégis mi közünk mindehhez? Igazából sokkalta több, mint elsőre gondolnánk.

Szeder Kata | 2021. január 21. |

A ‘90-es évek legeslegelejének egyik nagy slágere volt az Álmaimban Amerika visszainteget / álmaimban Amerika nem mondhat nemet” refrénnel dübörgő AD Studió szám. Bő három perc időutazás, rendszerváltós életérzés, Calippo jégkrém, susogós melegítő és Dallas.

J. D. VANCE
Vidéki ballada az Amerikai Álomról
Ford.: Varró Attila, Gabo, 2020, 318 oldal
-

Épp csak túlvoltunk a Vasfüggöny lebontásán, és mindaz, ami után évtizedeken át ácsingóztunk a vadiúj illatú, csillogó és szabad Nyugat , egyszeriben elérhetővé vált. (Legalábbis, ezt akartuk hinni.) Az álmok netovábbja persze Amerika maradt továbbra is, ami évszázadok óta kecsegtetett a lehetőségek, siker, pénz és csillogás országának illúziójával.

Azóta eltelt pár évtized, én is, és Amerika-képem is sokat változott. Bár sosem voltam egy rajongó alkat, és egyre inkább képes vagyok összefüggéseiben nézni a világra, azért biztonságot adott a tudat, hogy van egy nagy testvér, aki figyel, és ha kell, segít, aki menedékül szolgál, harcba száll a jóért és igazságért. Elvégre mi mást is várnánk egy olyan országtól, ami a szabadság és egyenlőség szellemiségében fogant?! Aminek lakossága ennyire színes és ezer gyökerű, ahova szinte mindenki, aki önszántából jött, a szabadság és jobb élet reményében érkezett. Olvasmány- és filmélményeim persze sorra cáfolták elképzelésemet, amit aztán csak tetéztek tanulmányaim. Obama 2008-as megválasztása után azért picit bizakodni kezdtem.

Elhittem, hogy az emberi hangnem mégiscsak népszerűbb, mint a folytonos ellenségképzés és harci készültség.

Aztán jött 2016 és vele nyáron a Brexit-szavazás, novemberben a Trump-győzelem, amit a világ egy része hatalmas revansként élt meg, a másik fele viszont értetlenül kapkodta fejét, mert ami történt, az a nyilvános arculköpése volt a mindaddig piedesztálra emelt értékeknek és céloknak.

Hogy mi történt 2016-ban, illetve azóta, hogy hol siklott ki kezünkből a valóság valós érzékelése és vele a józan ítélőképesség megléte, számos kutatás, vagy épp film, irodalmi mű témája azóta is. 2020-as ÉV KÖNYVE listánk első és nyolcadik helyezettje, Ali Smith és Nick Hornby regénye is a Brexithez vezető, illetve a döntést követő társadalmi feszültségeknek, a begyöpösödött elvek és elméletek abszurditásának kortárs lenyomata, míg Ben Lerner Az iskola Topekában című könyve a mai Amerikai identitás-válságá(i)t boncolgatja. Ebbe a sorba illeszkedik J. D. Vance itthon tavaly év végén megjelent életrajza is, a Vidéki ballada az Amerikai Álomról, ami az amerikai fehér munkásosztály hanyatlásáról és annak szociokulturális hátteréről mesél. A Yale-en jogi diplomát szerző Vance írása az Államokban 2016 nyarán jelent meg, de igazán Trump megválasztását követően robbant be a köztudatba, mint kvázi kézikönyv a történtek megértéséhez. A memoárból Ron Howard rendezésében film is készült, november végén mutatta be a Netflix, Amy Adamsszel és Glenn Close-sal a főszerepben. (Itt írtunk róla.) Bár a könyvet a New York Timestól Bill Gatesig rengetegen méltatták érzékenysége és a felvetett kérdések empatikus megközelítése miatt, a filmet már annál kevésbé, mondván pont az hiányzik belőle, amitől a könyv működik.

Vance ugyanis szókimondó őszinteséggel mutatja be ennek a társadalmi rétegnek a gyökereit, kulturális identitását, napi gondjainak komplexitását. Ügyelt arra, hogy ne csak a munka helyett inkább segélyen élő, sokszor alkohol- vagy drogproblémákkal küzdő emberek személytelen tömegét lássuk bennük, hanem megértsük azt is, mi vezetett idáig, és miért nem lehet és szabad egy egyszerű vállrándítással átlépni felettük. Pontosan arról a lecsúszóban lévő fehér középosztályról mesél, akik Trumpot a győzelemhez segítették, és ahonnan a szerző maga is származik.

Az én klubom az a sok millió munkásosztálybeli fehér, akik eredetileg Skóciából vagy Írországból származnak, és sosem végeztek főiskolát.

Ezeknél az embereknél a nyomor családi hagyomány:

őseik idénymunkások voltak a déli rabszolgatartó gazdaságban, utána részes bérlők, majd szénbányászok, végül gépkezelők és gyári munkások a közelmúltban. Honfitársaik hegyvidéki tahóknak, fehér szemétnek hívják őket. Én szomszédoknak, barátoknak és családtagoknak.” 

A velem szinte egyidős Vance a saját és családja életén át mutatja be az Appalache-vidék és a Közép-Nyugat fehér munkás középosztályának megerősödését és évtizedek óta tartó bukdácsolását. Nem a messzi és varázslatos Amerikába visz, hanem egy nagyon is ismerős, magára hagyott régióba, ami mára teljesen belesüppedt az apátiába, ahol a minek törjem magam, úgysincs értelme” és a minek legyen rangos állásom, ha úgysem fogadnak be maguk közé” életérzés dominál. A vertikális mobilitás lehetősége szinte zéró, a társadalmi tőke ismeretlen fogalom, éppen ezért nem is meglepő, hogy az itt élők mindenütt összeesküvést látnak és kimondottan fogékonyak a konspirációs elméletekre.

Ez volt az én világom: a totálisan értelmetlen viselkedés melegágya.

Királyi úton tartunk a szegényházba. Nagy képernyős tévéket és iPadeket veszünk. A gyerekeink menő cuccokban rohangálnak, hála a magas kamatú hitelkártyáknak és az uzsorakölcsönöknek. (...) Az otthonaink kész disznóólak. Úgy üvöltözünk egymással, mintha a balközépben ülnénk. Legalább egy ember a családból kábítószeres: hol az apa, hol az anya, hol felváltva, hol egyszerre. Amikor már teljesen szétvet az ideg, ellátjuk a másik baját, többnyire az egész család előtt, akár a kisgyerekeink szeme láttára, és a szomszédok általában végighallgatják az egészet. (...) Gyerekfejjel kerüljük az iskolát, és szülőként sem ösztönözzük a gyerekeinket tanulásra. (...) Nem fűlik a fogunk a munkához, amikor már állás után kellene néznünk. Ha pedig beállunk valahová, nem bírjuk sokáig. (...) Fennen hirdetjük a kemény munka fontosságát, miközben szentül hisszük, hogy mások hibájából nincs munkánk: mert Obama bezáratta a szénbányákat, vagy mert mindent Kínában gyártanak. Efféle hazugságokkal próbáljuk feldolgozni a kognitív disszonanciákat: a feloldhatatlan ellentmondásokat a naponta látott világ és a teli torokból harsogott eszméink között.”

A ‘70-es években elindult zuhanást sem a különböző gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő-, sem pedig a segélyprogramok nem tudták megállítani, mert a probléma gyökere mára már nem a munkanélküliség, hanem a jövőből való kiábrándultság: nem számít, ha szorgalmas vagy, ha jól dolgozol, mert úgysem lesz eredménye. Generációk szocializálódtak ebben a hiszemben, így aztán nem is annyira a lustaság, hanem a tanult tehetetlenség köti őket gúzsba. Aminek aztán az alkohol- és drogproblémák, családon belüli erőszak és a nemzedékről nemzedékre örökített traumák a hozománya.  

A szitkozódó, üvöltöző, sőt, akár verekedő párok hozzátartoztak a mindennapi életünkhöz.

Egy idő után szinte fel sem tűnt az egész. Sokáig azt hittem, a felnőttek egyszerűen így beszélnek egymással.”

Hogy bántalmazó házasságból újabb és újabb katasztrofális kapcsolatokba menekülő, drogproblémákkal küzdő anya mellett az állandó költözködéseknek és traumáknak kitett J. D-ből hogyan lett mégis Yale-diák? Ezt csakis annak köszönheti, hogy volt egy vérbeli hillbilly, vidéki tahó” nagymamája, aki minden nehézség és kudarc dacára is vallásosan hitt az igazi munkában és az amerikai álomban. Elvégre a nagyszülők a ‘40-es, ‘50-es években maguk is ennek köszönhették egzisztenciájukat.  A nyomorgó hegyvidékről a városokba menekülve és az acéliparban munkát vállalva nem csak házat és biztos megélhetést szereztek, de társadalmi megbecsülést is: ők voltak azok a munkások, akik naggyá tették Amerika gazdaságát. 

Úgy gondolták, hogy ha nekik sikerült eljutni egy egytermes tanyasi iskolából egy kétszintes kertvárosi otthonig a középosztályban, akkor a gyerekeik (és unokáik) könnyűszerrel bekerülnek egy főiskolára, és kivehetik a maguk részét az Amerikai Álomból.”

Ettől lehetett Vance a ritka kivételek egyike, akinek sikerült kitörnie az elszigeteltségből. Először az Ohiói Állami Egyetemen, majd pedig a Yale-n tanult, de előtte még teljesített pár év katonai szolgálatot, hogy finanszírozni tudja tanulmányait. Elmondása szerint a tengerészgyalogságnál eltöltött időszak vitt rendszert az életébe és mutatott rá arra: nem szabad mindent kapásból készpénznek venni. Mert legyen szó hiteligénylésről, ösztöndíjakról vagy pályaválasztásról, számtalan lehetőség közül választhat. Tudatosult benne az információk értéke, és annak fontossága, ne elégedjen meg a legkényelmesebb, legkézenfekvőbb magyarázatokkal, minél több forrásból tájékozódjon, hogy a saját kezében tartsa döntéseit, életét. 

A hegylakókat kisgyermek koruktól arra nevelik, szembenézés helyett kerüljék a kellemetlen igazságokat, vagy tegyenek úgy, mintha lenne jobb igazság.”

Bár kemények a megfogalmazásai, igazából nem ítélkezik, de nem is ment fel senkit a saját balsorsa miatti felelősség alól. Könyvét érték olyan vádak, hogy sztereotipizál, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenség ne létezne, amire Trump színre lépése és hangzatos ígéreteinek és elméleteinek hatalmas ovációval kísért fogadtatása az egyik legfőbb bizonyíték. Vance részletesen, és belülről mutatja meg egy széles és önérzetében önmagát is romboló társadalmi réteg évtizedek óta görgetett és halmozott problémáit, betegségeit. A tünetek egyre nyilvánvalóbbak, de az okok kezelése nélkül nem lesz rá gyógyír. Sőt, minden jószándék ellenére csak rosszabbodni fog a helyzet, amíg emberek tömege születik bele és szocializálódik abban a hiszemben, hogy bármit csinálsz, úgysem lesz jobb, kár a strapáért" és hogy mindig lesz valaki, akit ezért okolni lehet. Azt, hogy ennek milyen kisülései lehetnek, láthattuk az elmúlt évek már-már polgárháborús zavargásaiból. 

Akár elfogadjuk, akár nem, az Egyesült Államok nagyhatalom, a világ rendjének máig legmeghatározóbb játékosa. Hol jól, hol rosszul, de pédát mutat, trendet diktál, ami ott történik, az közvetve a mi életünkre is hatással van. Arról nem is beszélve, hogy Vance memoárját olvasva rá kellett jönnöm, hogy igazából nincs is tőlünk olyan messze ez az Amerika. 

Címlapkép: Grant Wood - American Gothic (1930)

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Presser memoárja egy korszak tablója [zsebró]

John Lennon zongorája, Abbey Road, tokiói telefonok, világhírű zenészek, NDK-s lányok – ugyanakkor disszidáló barátok, meg- és kihallgatások, elmismásolt gázsik, Lee farmerek, tűrések, tiltások. Megjelent Presser Gábor önéletírása a Helikon Kiadónál.

...
Nagy

„A legnagyobb katasztrófák gyakran apró léptekkel lopakodnak felénk." [zsebró]

A szemfényvesztés, terelés, blöffölés évszázadok óta fontos és szerves része hétköznapjainknak. Éric Vuillard Napirend  című fekete komédiája a politikai ámítás egyik iskolapéldáját meséli el:  hogyan sodorta az 1930-as években egy maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére a világot. 

...
Nagy

Mi leszel, ha nagy leszel? - Maradj otthon #31

Az érettségi komoly vízválasztó. De nem azért, mert ilyenkor dől el a jövőnk - nem itt szokott, dől az folyamatosan -, hanem azért, mert ez életünk első és talán egyetelen kiváltságos, össznépi generációs összetartozás-élménye. Ettől fosztja meg a járvány az idei végzősöket, mert a jövőt bármikor újra lehet tervezni, a vizsgákat pótolni, de ezt nem.

Az évtized könyve
...
Nagy

Hogyan lesz egy magyar könyvből világsiker?

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 5.

...
Nagy

Az évtized legfontosabb magyar könyvei 4.

Hírek
...
Hírek

Bookline top50: Kepes volt februárban a legnépszerűbb

...
Hírek

Öngyilkos gondolatai voltak Meghan Markle-nak

...
Hírek

Női szerzők könyvcímeit festették a Glücklich Vilma lépcső fokaira

...
Hírek

Octavia E. Butlerről nevezték el a Mars-leszállóhelyet

...
Hírek

Újra elérhető az 5mondatok

...
Hírek

A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvével díjazták a Természetes fényt a Berlinálén

...
Hírek

Colson Whitehead ezeket tanácsolja az írni vágyóknak

...
Hírek

Ez Greta Gerwig tíz kedvenc könyve

...
Hírek

Woody Allen, Durica Katarina és színészek személyes történetei [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Gyerekirodalom

100 éve született a zseniális Rímhányó [Romhányi100]

Száz éve született Romhányi József, akit elsősorban verses humoráról ismer mindenki. Nyelvi leleményben tobzódó szövegei ikonikus rajzilmek révén váltak szállóigévé, de fordított musicaleket is, versei pedig a mai napig nagyon népszerűek.

Szerzőink

...
Bányász Attila

Stephen King új befejezést írt a Végítélethez

...
Jakobovits Kitti

Pszichológusok természetes és kevésbé természetes közegeikben

...
Ruff Orsolya

Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet

Polc

A medvék szemében az ember csak egy kizsákmányoló, oktondi lény

...

Trevor Noah a dél-afrikai apartheidben született, Hollywoodban ért a csúcsra

...

Ez itt a Déli Krónika, a hírmondó: Tom Hanks

...

Ian McEwan új könyvével eléggé kiborította a sci-fi rajongókat

...
Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Mackesy varázslatos barátságkötete lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Charlie Mackesy A Kisfiú, a Vakond, a Róka és a Ló című könyvét választotta.

...
Podcast

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Komolyan vesszük a gyerekeket, éppen ezért fontosnak érezzük, hogy olyan könyveket kapjanak a kezükbe, amelyekhez igazán kapcsolódni tudnak. A HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Könyves Magazin közös podcastjében a meséken innen és túl vizsgáljuk meg, mi zajlik éppen a könyvpiacon, a kiadóknál, a boltokban, az írók és az illusztrátorok műhelyeiben. A legszebb mesékről, klasszikusokról és újdonságokról, provokatív ifjúsági regényekről beszélget Szekeres Niki és Ruff Orsolya.

...
Szívünk rajta

A Kamaszmonológokban nincs tabu

Februárban A szívem egy bezárt bódé lett a Szívünk rajta kiemelt könyve, amelynek történetei érzékenyen rezonálnak a kamaszok testi és lelki változásaira, félelmeire, frusztrációira és örömeire.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért fordítja el a fejét az ember, amikor a szomszédait felszállítják egy vonatra, amelyről nem tudni, hová indul?

Géraldine Schwarz az Emlékezet nélkül című esszéregénye segít megérteni a múltfeldolgozás és az emlékezetpolitika jelentőségét. Interjú.

...
Nagy

Fehér Boldizsár: Nátán, Súnemből

A legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat 2019-beFehér Boldizsár nyerte el Vak majom című regényével, ami a Magvető Kiadónál jelent meg. 2020-ban havonta jelentkezett Hogyan legyünk népszerűek és szerezzünk barátokat című tárcasorozatával.

...
Nagy

"Válaszd a jövőt. Válaszd az életet. De miért akarnék ilyesmit csinálni?" – 25 éves a Trainspotting-film

Idén 25 éves Danny Boyle kultfilmje, a Trainspotting, amely Irvine Welsh azonos című regényéből készült.

...
Kritika

Az apokalipszis mi magunk vagyunk

Florian Herscht leveleket írogat Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. A Herscht 07769 a hét könyve, írásunk kisebb szpojlereket tartalmaz.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

...
Kritika

Kinget idézi, de nem kíván dickensi magasságokba törni J.D. Barker thrillere

Szíve helyén sötétség három az egyben: egy meglepően jól sikerült coming-of-age sztori és egy tipikus barkeri krimi, melyeket megfűszerez a Stephen King-es természetfeletti. 

Film / Színház / Muzsika
...
Nagy

A vezércsel írója éppen olyan kívülálló zseni volt, mint Beth Harmon

...
Hírek

Dragomán, Esterházy és Kosztolányi: ezt nézzük a színházban februárban

...
Hírek

A Netflix új sorozatában Lupin palira veszi a francia elitet

...

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

...

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

...

Tisza Kata: Aki hazudik, az semmit sem tart tiszteletben, ami te vagy (PODCAST)

...

Orvos-Tóth Noémi: A trauma a lélek földrengése [Összekötve podcast]

A hét könyve
Kritika
Lydia Davis a hétköznapi sodródásban is meglátja a rendet
...
Nagy

Lee és Andrew Child: Jack Reacher a közös családi tulajdonunkká vált

Lee Child már a visszavonulást tervezgeti, ezért legnépszerűbb sorozatát, a Jack Reacher-krimiket öccsére bízta. A történet folytatását, Az Őrszemet most még együtt írták meg. Interjúnkban a közös munkáról és Jack Reacher jövőjéről is meséltek. 

Olvass!
...
Beleolvasó

Oravecz Imre azután kezdett el naplót írni, hogy kicsúszott a lába alól a talaj

A Kedves John. Levelek Kaliforniába egyszerre önéletrajzi vallomás és a rendszerváltozás korrajza. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szobotka hősei sokat adnak a látszatra, de emiatt sosem lehetnek igazán boldogok

Zsúfolt budai társbérletek, elfojtott vágyak és félelmek, bonyolult emberi kapcsolatok, szövevényes szerelmek tárulnak elénk Szobotka Tibor klasszikussá vált, 1956-ban játszódó regényében. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

A post-truth mágikus világában elmosódik a tények és a vélemények közti különbség

Vajon miért dőlünk be az álhíreknek és összeesküvés-elméletnek? Krekó Péter Tömegparanoia 2.0 című könyvében azt járja körbe, mit is jelent a post-truth, illetve a dezinformáció kora, és miért virágzik a mai álhír-ipar. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rinocéroszok alakítják Európa és a nyugati civilizáció históriáját

Schein Gábor új verses regénye azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

...
Beleolvasó

Verses-novellás szakácskönyv készült Bodor Ádám 85. születésnapjára

Bodor Ádám 85. születésnapjára harmincöt szerző írt egy-egy, az írásművészete előtt tisztelgő receptes mesét, amelyek akár Eronim Mox elveszettnek hitt szakácskönyvéből is származhatnának.Olvass bele!

...
Beleolvasó

Visszaadható-e egy gyerek?

Egy kiskamasz egyik napról a másikra elveszít mindent - az otthonát, a legjobb barátnőit, a szülei feltétel nélküli szeretetét. Pontosabban azokét, akiket egészen addig a szüleinek hitt. Olvass bele A visszaadott lány történetébe!