Jókai Mór nem lehet vita tárgya Maruzsa szerint, de miért nem?

vl | 2021. február 25. |

Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van, ez nem lehet vita tárgya - szögezte le az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel, olvastuk az MTI tudósításában. Maruzsa Zoltán szerint helyes, ha szakmai viták folynak arról, hogy mely írók kerüljenek a tananyagba, de nem írók véleménye fog dönteni. 

Tóth Krisztina február 11-én válaszolt a Tizenegyes rovatban feltett kérdéseinkre, napokkal később felkapta a Hvg.hu, majd a teljes médián végigsöpört a hír. Az elmúlt napokban az írót az interneten meglincselték, kutyaszarral tömték tele a postaládáját, egyáltalán nem szakmai vita indult el, hanem mocskolódás (cikkünk A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrájáról itt olvasható). 

Maruzsa Zoltán felelős államtitkár állításait vegyük sorra:

  1. Jókai Mórnak a magyar irodalomban helye van: ezzel senki nem vitatkozik, Tóth Krisztina sem állította ennek az ellenkezőjét, ő csak arra hívta fel a figyelmet, hogy 2021-ben nehezen olvasható, amit egyébként az is bizonyít, hogy már 2009-ben egy felmérésben a legnépszerűtlenebb, nehezen olvasható könyvek közé tartozott a szerző regénye, A kőszívű ember fiai, mert nem a megfelelő célcsoportot szólítja meg. A diákok ekkor mást olvasnak, például a Harry Pottert, és kifejezetten fontos, hogy az olvasást megszeressék. A másik szempont számunkra érdekes: a nemi szerepek megjelenése Az arany emberben. Folyamatosan változik a világ, és bizony fontos szempont, hogy a diákok hogyan tudnak azonosulni irodalmi művekkel. Hogyan azonosulhatnak történetekkel, szereplőkkel lányok, akik csak férfi elbeszélőkkel, férfi főszereplőkkel találkoznak? Olyan történetekkel, amelyekben a nő csak vágyott cél, de nem aktív szereplő? Hogyan segíti egy diáklány felnövését, ha képtelen azonosulni a kötelező olvasmányokkal, és az azonosulást segítő olvasmányokkal csak iskolán kívül találkozhat? 
  2. helyes, ha szakmai viták folynak: megírtuk, hogy hatvan éve ugyanazon a témákon vitatkozunk a kötelezőkkel kapcsolatban, most a Magyartanárok Egyesülete jelezte, hogy szerintünk az új Nemzeti Alaptanterv 80 évvel ezelőtti szemlélelet jelenít meg. A Natot a Nemzeti Pedagógus Kar véleményezi jelenleg. Egyébként miért ne lenne szakmai vita, ha egy, az olvasók, a kritikusok és a nemzetközi könyvszakma által is elismert szerző mondja el a véleményét, aki nem mellesleg korábban maga is társszerzőként részt vett tankönyvírásban? Egyáltalán miért probléma, ha valakinek véleménye van?
  3. nem az írók véleménye fog dönteni: azt megtanultuk, hogy szakértők, így írók véleménye nem számít a vitákban. Itt újra feltesszük a kérdést: miért baj, ha valakinek véleménye van? Egyébként miért lenne ördögtől való bevonni írókat, akiknek könyveit egyébként az általános és középiskolások a tanításon kívül is olvassák? Lehet érvényes véleménye egy írónak, hiszen nemcsak ismerheti az irodalmi hagyományt, mivel minden író elsősorban olvasó, hanem sokszor kicsiknek, tinédzsereknek vagy felnőtteknek írnak, így pontosabb képük lehet az olvasókról (mert ez egy összetett nyelvi, kulturális és társadalmi kérdés is). Az irodalmat egyébként is nehéz elképzelni a saját hagyománya nélkül, hiszen a kortárs íróink is ugyanabból a hagyományból dolgoznak, mint a pedagógusok, és bizony valamikor Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, máskor meg Ottlik Géza vagy Mészöly Miklós lesz generációkra hatással. Ez a visszahatás azért is kiemelendő, mert segít a kortárs irodalom és a klasszikusok között megtalálni a kapcsolódási pontokat.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Olvassunk Tóth Krisztinát!

Kommentezők ezrei kérdezik, ki az a Tóth Krisztina. Lehet nem ismerni, de az egyik legfontosabb kortárs írónk. Mutatunk pár szöveget, hogy mindenki megismerje.

...
Nagy

Kötelező olvasmányok: legalább 60 éve ugyanarról vitatkozunk

Évtizedek óta ugyanazok az érvek és ellenérvek (és gyakran címek) pörögnek, és bár a politikai rendszerek változhatnak, a szándék, hogy a gyerekek kötelezően olvassanak el bizonyos könyveket, egészen biztosan változatlan. Az Arcanum adatbázisában kutattunk.

...
Nagy

A Jókai-rajongók, a kutyaszar és az elnémítás kultúrája

Tóth Krisztinát meglincselik az internetezők, mert Az arany embert kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Olvasás, kánon, cancel culture.

Olvass!
...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

"Mert ami volt egyszer, örökké létezik!/ Ha megszületünk – örök életre születünk." A Spirálfüzet versei kamaszokhoz, főként kamasz lányokhoz szólnak. Testvérféltékenység, út- és kiútkeresés, szorongás és játékosság izgalmas keveréke a Takács Zsuzsa költészetéből ismerős fanyar, precíz, ironikus nyelven. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

Hírek
...
Szórakozás

Ezeket a könyvadaptációkat nézzük 2022-ben!

...
Hírek

Az afrikai szerzők domináltak a 2021-es irodalmi díjak nyertesei között

...
Hírek

Könyvesblokk: King, Knausgard, Murakami

...
Hírek

Ma indul az eddigi legnagyobb szabású Harry Potter-kvíz, a Roxforti Házak Bajnoksága

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

...
Könyves Advent

A kamasz lányokhoz szólnak Takács Zsuzsa versei

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

A hét könyve
Kritika
Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát
...
Szórakozás

Lady Gaga golyóval tesz pontot a Gucci család botrányos történetének a végére

„Amit meg kell értenie a Guccikkal kapcsolatban, hogy teljesen őrültek, hihetetlenül manipulatívak és nem túl okosak. Muszáj, hogy ők irányítsanak, de amint megszerzik, amit akarnak, tönkre is teszik! Pusztító fajták, ez ilyen egyszerű!”, sommázza a véleményét Paolo Gucci neje, Jenny Garwood a Sara Gay Forden által írt A Gucci-ház című könyvben, amely Ridley Scott filmjét ihlette. Jenny ebben a három mondatban tulajdonképpen nagyszerűen össze is foglalja Scott produkciójának lényegét.