Jón Kalman Stefánsson: Nyári fény, aztán leszáll az éj
Jón Kalman Stefánsson új könyvében a végtelen téli éjszakákon különös dolgok történnek egy nyugat-izlandi faluban. A Kötöttárugyár igazgatója, miután egy éjszaka latinul álmodik, az örökkévalóságra szegezi tekintetét, és lemond a földi boldogságról, egy politikust elnyel a sötétség, a helyi gazdabolt raktárában pedig, amely egy régi bűntett helyszínén épült, mintha kísértet járna. Az egymáshoz lazán kapcsolódó történetek füzérében szürke hétköznapokat látunk, de az írótól megszokott költői érzékenységgel, fülledt erotikával és könyörtelen humorral tálalva. A vágy sötét sikátoraiban tévelygő helyiek olyan örök kérdésekkel szembesülnek, mint az emberiség sorsa vagy az élet értelme. Olvass bele ITT!
Jón Kalman Stefánsson és Sigrídur Hagalín Björnsdóttir az izlandi irodalom aktuálisan legizgalmasabb power couple-ja, akik nagyon eltérő közegből érkeztek (egyikük eredetileg költő, másikuk televíziós újságíróként dolgozik jelenleg is), és bár markánsan egyedi prózát írnak mindketten, írásművészetükben mégis találni közös pontokat. Jón Kalman Stefánsson az Ásta című regényét hozta el legutóbb a magyar olvasóknak, amelyben a címszereplő lány élete lényegében egy balesetet szenvedett ember visszaemlékezéseiből bomlik ki, Sigrídur Hagalín Björnsdóttir Szent szó című regényében (olvass bele ITT) pedig egy fiatal anya, Edda eltűnése borzolja a kedélyeket. Az utána való nyomozás ugyanakkor sokkal messzebbre vezet, az olvasás és írás titokzatos világába, hiszen – ahogy a könyv is leszögezi – az „írásban varázserő rejlik, megváltoztatja a gondolkodásunkat, a viselkedésünket, a világot”, és a tűz megszelídítése óta ez az emberiség legnagyobb hatású eszköze. A két szerzővel még az őszi Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettünk, és az írás mellett szóba kerültek a versek és a hiányzó apafigurák, közben kiderül, hogy miért okosabbak a könyvek, mint az íróik, és megpróbálunk választ keresni arra is, miért igazi történetmesélő nép az izlandi.
Tovább olvasokLinda Boström Knausgaard: A Helios-katasztrófa
Linda Boström Knausgard első könyvének, A Helios-katasztrófának a motívumai, a hallgatag lány és a különös, lelki beteg apa, már ismerősek lehetnek az magyar nyelven megjelent előző könyve, az Isten hozott Amerikában lapjairól. Ez a kisregény azonban még filmszerűbben ábrázolja az eseményeket. „Apától születek. Kettéhasítom a fejét.” Ezekkel a drámai mondatokkal indul a regény, Pallasz Athéné mítoszának modern újraértelmezése. A helyszín ezúttal nem az ókori Olimposz hegye, hanem egy svéd kisváros, ahol a tizenkét éves Anna apját mentőautó szállítja be a pszichiátriára. A kislányt előbb egy kedves szomszéd fogadja be, majd egy pünkösdista nevelőcsaládhoz kerül, ahol furábbnál furább rokonokról gondoskodik, és általános meglepetést okoz azzal, hogy görögül szólal meg. Az apja utáni vágyakozás azonban lassan felőrli az erejét, és mély depresszióba esik. Olvass bele ITT!
Egy 11 éves gyerek a narrátora Linda Boström Knausgård Isten hozott Amerikában című kisregényének. Egy olyan gyerek, aki egy szép napon úgy dönt, hogy elhallgat és nem is szólal meg többé. A háttérben nem valamiféle gyermeki dac húzódik, hanem egy szinte felfoghatatlan trauma, a trauma mögött pedig egy család. Egy apa, akinek titokban a halálát kívánta a lánya. Egy fivér, akinek jobb kitérni az útjából. És egy ragyogó, tündökletesen tehetséges anya, akivel valahogy mégsem találják meg az egymáshoz vezető utat. A szikár nyelvű kisregény egyből a svéd szerzőre irányította a figyelmet, akit amúgy talán az is ismerni vél, aki sosem olvasott még tőle semmit, hiszen exférje, a norvég Karl Ove Knausgård a Harcom-ciklusban alaposan megírta a szerelmük és a házasságuk történetét. Ám Linda Boström Knausgård érthető módon saját jogán akar érvényesülni, nem is szereti a régmúlt családi viszonyokat firtató kérdéseket, írásos interjúnkban ugyanakkor készséggel mesélt gyerekkori álmokról és traumákról, egy majdnem elfeledett jelentkezésről, és arról, milyen érzések kavarogtak benne ennek a regénynek a megírásakor.
Tovább olvasokTatiana Țîbuleac: Üvegkert
„Egy árva, moldáv kislány sorsa örökbefogadásától felnőttkoráig, életútja az árvaháztól egy bukaresti kórház szülészetének vezetéséig – az Üvegkert lapjain egy olyan, apró töredékekből feltáruló történet követhető nyomon, melyben az élet szinte minden lehetséges tragédiája összetalálkozik. Lírai betétekkel tűzdelt, a gyermek nézőpontjából előadott szöveg, ahol az alapvetően sötét árnyalatok mellett mindvégig ott pislákol a szeretet és a szépség meleg fénye, mely nem képes ugyan idillivé tenni a borzalmakat, de valamiféle varázslatként mégiscsak átitatja és elfogadhatóvá teszi az életet, mely a kis főhősnek, Lasztocskának adatott.” – írtuk Tatiana Ţîbuleac második regényéről, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. Az Üvegkert fejlődésregény, coming of age történet, egy kislány felnövekvésének szívszaggató históriája.
Egy árva, moldáv kislány sorsa örökbefogadásától felnőttkoráig, életútja az árvaháztól egy bukaresti kórház szülészetének vezetéséig – az Üvegkert lapjain egy olyan, apró töredékekből feltáruló történet követhető nyomon, melyben az élet szinte minden lehetséges tragédiája összetalálkozik. Lírai betétekkel tűzdelt, a gyermek nézőpontjából előadott szöveg, ahol az alapvetően sötét árnyalatok mellett mindvégig ott pislákol a szeretet és a szépség meleg fénye, mely nem képes ugyan idillivé tenni a borzalmakat, de valamiféle varázslatként mégiscsak átitatja és elfogadhatóvá teszi az életet, mely a kis főhősnek, Lasztocskának adatott. Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.
Tovább olvasokNicolas Mathieu: Gyermekeik is utánuk
A francia kamaszok érzéseit, vágyait, konfliktusait és a 90-es évek társadalmát mutatja be Nicolas Mathieu Goncourt-díjas könyve. A regényben négy meghatározó pillanat kerül a középpontba, négy nyár a Nirvana Smells Like Teen Spiritjétől az 1998-as labdarúgó-világbajnokságig. Konfliktusok a szülőkkel és a szülők között, semittevés és elvágyódás, száguldás, félelmek, szenvedélyek – útkeresés a 90-es évek szűk levegőjű átlaglakótelepeinek hátországában. Közben pedig beköszönt az első szerelem is és ezzel elkezdődik a valódi élet. Olvass bele ITT!
Richard Osman: A férfi, aki kétszer halt meg
Richard Osman jó úton halad afelé, hogy A csütörtöki nyomozóklub folytatásával, A férfi, aki kétszer halt meg című krimijével megismételje az első rész sikerét. A kötet már a megjelenése utáni napokban rekordokat döntögetett, és az angol nyelvű kiadásból három nap alatt több mint 110 ezer kelt el. A fülszöveg szerint Elizabeth egy olyan régi kollégájától kapott levelet, aki fontos szereplő volt a nő életében. A férfi most a segítségét kéri egy olyan üggyel kapcsolatban, amelyben ellopott gyémántok és egy rettegett maffiafőnök is szerepel, és ami miatt veszélyben forog az élete. Miközben egyre nő a halottak száma, Elizabeth csatasorba állítja Joyce-t, Ibrahimot és Ront a kíméletlen gyilkos utáni hajszában - és ha még a gyémántokat is megtalálnák, az lenne csak az igazi ráadás. Ezúttal azonban egy olyan ellenséggel néznek szembe, akinek nem jelentene különösebb gondot eltenni négy öregembert az útból. Vajon képes lesz a csütörtöki nyomozóklub elkapni a gyilkost, mielőtt ő kapná el Elizabethéket? Olvass bele ITT!
Ha fél évvel ezelőtt Richard Osmant egyetlen mondattal kellett volna jellemezni, akkor ő lett volna az az angol tévés pasas, aki írt egy roppant sikeres krimit négy nyugdíjas nyomozóról, aminek a filmjogait nem más vette meg, mint Steven Spielberg. Akkor már lehetett tudni, hogy érkezik a folytatás, aminek a tétje nem más, minthogy kiderüljön: Osman sikere egyszeri felvillanás volt-e, vagy végleg elfoglalta helyét a sikeres krimiírók között. Pár hete magyarul is megjelent A férfi, aki kétszer halt meg, amely a legtöbb ponton hozza mindazt, amit már az elsőben is szerettünk.
Tovább olvasokBernardine Evaristo: A lány, a nő, a többiek
Bernardine Evaristo A lány, a nő, a többiek című regényéért Margaret Atwooddal megosztva elnyerte a Man Bookert, aztán pedig bezsebelte a legjobb könyvért járó Brit Könyvdíjat is. A sokhangú regény tizenkét szereplője nagyon eltérő életet él: Amma leszbikus színházi rendező éppen élete nagy lehetőségére, darabjának premierjére készül a Nemzeti Színházban; régi barátja, Shirley tanár, több évtizedes munka után is London egyik pénzhiányos iskolájában rekedt, egyik volt hallgatója, Carole mégis sikeres befektetési bankár lesz. Bummi takarítóként dolgozik, és nyilvánvaló eredményei ellenére aggódik, hogy lánya végképp elszakítja nigériai gyökereit. Az észak-angliai tanyán élő 93 éves GG viszont nehezen lép túl a múlt árnyékán. Míg LaTisha a három különböző férfitól származó gyerekének keresi a megfelelő apát, Megan a nemi identitásában bizonytalan, és a közösségi médiában próbál válaszokat találni. Csupa felejthetetlen karakter, akik számos ponton keresztezik egymás életét. Evaristo rendkívüli érzékenységgel mutatja meg egy emberi élet sokféleségét, azokra a dolgokra emlékeztet bennünket, amik összekötnek minket az ismerőseinkkel.
Kazuo Ishiguro: Klara és a Nap
A Nobel-díjas Kazuo Ishiguro legújabb regénye, a Klara és a Nap magyarul a Helikonnál jelent meg idén. A könyvet a kritikák úgy méltatták mint mesterművet, amely az életről, a szerelemről és a halandóságról mesél, és amely megmutatja az emberi lét törékenységét és szépségét. (Ahogy arról korábban mi is írtunk, a 3000 Pictures és a Sony Pictures pedig már le is csapott a megfilmesítési jogokra.) A történet egy robotról szól, aki megpróbálja megérteni az emberi világot. Klara, a gyerekek számára kifejlesztett Robotbarát egy üzlet kirakatában várja leendő tulajdonosát. Addig is az utca épületeit, a járókelők viselkedését és a Nap járását figyeli. Aztán egy nap otthonra talál és ott a legjobb tudása szerint igyekszik Josie és családja segítségére lenni; páratlan optimizmusával reményt ad a beteg lány szüleinek.
Olga Tokarczuk: Nyughatatlanok
A Nobel-díjas Olga Tokarczuk egyik leghíresebb és legszélesebb körben méltatott nagyregénye a Nyughatatlanok, amely idén magyarul is megjelent. Lengyelországban a Nike-díjat, Nagy-Britanniában a nemzetközi Man Bookert nyerte el. A könyv hősei nomádok, örök utazók. Nők, akik tartalék fogkefét hordanak kézitáskájukban arra az esetre, ha sürgősen útra kell kelniük, és férfiak, akik tíz perc alatt képesek utazásra készen összepakolni minden holmijukat. A Nyughatatlanok egyszerre szól az emberi testről, az életről, a halálról, a mozgásról és a vándorlásról. Szereplői között ott találjuk Philip Verheyent, aki a tizenhetedik században saját amputált lábát boncolta fel és rajzolta meg anatómiai pontossággal. De ott van Angelo Soliman is, az Észak-Amerikában született fekete rabszolga, később Kazinczy Ferenc barátja, akinek holttestét császári parancsra kitömték és kiállították a bécsi Természettudományi Múzeumban. De ott van annak a huszonegyedik századi férfinak a szívszaggató története is, akinek felesége és gyermeke egy horvát szigeten tűnik el rejtélyes körülmények között.
Annie Ernaux: Évek
Annie Ernaux hazájában elismert író. Magyarországon tavaly jelent meg Lánytörténet című önéletrajzi ihletésű regénye, amely az 50-es években, Franciaországban játszódik (ITT lehet beleolvasni). Ernaux-t sokan a legnagyobb élő írónak tartják Franciaországban, az utóbbi években pedig világszerte egyre ismertebbek a könyvei. A velencei filmfesztiválon például idén nagy sikere volt a francia-libanoni Audrey Diwan Happening című filmjének, amely Ernaux L’Evénement című regényét dolgozta fel, amely egy nem kívánt terhesség és egy illegális abortusz történetét mutatja be női szemszögből. Az egyik legsikeresebb és legjelentősebb könyve, az Évek idén jelent meg magyarul. A rendhagyó önéletírás egy nemzedék történetét beszéli el, annak minden vágyával, félelmével és hiedelmével együtt, bemutatva, hogyan alakult a francia társadalom a 40-es évek óta. „Az Évek olyan könyv, amelyben benne sűrűsödik egy élet tapasztalatának és az idő múlásának súlya.”- írtuk kritikánkban. Olvass bele ITT!
„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása egy nemzedék történetét beszéli el, annak minden vágyával, félelmével és hiedelmével együtt, bemutatva, hogyan alakult a francia társadalom a 40-es évek óta. Az Évek a hét könyve, amely tárgyak, emlékek, érzetek és benyomások elgondolkodtató gyűjteményével mesél a hétköznapokból összeálló életidőről és a női sorsról.
Tovább olvasokColson Whitehead: Harlemi kavarás
Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead regénye, a Harlemi kavarás a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A föld alatti vasút és A Nickel-fiúk szerzője új regényében egy olyan gengsztervilágot ábrázol, ahol nincsenek jó emberek, csak rosszak és még rosszabbak. Közben pedig azt is megmutatja, hogyan alakult a feketék helyzete ebben az egyszerre zűrös és vibrálóan izgalmas időszakban. „Colson Whiteheadről már tudjuk, hogy három dolgot nagyon jól tud: megmutatni korszakok és helyek atmoszféráját, izgalmas, összetett karaktereket ábrázolni, és akciódús, pörgős cselekményt építeni, mindezt pedig olyan társadalmi érzékenységgel és éleslátással toldja meg, hogy lehetetlen nem bevonódni a regényeibe. Ilyen ez a könyv is, a 60-as évekbeli Harlem lüktető, többdimenziós világ, amely fokozatosan kel életre előttünk Ray Carney sorsán keresztül.” – írtuk kritikánkban.
Dílerek, gyilkosok, stricik, rablók, maffiózók és mindent átitató korrupció – Colson Whitehead új regénye, a Harlemi kavarás a 60-as évek Amerikájának legsötétebb bugyraiba viszi az olvasót, közben pedig árnyalt képet ad arról, milyen alapokra épült az a csillogó New York, amelyet ma ismerünk. A föld alatti vasút és A Nickel-fiúk szerzője új regényében egy olyan gengsztervilágot ábrázol, ahol nincsenek jó emberek, csak rosszak és még rosszabbak. Közben pedig azt is megmutatja, hogyan alakult a feketék helyzete ebben az egyszerre zűrös és vibrálóan izgalmas időszakban. A Harlemi kavarás a hét könyve.
Tovább olvasok
