Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Egy árva, moldáv kislány sorsa örökbefogadásától felnőttkoráig, életútja az árvaháztól egy bukaresti kórház szülészetének vezetéséig – az Üvegkert lapjain egy olyan, apró töredékekből feltáruló történet követhető nyomon, melyben az élet szinte minden lehetséges tragédiája összetalálkozik. Lírai betétekkel tűzdelt, a gyermek nézőpontjából előadott szöveg, ahol az alapvetően sötét árnyalatok mellett mindvégig ott pislákol a szeretet és a szépség meleg fénye, mely nem képes ugyan idillivé tenni a borzalmakat, de valamiféle varázslatként mégiscsak átitatja és elfogadhatóvá teszi az életet, mely a kis főhősnek, Lasztocskának adatott. Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Kolozsi Orsolya | 2021. november 30. |
Tatiana Ţîbuleac
Üvegkert
Ford. Joó Attila, Metropolis Media, 2021, 246 oldal
-

Az Üvegkert fejlődésregény, coming of age történet, egy kislány felnövekvésének szívszaggató históriája. A kis Lasztocskát hétéves korában veszi ki az árvaházból későbbi nevelőanyja, Tamara Pavlovna egy decemberi napon, mely rendkívül intenzíven vésődik bele a kislány emlékezetébe: „Hétfő volt, és december. Azóta a hónapjaim hétfővel, az éveim decemberrel kezdődnek. Egész éjjel havazott, az utca sarkai kigömbölyödtek. A zöld és a fekete is kifehéredett. Csak a rjabina (berkenye) égett vörösen az ágakon, Morkovka szeme pedig narancssárgán ragyogott a csatorna csövén. Olyan szép voltam, mint soha azelőtt. 

És ha akkor felfogom ezt, ha tudtam volna, hogy zajlik ez az életben, megőriztem volna azt a szépséget a későbbiekre.

De nem tudtam. Gyerek voltam még, ha már nagyobbacska is.”

Hamar kiderül, hogy a nő elsősorban azért hozta el, fogadta örökbe és költöztette be külvárosi otthonába, hogy legyen, aki segít neki nehéz munkájában, az üveggyűjtésben. A kizsákmányoló, alapvetően a lány kihasználására épülő kapcsolat azonban idővel egyre mélyebbé válik, látható lesz, hogy az idős nőben anyai érzelmek ébrednek, és szigora, gyakori verései ellenére embert akar nevelni a kislányból, végül pedig egyetlen céljává, az őrületig fokozódó megszállottságává válik, hogy a lányt gazdaggá tegye. Ennek az ambivalens anya-lánya kapcsolatnak a bemutatása, a szeretet melléfogásai azonban csak a regény cselekményének egyik részét alkotják.

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is
Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét vagy esetleg teljes életműveket. 

Tovább olvasok

Nemcsak a Tamarával való kapcsolatot ismerhetjük meg, de annak a Kisinyov külvárosában található háznak a közösségét is, melyben a nő és az örökbefogadott lánya élnek. A házban lakó, az udvarban gyakran összegyűlő, egymás életét át- meg átszövő lakókat az én-elbeszélő Lasztocska perspektíváján keresztül látjuk. A városszéli négyemeletes házban élők különleges, többnyire a perifériára szorult, kisiklott sorsú emberek, akik minden hibájuk és nehézségeik ellenére valamiféle családot, meghittséget és otthont jelentenek a magányos kisgyermeknek. Főleg nők élnek ebben az udvarban, ők vezetik be a kislányt a női létbe, ismertetik meg a férfiakkal, az első menstruáció élményét is velük oszthatja meg. Van köztük többgyermekes anya, vénlány, fiatal kamasz, testét pénzért áruba bocsátó, gyönyörű nő, de szörnyű betegségekkel küzdő asszony is.

Hétköznapi, tragikus sorsok között él, találkozik alkoholizmussal, gyásszal, abortusszal, hirtelen halállal, nemi erőszakkal, nyomorral és betegségekkel, de mégis, gyermeki nézőpontja valamiféle varázzsal ruházza fel ezt a világot. Az egyik lakó, Zahar Antonovics például egy félkezű, féllábú, öreg és szegény hadirokkant, a világ számára senki, a kislány mégis varázslatosnak látja cukorkával megtöltött zsebeit, egész különös lényét. Az itt élő,

a társadalom számára értéktelen emberek az ő életében hatalmas értékeket képviselnek, mindannyian tanítanak neki valamit a világról,

segítenek neki az identitáskeresése során és megadják neki a valahová tartozás érzését. Az elbeszélő nem egyszer el is gondolkodik az emberi életek, sorsok értékén, a pénzben kifejezhető és a valódi érték ellentmondásaira reagálva: „Vajon mennyit ér egy ember? Azt mondják, hogy az emberi élet a legdrágább, de pontosan mennyibe is kerül? Ezt senki sem tudja. Ahányszor csak beáraztam a környezetemben élők életét, egyáltalán nem bizonyultak drágának. (...) Kinek kell egy koldus? Vagy mennyibe került volna Zahar Antonovics, aki nem is ember volt, hanem valóságos bolygó? Egy rubelbe, ha ugyan nem csak néhány kopejkába. Kevesebbe, mint a cukorkák, melyeket egy hét alatt vett nekünk. Ljoncsikól nem is beszélve, az ő árából egy sörre sem telt volna.”

A gyermek hihetetlenül őszinte, a felnőttek világának képmutatásáról tudomást sem vevő nézőpontja nemcsak a fentihez hasonló ellentmondásokra világít rá, de nagyon fontos kapcsolatot létesít a mesével, a varázslattal. A kommunizmus utolsó évtizedének társadalmi, történelmi eseményeit ugyanúgy nem érti, mint a körülötte élőket, így ezeket a hiányokat gyakran fikcióval pótolja. A világot egyfajta mágikus nézőpontból érti meg, fogja fel, ehhez adódik még a felnőtt perspektívája, aki saját gyermekkori énjére néz vissza, azt értelmezi. Ez a keveredés, a kettős, sok helyen egymásba mosódó perspektíva teszi különlegessé ezt a szöveget, melynek időkezelése sem szokványos.

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben
Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa címmel útnak indítjuk új sorozatunkat, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk és értékelünk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket. Ez alkalommal az utóbbi néhány év figyelemre méltó megjelenéseiből szemezgettünk olyan könyveket, melyek a földrész legkülönbözőbb pontjain születtek, de összeköti őket, hogy mind a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról mesélnek, nagyon változatos módokon és más-más perspektívából.

Tovább olvasok

A főhős élettörténete (elsősorban a hét és tizennyolc éves kora közé eső időszak) nem lineárisan, hanem apró darabokban, mozaikokként kerül az olvasó elé. Egy-egy esemény több ilyen, időben teljesen összekeveredő darabkából bomlik ki, sok helyen nem is érthető, mire történt utalás, hiszen az majd csak egy későbbi részletből válik világossá. Az olvasó így folyamatosan építkezik, keresgél és nyomoz, hogy közelebb kerülhessen a tragikus sorsú kislányhoz, hogy teljes egészében megérthesse a vele történteket. Az erőszak, a verések, a kiszolgáltatottság, az értéktelenség érzése, a magány a leghűségesebb követői a lánynak, aki nagy küzdelmek árán az orvosi egyetemig jut, de boldog nem lesz sohasem. Talán azért, mert nem képes megbocsátani (sem a nevelőanyjának, sem a sorsnak, sem vér szerinti szüleinek, akikhez gyakorta kiszól a szövegből), mert múltját rekonstruálva nem tesz mást, mint „sorba rendezi gyűlöleteit”, számba veszi az életét és nem talál semmit, csak sebeket. „Tudod, mi történik azzal, aki nem bocsát meg? Ezt sem tudod. 

Nagy feketeség költözik abba az emberbe, aki nem bocsát meg, és eltakar odabent mindent, ami él.

És ennyi volt. Sem a napot, sem a holdat nem látja többé az, aki nem bocsát meg. Többé nem tudja, mi az öröm.” A megbocsátás fontossága nyilvánvaló számára, de nem képes rá. Mint ahogy talán szeretetre sem képes, hiszen őt sem szerették soha. 

A szív és a szeretet témájához nagyon szorosan kapcsolódik az egész regényen végighúzódó, a címben is megjelenő üveg motívuma. A kislány és mostohaanyja eldobált üvegek összegyűjtéséből élnek, a vágott sebek, az ehhez kapcsolódó fájdalom mindennaposak az életükben. De nemcsak a cselekményben, hanem a regény szerkezetében is felbukkan a motívum, hiszen az emlékezés darabjai, a szöveg számozott bekezdései (összesen 167 darab) olyanok, mint a szilánkok, melyek mindegyike visszatükrözi ugyan a lányt, de csak összeillesztve mutathatnak róla teljes képet, azaz mutathatnának, ha ez a kép a maga teljességében megragadható lenne. (Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a kislány kedvenc játéka, melyért egyszer az életét is kockáztatja, nem más, mint egy kaleidoszkóp.) Lasztocska gyermeke, Tamara (akit nevelőanyjáról nevez el) pedig az üvegcsontúság nevű betegséggel jön a világra, melynek folyományaként bármikor bármelyik csontja megrepedhet, eltörhet. Az üvegekhez szorosan kapcsolódó törékenység nemcsak a főhős testalkatára, lelki adottságaira utal, de a világba vetett bizalom, a boldogság átmenetiségét, törékenységét is illusztrálja. A kislány alapélménye, hogy minden jó dolog törékeny, mint az üveg, és ha összetörik, szilánkként képes megsebesíteni az embert és fájdalmat okozni neki. 

Bár a könyv a traumákkal teli sors bemutatása mellett más rétegekkel is rendelkezik (a Moldovára jellemző kétnyelvűséget is tematizálja, illetve a kommunizmus végjátékát és annak társadalmi hatásait is felvillantja), a legfontosabb benne az az identitáskeresés, a felnőtté válás története. A regény utolsó oldalain maga az elbeszélő is reflektál a vele történt változásokra, arra, hogy eltűnt belőle az a gyermek, aki egykor volt, a varázslattal telt perceket pedig felváltotta a szúrós, hideg realitás: „Mindent az első télhez hasonlítottam, amikor Tamara Pavlovna Kisinyovba hozott. Hol volt az a kék fény, mely úgy áradt az égből, mint valami varázslat? Hol volt a bűvölet, a félelem, a csodálkozás? Mennyire megváltozott a város, mennyire megváltoztam én magam!” Az Üvegkert egy üvegcserepeken keresztül vezető fájdalmas út, mely társadalmi felemelkedést hoz ugyan, de megbékélést és boldogságot nem. Mintha azt illusztrálná, hogy a gyermekkorban szerzett sebek nem gyógyulhatnak be soha, az elhagyottság, a megalázottság érzése megmarad, és ilyenkor összetört álmokkal, fájdalmat okozó szilánkokkal van tele minden. Vagy ahogyan az elbeszélő nagyon egyszerűen megfogalmazza: 

„Levetem a bőröm, és csak szilánkokat látok.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Írd meg Európát!

Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni [Írd meg Európát!]

Dora Csehova a nagy orosz irodalmi hagyomány folytatója, könyve azokról szól, akiknek az élete másként alakult, mint ahogyan tervezték. Olvass bele a Nem akartam Lenin lenni című kötetbe, írj róla recenziót és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel! 

Hírek
...
Hírek

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

...
Nagy

Az utolsó rózsa és a megvakult angyalok – Nyolc izgalmas könyvheti verskötetet ajánlunk

...
Gyerekirodalom

Távozik a Móra Kiadó főszerkesztője

...
Beleolvasó

A nagyszerűséget ragadja meg a mongolok uralta Kínában a lány, akinek a semmilétet jósolták

...
Hírek

Annie Ernaux életébe „bombaként” csapódott az irodalmi Nobel-díj

...
Hírek

Joanne Harris: A nők elleni erőszak megelőzésében segít, ha a fiúk lányokról is olvasnak

...
Hírek

Takács Zsuzsa és Takáts József kapta idén a Szinva Irodalmi Díjat

...
Panodyssey

Milyen történeteket mesél egy város vagy egy falu? Írd meg a Panodyssey pályázatára!

...
Szórakozás

Mi köze az Utódlásnak egy Pulitzer-díjas amerikai költőhöz?

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé: A rovarirtón és a Technokol Rapidon túl (Hogyan gyűjt információkat a prózaíró?)

"Elbeszélőnk áprilisban magokat vet a kertben, de milyen zöldségeket lehet elvetni áprilisban? Például mángoldot, azt mindig vadászni kellett a vásárcsarnokban. Lássuk a mángold típusait: a Lucullus fehér szárú, a Rhubarb Chard piros. Grüner Schnitt, ez nagyon jól hangzik, valamire egyszer még jó lesz." Kiss Tibor Noé esszésorozatának második részében a regényírás egyik legalapvetőbb feladatát mutatja be: az információgyűjtéssel és a kutatómunkával kapcsolatos tapasztalatairól mesél.

...
Zöld

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

Thomas Erikson viselkedéskutató új, Energiavámpírokkal körülvéve című könyvében arra ad magyarázatot, hogy miért érezzük bizonyos emberek társaságát fárasztónak. Interjúnkban arról beszélgettünk vele, hogy mit tehetünk, ha energiavámpír van a családban, hogyan hatnak a társadalomra, és örökölhetőek-e a rossz mintázatok. 

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

...
Sándor Anna

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

Olvass!
...
Beleolvasó

Nádasdy Ádám sokat hordta az irháját keresztül-kasul a városon, sosem telt be vele

Nádasdy Ádám visszaemlékezéseiben feltárul egy határokon átívelő, szerteágazó családtörténet, és az, hogy milyen volt felnőni egy soknyelvű, többkultúrájú családban a szürke ötvenes években. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Amikor anya és lánya hazatér, a család ősi birtokán egy több száz éve eltűnt telepeskolónia rejtélye is megoldódhat

A díjnyertes író, Kimberly Brock titkokkal teli, gyönyörűen megírt történetében magával ragadóan mesél a roanoke-i elveszett kolónia rejtélyéről, és a szeretet, a család, az anyaság és az emberi szív határtalan misztériumairól. Olvass bele!

...
Könyvtavasz

Mesés versek ringatják álomba a gyerekeket

Hogyan nyílik ki és csukódik be estére a tündérrózsa, mennyire más a mező napfényben, mint naplementében, és merre oson az esti sötétben a róka? Rachel Williams altatóverseiből kiderül - olvass bele!