Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Mi töri szilánkosra egy kislány életét a kommunista Moldova végnapjaiban?

Egy árva, moldáv kislány sorsa örökbefogadásától felnőttkoráig, életútja az árvaháztól egy bukaresti kórház szülészetének vezetéséig – az Üvegkert lapjain egy olyan, apró töredékekből feltáruló történet követhető nyomon, melyben az élet szinte minden lehetséges tragédiája összetalálkozik. Lírai betétekkel tűzdelt, a gyermek nézőpontjából előadott szöveg, ahol az alapvetően sötét árnyalatok mellett mindvégig ott pislákol a szeretet és a szépség meleg fénye, mely nem képes ugyan idillivé tenni a borzalmakat, de valamiféle varázslatként mégiscsak átitatja és elfogadhatóvá teszi az életet, mely a kis főhősnek, Lasztocskának adatott. Az árvaság, a magány, a hála, a gyermekkori traumák és jéggé fagyó, majd egymás mellett mégiscsak felolvadó szívek a legfontosabb témái Tatiana Ţîbuleac második regényének, mely 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

Kolozsi Orsolya | 2021. november 30. |
Tatiana Ţîbuleac
Üvegkert
Ford. Joó Attila, Metropolis Media, 2021, 246 oldal
-

Az Üvegkert fejlődésregény, coming of age történet, egy kislány felnövekvésének szívszaggató históriája. A kis Lasztocskát hétéves korában veszi ki az árvaházból későbbi nevelőanyja, Tamara Pavlovna egy decemberi napon, mely rendkívül intenzíven vésődik bele a kislány emlékezetébe: „Hétfő volt, és december. Azóta a hónapjaim hétfővel, az éveim decemberrel kezdődnek. Egész éjjel havazott, az utca sarkai kigömbölyödtek. A zöld és a fekete is kifehéredett. Csak a rjabina (berkenye) égett vörösen az ágakon, Morkovka szeme pedig narancssárgán ragyogott a csatorna csövén. Olyan szép voltam, mint soha azelőtt. 

És ha akkor felfogom ezt, ha tudtam volna, hogy zajlik ez az életben, megőriztem volna azt a szépséget a későbbiekre.

De nem tudtam. Gyerek voltam még, ha már nagyobbacska is.”

Hamar kiderül, hogy a nő elsősorban azért hozta el, fogadta örökbe és költöztette be külvárosi otthonába, hogy legyen, aki segít neki nehéz munkájában, az üveggyűjtésben. A kizsákmányoló, alapvetően a lány kihasználására épülő kapcsolat azonban idővel egyre mélyebbé válik, látható lesz, hogy az idős nőben anyai érzelmek ébrednek, és szigora, gyakori verései ellenére embert akar nevelni a kislányból, végül pedig egyetlen céljává, az őrületig fokozódó megszállottságává válik, hogy a lányt gazdaggá tegye. Ennek az ambivalens anya-lánya kapcsolatnak a bemutatása, a szeretet melléfogásai azonban csak a regény cselekményének egyik részét alkotják.

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is
Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét vagy esetleg teljes életműveket. 

Tovább olvasok

Nemcsak a Tamarával való kapcsolatot ismerhetjük meg, de annak a Kisinyov külvárosában található háznak a közösségét is, melyben a nő és az örökbefogadott lánya élnek. A házban lakó, az udvarban gyakran összegyűlő, egymás életét át- meg átszövő lakókat az én-elbeszélő Lasztocska perspektíváján keresztül látjuk. A városszéli négyemeletes házban élők különleges, többnyire a perifériára szorult, kisiklott sorsú emberek, akik minden hibájuk és nehézségeik ellenére valamiféle családot, meghittséget és otthont jelentenek a magányos kisgyermeknek. Főleg nők élnek ebben az udvarban, ők vezetik be a kislányt a női létbe, ismertetik meg a férfiakkal, az első menstruáció élményét is velük oszthatja meg. Van köztük többgyermekes anya, vénlány, fiatal kamasz, testét pénzért áruba bocsátó, gyönyörű nő, de szörnyű betegségekkel küzdő asszony is.

Hétköznapi, tragikus sorsok között él, találkozik alkoholizmussal, gyásszal, abortusszal, hirtelen halállal, nemi erőszakkal, nyomorral és betegségekkel, de mégis, gyermeki nézőpontja valamiféle varázzsal ruházza fel ezt a világot. Az egyik lakó, Zahar Antonovics például egy félkezű, féllábú, öreg és szegény hadirokkant, a világ számára senki, a kislány mégis varázslatosnak látja cukorkával megtöltött zsebeit, egész különös lényét. Az itt élő,

a társadalom számára értéktelen emberek az ő életében hatalmas értékeket képviselnek, mindannyian tanítanak neki valamit a világról,

segítenek neki az identitáskeresése során és megadják neki a valahová tartozás érzését. Az elbeszélő nem egyszer el is gondolkodik az emberi életek, sorsok értékén, a pénzben kifejezhető és a valódi érték ellentmondásaira reagálva: „Vajon mennyit ér egy ember? Azt mondják, hogy az emberi élet a legdrágább, de pontosan mennyibe is kerül? Ezt senki sem tudja. Ahányszor csak beáraztam a környezetemben élők életét, egyáltalán nem bizonyultak drágának. (...) Kinek kell egy koldus? Vagy mennyibe került volna Zahar Antonovics, aki nem is ember volt, hanem valóságos bolygó? Egy rubelbe, ha ugyan nem csak néhány kopejkába. Kevesebbe, mint a cukorkák, melyeket egy hét alatt vett nekünk. Ljoncsikól nem is beszélve, az ő árából egy sörre sem telt volna.”

A gyermek hihetetlenül őszinte, a felnőttek világának képmutatásáról tudomást sem vevő nézőpontja nemcsak a fentihez hasonló ellentmondásokra világít rá, de nagyon fontos kapcsolatot létesít a mesével, a varázslattal. A kommunizmus utolsó évtizedének társadalmi, történelmi eseményeit ugyanúgy nem érti, mint a körülötte élőket, így ezeket a hiányokat gyakran fikcióval pótolja. A világot egyfajta mágikus nézőpontból érti meg, fogja fel, ehhez adódik még a felnőtt perspektívája, aki saját gyermekkori énjére néz vissza, azt értelmezi. Ez a keveredés, a kettős, sok helyen egymásba mosódó perspektíva teszi különlegessé ezt a szöveget, melynek időkezelése sem szokványos.

Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben
Anyák és felnőtt gyermekek a közelmúlt legizgalmasabb európai regényeiben

Kreatív Európa címmel útnak indítjuk új sorozatunkat, amelyben a kortárs európai irodalomból ajánlunk és értékelünk könyveket. Valljuk, hogy a kortárs világirodalom kiapadhatatlan forrás, hangok hihetetlen sokfélesége, folyamatosan egymásra ható szólamok izgalmas egyvelege. Ezen belül az európai irodalom is rendkívül érdekes, ráadásul kiváló fordítók és lelkes kiadók dolgoznak azon, hogy megismerhessük a kortárs európai írók egy-egy emblematikus szövegét, vagy esetleg teljes életműveket. Ez alkalommal az utóbbi néhány év figyelemre méltó megjelenéseiből szemezgettünk olyan könyveket, melyek a földrész legkülönbözőbb pontjain születtek, de összeköti őket, hogy mind a felnőttkori szülő-gyermek kapcsolatokról mesélnek, nagyon változatos módokon és más-más perspektívából.

Tovább olvasok

A főhős élettörténete (elsősorban a hét és tizennyolc éves kora közé eső időszak) nem lineárisan, hanem apró darabokban, mozaikokként kerül az olvasó elé. Egy-egy esemény több ilyen, időben teljesen összekeveredő darabkából bomlik ki, sok helyen nem is érthető, mire történt utalás, hiszen az majd csak egy későbbi részletből válik világossá. Az olvasó így folyamatosan építkezik, keresgél és nyomoz, hogy közelebb kerülhessen a tragikus sorsú kislányhoz, hogy teljes egészében megérthesse a vele történteket. Az erőszak, a verések, a kiszolgáltatottság, az értéktelenség érzése, a magány a leghűségesebb követői a lánynak, aki nagy küzdelmek árán az orvosi egyetemig jut, de boldog nem lesz sohasem. Talán azért, mert nem képes megbocsátani (sem a nevelőanyjának, sem a sorsnak, sem vér szerinti szüleinek, akikhez gyakorta kiszól a szövegből), mert múltját rekonstruálva nem tesz mást, mint „sorba rendezi gyűlöleteit”, számba veszi az életét és nem talál semmit, csak sebeket. „Tudod, mi történik azzal, aki nem bocsát meg? Ezt sem tudod. 

Nagy feketeség költözik abba az emberbe, aki nem bocsát meg, és eltakar odabent mindent, ami él.

És ennyi volt. Sem a napot, sem a holdat nem látja többé az, aki nem bocsát meg. Többé nem tudja, mi az öröm.” A megbocsátás fontossága nyilvánvaló számára, de nem képes rá. Mint ahogy talán szeretetre sem képes, hiszen őt sem szerették soha. 

A szív és a szeretet témájához nagyon szorosan kapcsolódik az egész regényen végighúzódó, a címben is megjelenő üveg motívuma. A kislány és mostohaanyja eldobált üvegek összegyűjtéséből élnek, a vágott sebek, az ehhez kapcsolódó fájdalom mindennaposak az életükben. De nemcsak a cselekményben, hanem a regény szerkezetében is felbukkan a motívum, hiszen az emlékezés darabjai, a szöveg számozott bekezdései (összesen 167 darab) olyanok, mint a szilánkok, melyek mindegyike visszatükrözi ugyan a lányt, de csak összeillesztve mutathatnak róla teljes képet, azaz mutathatnának, ha ez a kép a maga teljességében megragadható lenne. (Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a kislány kedvenc játéka, melyért egyszer az életét is kockáztatja, nem más, mint egy kaleidoszkóp.) Lasztocska gyermeke, Tamara (akit nevelőanyjáról nevez el) pedig az üvegcsontúság nevű betegséggel jön a világra, melynek folyományaként bármikor bármelyik csontja megrepedhet, eltörhet. Az üvegekhez szorosan kapcsolódó törékenység nemcsak a főhős testalkatára, lelki adottságaira utal, de a világba vetett bizalom, a boldogság átmenetiségét, törékenységét is illusztrálja. A kislány alapélménye, hogy minden jó dolog törékeny, mint az üveg, és ha összetörik, szilánkként képes megsebesíteni az embert és fájdalmat okozni neki. 

Bár a könyv a traumákkal teli sors bemutatása mellett más rétegekkel is rendelkezik (a Moldovára jellemző kétnyelvűséget is tematizálja, illetve a kommunizmus végjátékát és annak társadalmi hatásait is felvillantja), a legfontosabb benne az az identitáskeresés, a felnőtté válás története. A regény utolsó oldalain maga az elbeszélő is reflektál a vele történt változásokra, arra, hogy eltűnt belőle az a gyermek, aki egykor volt, a varázslattal telt perceket pedig felváltotta a szúrós, hideg realitás: „Mindent az első télhez hasonlítottam, amikor Tamara Pavlovna Kisinyovba hozott. Hol volt az a kék fény, mely úgy áradt az égből, mint valami varázslat? Hol volt a bűvölet, a félelem, a csodálkozás? Mennyire megváltozott a város, mennyire megváltoztam én magam!” Az Üvegkert egy üvegcserepeken keresztül vezető fájdalmas út, mely társadalmi felemelkedést hoz ugyan, de megbékélést és boldogságot nem. Mintha azt illusztrálná, hogy a gyermekkorban szerzett sebek nem gyógyulhatnak be soha, az elhagyottság, a megalázottság érzése megmarad, és ilyenkor összetört álmokkal, fájdalmat okozó szilánkokkal van tele minden. Vagy ahogyan az elbeszélő nagyon egyszerűen megfogalmazza: 

„Levetem a bőröm, és csak szilánkokat látok.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Írd meg Európát!

Dora Csehova: Nem akartam Lenin lenni [Írd meg Európát!]

Dora Csehova a nagy orosz irodalmi hagyomány folytatója, könyve azokról szól, akiknek az élete másként alakult, mint ahogyan tervezték. Olvass bele a Nem akartam Lenin lenni című kötetbe, írj róla recenziót és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel! 

Hírek
...
Zöld

David Attenborough és Vilmos herceg megalapította a “Zöld Nobelt”, ezek a projektek kapták idén

...
Nagy

80 éves lett Peter Handke, akinek botrányt kavart a Nobel-díja

...
Hírek

Megnyílt a 2023-as Zsoldos Péter-díj jelölési időszaka

...
Könyves Advent

A Szöszi Marilyn Monroe legintimebb portréja

...
Szórakozás

Regényzene készült az Utas és holdvilághoz

...
Zöld

Öt nap, több ezer halott - 70 éve lepte el Londont a gyilkos szmog

...
Hírek

Márciusban magyarul is megjelenik a Malfoyt játszó Tom Felton memoárja

...
Szórakozás

Neil Gaiman beszélő mongúz lesz a Fodor Nándorról szóló filmben

...
Gyerekirodalom

A barátság lényegéről mesél a kisnyúl és a sün párosa

...
Hírek

Polgár Juditot beiktatták a sakk Hírességek Csarnokába

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

A hét könyve
Kritika
Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról
...
Kritika

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

Botrányhősként indult és sokáig úgy is kezelték, de Virginie Despentes mára a francia irodalom általánosan elismert, egyedi és bátor alkotója. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Vernon Subutex-trilógiának, amelyben egy totálisan csődbe ment lemezboltos és az egykori vásárlói felszántják Párizst. Miközben ide-oda csapódnak, egy szerteágazó korrajz bontakozik ki a mai Franciaországról, amiben ugyanúgy szerepelnek az elesettek, mint a kiváltságosok, valamint sok drog, erőszak és zene. A Vernon Subutex-trilógia a hét könyve.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei: 50-41.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük összegyűjteni a kedvenc olvasmányainkat. Szépirodalmi listánk szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket. Így olvastunk mi 2022-ben.

Szerzőink

...
Benedek Márton

Az egykori irodalmi botrányhős bámulatosan burjánzó trilógiát írt a komplett francia társadalomról és undergroundról

...
Könyves Magazin

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Valuska László

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!