A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

Hol vannak már azok az idők, amikor Jonathan Franzen csak hoszú évek után jelent meg itthon? Azóta már napjaink legismertebb amerikai regényírójának az összes könyve és még egy esszégyűjteménye is olvasható magyarul. Legújabb könyve pedig, ami a hetvenes évektől kezdve egy család történetén keresztül mutatja be az Egyesült Államokat, már a megjelenés évében, azaz idén megkapta a magyar fordítást. A Keresztutak (olvass bele) a hét könyve.

Benedek Márton | 2021. november 08. |

Ha valakiről, Jonathan Franzenről tényleg nagyon sokat lehet beszélni. Ő az az író, aki akkor lesz „az egyik legnagyobb amerikai szerző”, amikor ez a szerep már pont kezd kissé kényelmetlen lenni, hiszen csak fehér férfiak töltik be; ő az az író, aki utálja az internetet, és úgy általában szeret elitista bölcsész gondolatokat megfogalmazni; aki azzal viccelődik, hogy örökbe fogad egy iraki árvát, hogy jobban megértse a gyerekeket és így tovább. A Vox itt közölt egy listát Franzen ellentmondásos megnyilvánulásiról, de mi is foglalkoztunk vele eleget, és interjút is csináltunk vele.

JONATHAN FRANZEN
Keresztutak I-II.
Ford.: Pék Zoltán, 21. Század, 2021, 628 oldal
-

Akárhogy is, a végén csak a könyvek maradnak, és ha tetszik, ha nem, ezek alapján Jonathan Franzen valóban a mai irodalmi élet egyik releváns amerikai figurája. Ha engem kérdeznek, számomra továbbra is a Szabadság az életmű csúcsa, ami egy nagyon jól megírt és nagyon szép könyv, sokat lehet belőle tanulni az emberi természetről és Amerikáról. Franzen többi regénye viszont nem került be a személyes kánonomba, nem mintha nem olvastam volna el az összeset. Ellenben a többek között a Földközi-tenger túlhalászásáról szóló esszéi már maradandóbb nyomokat hagytak bennem, és bizony hiába ő az amerikai, én meg a kelet-európai, tőle tudtam meg a legtöbbet Karl Krausról. Legnagyobb sajnálatomra legutolsó regényénél, a Tisztaságnál már kicsit azt éreztem, hogy némileg erejét vesztette, talán túl sok mindent akart beleírni abba a könyvbe.

Na, de most mégiscsak itt van a Keresztutak, egy minden korábbinál nagyobb kísérlet arra, hogy Jonathan Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat és a jelent, úgyhogy ha már nem is elfogultsággal, de kifejezett érdeklődéssel kezdtem az olvasást. 

Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet
Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet

Franzen visszatér a - feltételezhetően diszfunkcionális - családokhoz, és a nagyívű regény műfajához.

Tovább olvasok

A hetvenes években kezdődő Keresztutak egy trilógia, a Minden mitológia kulcsa első része (a legvégén majd 2020-ig jutunk el). 

A történet középpontjában Franzentől megszokottan egy épp szétesni készülő család áll.

Hildebrandték Chicago mellett élnek, itt dolgozik egy modern keresztény közösségben lelkészként a családapa, Russ. Felesége, az elhízott Marion mindenben segíti férjét, de évtizedes titkokat és nyomasztó terheket hordoz magában; legidősebb fiuk, Clem már továbbtanult és elköltözött, és olyan döntést készül hozni, ami elfogadhatatlan mennonita gyökerekkel rendelkező apja számára; öccse, Perry nagyon okos és nagyon szereti a drogokat; Becky a jó kislány, akit mindenki csodál és irigyel; és van még egy kisöccs, Judson, akinek igazából majd csak a folytatásokban bontakozik ki a története, de a jelek szerint neki sem lesz egyszerű élete.

Franzen maga is bőven publikált arról, hogy eleve azzal az ambícióval lépett a pályára, hogy visszaadja a nagyregény erejét, hogy ez legyen az a formátum, ami bemutatja és leírja a társadalom működését, hogy ez adja a valódi drámát és ne valami más felület, mint mondjuk a tévésorozatok. Hogy így tegyen, Franzen ellentmondásos, de érthető módon sokat tanult a forgatókönyvíróktól is, és a regényeiben a mai napig él ezekkel a fogásokkal. Spoilereket alkalmaz; a szereplőkről írt fejezetek úgy működnek, mint regény a regényben; egy-egy mellékszereplő mögött is óriási dimenziók tárulhatnak fel; és miközben komoly dolgokról van szó, elég könnyen olvasható a szöveg - Franzen sosem menne el például abba a metamodernségbe, ahová David Foster Wallace. 

A Franzen-recept a Keresztutakban is jól működik,

a személyes drámák és a múltbeli megaláztatások nagyon szépen épülnek fel, lépésről-lépésre, precízen tárul fel az olvasó előtt a karakterek mélysége, a kis életekből, ahogy lenni szokott, nagy történetek alakulnak. Az sincs másként, hogy miként a Javításokban Enid Lambert vagy a Szabadságban Patty Berglund, a Keresztutakban Marion Hildebrandt a legjobban, legemlékezetesebben megrajzolt karakter. Ahogy mondtam, sajnos a Tisztaság főhősére, Pip Tylerre kevésbé emlékszem, de attól még úgy van, hogy Jonathan Franzen, a híres fehér férfi író legjobb karakterei a nők. 

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől
Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől
Tovább olvasok

Miközben elmerülünk a szereplők lelki nyomorában, a hetvenes évek Amerikájával is megismerkedünk. A politikától még és a Bibliától már távolabbi, új típusú keresztény közösségekkel (Franzen fiatalként maga is tagja volt egy ilyennek, erről írt a Diszkomfortzónában is), az indián rezervátumok történetével, a polgárjogi mozgalmakkal és az ellenkultúrával, és persze a vietnami háborúval. 

Nagyon hamar kiderül, hogy nem stimmelnek a dolgok, hiszen Russ már az első oldalon annak örül, hogy egy másik nő, aki nem a felesége, vele tart a karácsonyi adományozásra. De már eleve a cím is az, hogy Keresztutak, ami a regényben szereplő vallási közösség neve is egyben, sőt, Keresztút, azaz Crossroad a címe a blues-legenda Robert Johnson dalának, ami bizonyos értelmezések szerint arról szól, hogy felajánlja a lelkét az ördögnek, hogy cserébe a gitározás mestere legyen. Hogy még egyértelműbb legyen az utalgatás, Russ kölcsön is adja a Robert Johnson-lemezeit annak a nőnek, akinek udvarol, és aki nem érti, hogy a fekete vagy az indián közösség miért fogadja kétkedéssel vagy olykor elutasítással a fehér ember segítségét. Úgyhogy nincs itt semmi félreértés,

a szereplők közül mindenkinek csorbul a hite és az erkölcse, megkérdőjelezik önmagukat és azokat a dolgokat, amiket addig értékesnek tartottak,

és szembe kell nézniük azzal, hogy mit kínál számukra az ördög.

Minden úgy működik, ahogy egy Franzen-regényben működnie kell, a narratíva ritmusa tökéletes, az pedig külön jó, hogy szemben azokkal a regényeivel, ahol az Egyesült Államok határain túli szálak is hangsúlyos szerepet kaptak, itt leginkább azon a Közép-Nyugaton maradunk, amit a legjobban ismer az író, és ami a legjobban áll neki. Valami miatt mégis hiányérzetem van, és ez nem a történet, a karakterek vagy Pék Zoltán hibája, aki Bart István halála óta először ültet át magyarra Franzen-szöveget. Ez a szöveg, ha nem is felszínes, vagy könnyű, nem mindig olyan erős, mint azok a lelki tusák, amit a szereplők átélnek. Vannak olyan szálak, amiket sokkal jobban ki lehetne bontani (mint a fekete közösségé vagy a navahóké), és vannak olyan szereplők, akik nem annyira eredetiek, mint amit Franzentől várhatnánk. 

Kevés a maradandó kép és mondat, igaz, ezek tényleg súlyosak, mint amikor például Russ arról elmélkedik, hogy az önsajnálat miért nincs a halálos bűnök között. 

Persze, van még hátra két kötet, és ne legyen félreértés, ez az első van annyira izgalmas, sőt, hogy érdemes legyen várni a folytatásra. De ha valóban arra törekszik Franzen, hogy minden eddiginél átfogóbb tablót készítsen az elmúlt évtizedek Amerikájáról, akkor muszáj lesz önmagához képest is szintet lépnie. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Hírek

Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet

Franzen visszatér a - feltételezhetően diszfunkcionális - családokhoz, és a nagyívű regény műfajához.

...
Hírek

Johanthan Franzen alaposan megkavarta a klímavédelmi állóvizet

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Polc

Nem a nagy háború, hanem a barátod halála avat felnőtté

...

Az árulást a legnehezebben saját magának bocsátja meg az ember

...

Ménes Attila regényében egy ír úr meséli el a romlásnak indult magyarság történetét

...

McCarthy sötét világában a szerelem és a zsenialitás sem képes világot gyújtani

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

Csütörtökön kezdetét vette a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amire rengeteg újdonsággal készültek a kiadók. A friss gyerekkönyvek közül válogattunk.

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.