A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

Hol vannak már azok az idők, amikor Jonathan Franzen csak hoszú évek után jelent meg itthon? Azóta már napjaink legismertebb amerikai regényírójának az összes könyve és még egy esszégyűjteménye is olvasható magyarul. Legújabb könyve pedig, ami a hetvenes évektől kezdve egy család történetén keresztül mutatja be az Egyesült Államokat, már a megjelenés évében, azaz idén megkapta a magyar fordítást. A Keresztutak (olvass bele) a hét könyve.

Benedek Márton | 2021. november 08. |

Ha valakiről, Jonathan Franzenről tényleg nagyon sokat lehet beszélni. Ő az az író, aki akkor lesz „az egyik legnagyobb amerikai szerző”, amikor ez a szerep már pont kezd kissé kényelmetlen lenni, hiszen csak fehér férfiak töltik be; ő az az író, aki utálja az internetet, és úgy általában szeret elitista bölcsész gondolatokat megfogalmazni; aki azzal viccelődik, hogy örökbe fogad egy iraki árvát, hogy jobban megértse a gyerekeket és így tovább. A Vox itt közölt egy listát Franzen ellentmondásos megnyilvánulásiról, de mi is foglalkoztunk vele eleget, és interjút is csináltunk vele.

JONATHAN FRANZEN
Keresztutak I-II.
Ford.: Pék Zoltán, 21. Század, 2021, 628 oldal
-

Akárhogy is, a végén csak a könyvek maradnak, és ha tetszik, ha nem, ezek alapján Jonathan Franzen valóban a mai irodalmi élet egyik releváns amerikai figurája. Ha engem kérdeznek, számomra továbbra is a Szabadság az életmű csúcsa, ami egy nagyon jól megírt és nagyon szép könyv, sokat lehet belőle tanulni az emberi természetről és Amerikáról. Franzen többi regénye viszont nem került be a személyes kánonomba, nem mintha nem olvastam volna el az összeset. Ellenben a többek között a Földközi-tenger túlhalászásáról szóló esszéi már maradandóbb nyomokat hagytak bennem, és bizony hiába ő az amerikai, én meg a kelet-európai, tőle tudtam meg a legtöbbet Karl Krausról. Legnagyobb sajnálatomra legutolsó regényénél, a Tisztaságnál már kicsit azt éreztem, hogy némileg erejét vesztette, talán túl sok mindent akart beleírni abba a könyvbe.

Na, de most mégiscsak itt van a Keresztutak, egy minden korábbinál nagyobb kísérlet arra, hogy Jonathan Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat és a jelent, úgyhogy ha már nem is elfogultsággal, de kifejezett érdeklődéssel kezdtem az olvasást. 

Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet
Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet

Franzen visszatér a - feltételezhetően diszfunkcionális - családokhoz, és a nagyívű regény műfajához.

Tovább olvasok

A hetvenes években kezdődő Keresztutak egy trilógia, a Minden mitológia kulcsa első része (a legvégén majd 2020-ig jutunk el). 

A történet középpontjában Franzentől megszokottan egy épp szétesni készülő család áll.

Hildebrandték Chicago mellett élnek, itt dolgozik egy modern keresztény közösségben lelkészként a családapa, Russ. Felesége, az elhízott Marion mindenben segíti férjét, de évtizedes titkokat és nyomasztó terheket hordoz magában; legidősebb fiuk, Clem már továbbtanult és elköltözött, és olyan döntést készül hozni, ami elfogadhatatlan mennonita gyökerekkel rendelkező apja számára; öccse, Perry nagyon okos és nagyon szereti a drogokat; Becky a jó kislány, akit mindenki csodál és irigyel; és van még egy kisöccs, Judson, akinek igazából majd csak a folytatásokban bontakozik ki a története, de a jelek szerint neki sem lesz egyszerű élete.

Franzen maga is bőven publikált arról, hogy eleve azzal az ambícióval lépett a pályára, hogy visszaadja a nagyregény erejét, hogy ez legyen az a formátum, ami bemutatja és leírja a társadalom működését, hogy ez adja a valódi drámát és ne valami más felület, mint mondjuk a tévésorozatok. Hogy így tegyen, Franzen ellentmondásos, de érthető módon sokat tanult a forgatókönyvíróktól is, és a regényeiben a mai napig él ezekkel a fogásokkal. Spoilereket alkalmaz; a szereplőkről írt fejezetek úgy működnek, mint regény a regényben; egy-egy mellékszereplő mögött is óriási dimenziók tárulhatnak fel; és miközben komoly dolgokról van szó, elég könnyen olvasható a szöveg - Franzen sosem menne el például abba a metamodernségbe, ahová David Foster Wallace. 

A Franzen-recept a Keresztutakban is jól működik,

a személyes drámák és a múltbeli megaláztatások nagyon szépen épülnek fel, lépésről-lépésre, precízen tárul fel az olvasó előtt a karakterek mélysége, a kis életekből, ahogy lenni szokott, nagy történetek alakulnak. Az sincs másként, hogy miként a Javításokban Enid Lambert vagy a Szabadságban Patty Berglund, a Keresztutakban Marion Hildebrandt a legjobban, legemlékezetesebben megrajzolt karakter. Ahogy mondtam, sajnos a Tisztaság főhősére, Pip Tylerre kevésbé emlékszem, de attól még úgy van, hogy Jonathan Franzen, a híres fehér férfi író legjobb karakterei a nők. 

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől
Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől
Tovább olvasok

Miközben elmerülünk a szereplők lelki nyomorában, a hetvenes évek Amerikájával is megismerkedünk. A politikától még és a Bibliától már távolabbi, új típusú keresztény közösségekkel (Franzen fiatalként maga is tagja volt egy ilyennek, erről írt a Diszkomfortzónában is), az indián rezervátumok történetével, a polgárjogi mozgalmakkal és az ellenkultúrával, és persze a vietnami háborúval. 

Nagyon hamar kiderül, hogy nem stimmelnek a dolgok, hiszen Russ már az első oldalon annak örül, hogy egy másik nő, aki nem a felesége, vele tart a karácsonyi adományozásra. De már eleve a cím is az, hogy Keresztutak, ami a regényben szereplő vallási közösség neve is egyben, sőt, Keresztút, azaz Crossroad a címe a blues-legenda Robert Johnson dalának, ami bizonyos értelmezések szerint arról szól, hogy felajánlja a lelkét az ördögnek, hogy cserébe a gitározás mestere legyen. Hogy még egyértelműbb legyen az utalgatás, Russ kölcsön is adja a Robert Johnson-lemezeit annak a nőnek, akinek udvarol, és aki nem érti, hogy a fekete vagy az indián közösség miért fogadja kétkedéssel vagy olykor elutasítással a fehér ember segítségét. Úgyhogy nincs itt semmi félreértés,

a szereplők közül mindenkinek csorbul a hite és az erkölcse, megkérdőjelezik önmagukat és azokat a dolgokat, amiket addig értékesnek tartottak,

és szembe kell nézniük azzal, hogy mit kínál számukra az ördög.

Minden úgy működik, ahogy egy Franzen-regényben működnie kell, a narratíva ritmusa tökéletes, az pedig külön jó, hogy szemben azokkal a regényeivel, ahol az Egyesült Államok határain túli szálak is hangsúlyos szerepet kaptak, itt leginkább azon a Közép-Nyugaton maradunk, amit a legjobban ismer az író, és ami a legjobban áll neki. Valami miatt mégis hiányérzetem van, és ez nem a történet, a karakterek vagy Pék Zoltán hibája, aki Bart István halála óta először ültet át magyarra Franzen-szöveget. Ez a szöveg, ha nem is felszínes, vagy könnyű, nem mindig olyan erős, mint azok a lelki tusák, amit a szereplők átélnek. Vannak olyan szálak, amiket sokkal jobban ki lehetne bontani (mint a fekete közösségé vagy a navahóké), és vannak olyan szereplők, akik nem annyira eredetiek, mint amit Franzentől várhatnánk. 

Kevés a maradandó kép és mondat, igaz, ezek tényleg súlyosak, mint amikor például Russ arról elmélkedik, hogy az önsajnálat miért nincs a halálos bűnök között. 

Persze, van még hátra két kötet, és ne legyen félreértés, ez az első van annyira izgalmas, sőt, hogy érdemes legyen várni a folytatásra. De ha valóban arra törekszik Franzen, hogy minden eddiginél átfogóbb tablót készítsen az elmúlt évtizedek Amerikájáról, akkor muszáj lesz önmagához képest is szintet lépnie. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Hírek

Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet

Franzen visszatér a - feltételezhetően diszfunkcionális - családokhoz, és a nagyívű regény műfajához.

...
Hírek

Johanthan Franzen alaposan megkavarta a klímavédelmi állóvizet

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

Polc

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Retrónak tűnő kortárs mesekönyv – Olvass bele Ancsa történeteibe!

A Pagony gondozásában megjelent egy, a hatvanasas éveket idéző mesekönyv, melyet a lengyel kortárs szerző saját retro illusztrációi egészítenek ki, és ami mindenkit visszarepít a múltba. Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Jennifer Garner gyerekeknek tartott felolvasásokat szerte az Egyesült Államokban

„Peti, a macska és én mozgalmas hat hónapot töltöttünk el együtt” – mesélte egy Instagram-posztban a Hirtelen 30 és az Igen nap sztárja, Jennifer Garner, aki a Save the Children szervezet kampánya keretében tartott meseórákat.

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

Ki ne ismerné Vackort az első béből? Kormos István a magyar gyermekirodalom meghatározó alakja, József Attila-díjas (1955, 1972) és Radnóti-díjas (1977) költő, műfordító.