A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

Hol vannak már azok az idők, amikor Jonathan Franzen csak hoszú évek után jelent meg itthon? Azóta már napjaink legismertebb amerikai regényírójának az összes könyve és még egy esszégyűjteménye is olvasható magyarul. Legújabb könyve pedig, ami a hetvenes évektől kezdve egy család történetén keresztül mutatja be az Egyesült Államokat, már a megjelenés évében, azaz idén megkapta a magyar fordítást. A Keresztutak (olvass bele) a hét könyve.

Benedek Márton | 2021. november 08. |

Ha valakiről, Jonathan Franzenről tényleg nagyon sokat lehet beszélni. Ő az az író, aki akkor lesz „az egyik legnagyobb amerikai szerző”, amikor ez a szerep már pont kezd kissé kényelmetlen lenni, hiszen csak fehér férfiak töltik be; ő az az író, aki utálja az internetet, és úgy általában szeret elitista bölcsész gondolatokat megfogalmazni; aki azzal viccelődik, hogy örökbe fogad egy iraki árvát, hogy jobban megértse a gyerekeket és így tovább. A Vox itt közölt egy listát Franzen ellentmondásos megnyilvánulásiról, de mi is foglalkoztunk vele eleget, és interjút is csináltunk vele.

JONATHAN FRANZEN
Keresztutak I-II.
Ford.: Pék Zoltán, 21. Század, 2021, 628 oldal
-

Akárhogy is, a végén csak a könyvek maradnak, és ha tetszik, ha nem, ezek alapján Jonathan Franzen valóban a mai irodalmi élet egyik releváns amerikai figurája. Ha engem kérdeznek, számomra továbbra is a Szabadság az életmű csúcsa, ami egy nagyon jól megírt és nagyon szép könyv, sokat lehet belőle tanulni az emberi természetről és Amerikáról. Franzen többi regénye viszont nem került be a személyes kánonomba, nem mintha nem olvastam volna el az összeset. Ellenben a többek között a Földközi-tenger túlhalászásáról szóló esszéi már maradandóbb nyomokat hagytak bennem, és bizony hiába ő az amerikai, én meg a kelet-európai, tőle tudtam meg a legtöbbet Karl Krausról. Legnagyobb sajnálatomra legutolsó regényénél, a Tisztaságnál már kicsit azt éreztem, hogy némileg erejét vesztette, talán túl sok mindent akart beleírni abba a könyvbe.

Na, de most mégiscsak itt van a Keresztutak, egy minden korábbinál nagyobb kísérlet arra, hogy Jonathan Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat és a jelent, úgyhogy ha már nem is elfogultsággal, de kifejezett érdeklődéssel kezdtem az olvasást. 

Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet
Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet

Franzen visszatér a - feltételezhetően diszfunkcionális - családokhoz, és a nagyívű regény műfajához.

Tovább olvasok

A hetvenes években kezdődő Keresztutak egy trilógia, a Minden mitológia kulcsa első része (a legvégén majd 2020-ig jutunk el). 

A történet középpontjában Franzentől megszokottan egy épp szétesni készülő család áll.

Hildebrandték Chicago mellett élnek, itt dolgozik egy modern keresztény közösségben lelkészként a családapa, Russ. Felesége, az elhízott Marion mindenben segíti férjét, de évtizedes titkokat és nyomasztó terheket hordoz magában; legidősebb fiuk, Clem már továbbtanult és elköltözött, és olyan döntést készül hozni, ami elfogadhatatlan mennonita gyökerekkel rendelkező apja számára; öccse, Perry nagyon okos és nagyon szereti a drogokat; Becky a jó kislány, akit mindenki csodál és irigyel; és van még egy kisöccs, Judson, akinek igazából majd csak a folytatásokban bontakozik ki a története, de a jelek szerint neki sem lesz egyszerű élete.

Franzen maga is bőven publikált arról, hogy eleve azzal az ambícióval lépett a pályára, hogy visszaadja a nagyregény erejét, hogy ez legyen az a formátum, ami bemutatja és leírja a társadalom működését, hogy ez adja a valódi drámát és ne valami más felület, mint mondjuk a tévésorozatok. Hogy így tegyen, Franzen ellentmondásos, de érthető módon sokat tanult a forgatókönyvíróktól is, és a regényeiben a mai napig él ezekkel a fogásokkal. Spoilereket alkalmaz; a szereplőkről írt fejezetek úgy működnek, mint regény a regényben; egy-egy mellékszereplő mögött is óriási dimenziók tárulhatnak fel; és miközben komoly dolgokról van szó, elég könnyen olvasható a szöveg - Franzen sosem menne el például abba a metamodernségbe, ahová David Foster Wallace. 

A Franzen-recept a Keresztutakban is jól működik,

a személyes drámák és a múltbeli megaláztatások nagyon szépen épülnek fel, lépésről-lépésre, precízen tárul fel az olvasó előtt a karakterek mélysége, a kis életekből, ahogy lenni szokott, nagy történetek alakulnak. Az sincs másként, hogy miként a Javításokban Enid Lambert vagy a Szabadságban Patty Berglund, a Keresztutakban Marion Hildebrandt a legjobban, legemlékezetesebben megrajzolt karakter. Ahogy mondtam, sajnos a Tisztaság főhősére, Pip Tylerre kevésbé emlékszem, de attól még úgy van, hogy Jonathan Franzen, a híres fehér férfi író legjobb karakterei a nők. 

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől
Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől
Tovább olvasok

Miközben elmerülünk a szereplők lelki nyomorában, a hetvenes évek Amerikájával is megismerkedünk. A politikától még és a Bibliától már távolabbi, új típusú keresztény közösségekkel (Franzen fiatalként maga is tagja volt egy ilyennek, erről írt a Diszkomfortzónában is), az indián rezervátumok történetével, a polgárjogi mozgalmakkal és az ellenkultúrával, és persze a vietnami háborúval. 

Nagyon hamar kiderül, hogy nem stimmelnek a dolgok, hiszen Russ már az első oldalon annak örül, hogy egy másik nő, aki nem a felesége, vele tart a karácsonyi adományozásra. De már eleve a cím is az, hogy Keresztutak, ami a regényben szereplő vallási közösség neve is egyben, sőt, Keresztút, azaz Crossroad a címe a blues-legenda Robert Johnson dalának, ami bizonyos értelmezések szerint arról szól, hogy felajánlja a lelkét az ördögnek, hogy cserébe a gitározás mestere legyen. Hogy még egyértelműbb legyen az utalgatás, Russ kölcsön is adja a Robert Johnson-lemezeit annak a nőnek, akinek udvarol, és aki nem érti, hogy a fekete vagy az indián közösség miért fogadja kétkedéssel vagy olykor elutasítással a fehér ember segítségét. Úgyhogy nincs itt semmi félreértés,

a szereplők közül mindenkinek csorbul a hite és az erkölcse, megkérdőjelezik önmagukat és azokat a dolgokat, amiket addig értékesnek tartottak,

és szembe kell nézniük azzal, hogy mit kínál számukra az ördög.

Minden úgy működik, ahogy egy Franzen-regényben működnie kell, a narratíva ritmusa tökéletes, az pedig külön jó, hogy szemben azokkal a regényeivel, ahol az Egyesült Államok határain túli szálak is hangsúlyos szerepet kaptak, itt leginkább azon a Közép-Nyugaton maradunk, amit a legjobban ismer az író, és ami a legjobban áll neki. Valami miatt mégis hiányérzetem van, és ez nem a történet, a karakterek vagy Pék Zoltán hibája, aki Bart István halála óta először ültet át magyarra Franzen-szöveget. Ez a szöveg, ha nem is felszínes, vagy könnyű, nem mindig olyan erős, mint azok a lelki tusák, amit a szereplők átélnek. Vannak olyan szálak, amiket sokkal jobban ki lehetne bontani (mint a fekete közösségé vagy a navahóké), és vannak olyan szereplők, akik nem annyira eredetiek, mint amit Franzentől várhatnánk. 

Kevés a maradandó kép és mondat, igaz, ezek tényleg súlyosak, mint amikor például Russ arról elmélkedik, hogy az önsajnálat miért nincs a halálos bűnök között. 

Persze, van még hátra két kötet, és ne legyen félreértés, ez az első van annyira izgalmas, sőt, hogy érdemes legyen várni a folytatásra. De ha valóban arra törekszik Franzen, hogy minden eddiginél átfogóbb tablót készítsen az elmúlt évtizedek Amerikájáról, akkor muszáj lesz önmagához képest is szintet lépnie. 

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Hírek

Jonathan Franzen trilógiát ír, jövőre jön az első kötet

Franzen visszatér a - feltételezhetően diszfunkcionális - családokhoz, és a nagyívű regény műfajához.

...
Hírek

Johanthan Franzen alaposan megkavarta a klímavédelmi állóvizet

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Polc

Donatella Di Pietrantonio: Meg akartam érteni a szeretethiány következményeit

...

Veres Attila Magyarországai nem jó helyek az életre

...

Negyven év után egy padláson bukkantak rá Czene Béla festményeire

...

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

A múlthoz való kapcsolódás a gyerekeknek is fontos, de vajon a történelmi témájú gyerekkönyvek hogyan segíthetnek magának a történelemnek a tanulásában?

...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.